155356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kationos csoportok képzésére műszálakon

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. XII. 30. (MU—363) Közzététel napja: 1968. VI. 25. Megjelent: 1969. VIII. 15. 155356 Szabadalmi osztály: 29 b Nemzetközi osztály: D 01 f Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Li Valentina vegyészmérnök, Dr. Mikes János vegyészmérnök, Odor Gézáné vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás kationos csoportok képzésére műszálakon A találmány tárgya eljárás erősen bázikus csoportokat tartalmazó műszálak és ilyenekből készített szövetek előállítására. Ismeretes, hogy a műszálak felületi tulajdon- 5 ságainak javításóira a szálas .anyagoknál reakcióképesebb tulajdonságú csoportokat szoktak bevinni, jórészt kémiai úton, többnyire ojtásos reakciókkal. Az ilyen behatásokat minimális konverzióira korlátozzák, nehogy a szál nagy 10 részének kémiai átalakítása útján a mechanikai és egyéb tulajdonságok romoljanak. A textilipar nemesítem eljárásai során ez teljes egészében tartiható is, hiszen a felület minimális mérvű átalakítása során már nagyfokú javu- 15 last okoz a színezhet őségben, nedvességfelvétélben, feldolgozhatóságlban. Más a helyzet akkor, ha a kémiai átalakítással reakcióképes anyag létrehozása a feladat, mint pl. az ioncserélő szálak és szövetek' előállításakor. Ilyenkor mi- 20 nél nagyobb mérvű átalakítás a cél, hiszen az anyagoknak a lelhető legnagyobb hatásfokkal kell kémiai feladatokat teljesíteniük. Ez esetben viszont a kémiai átalakítás a szálanyagok mechanikai tulajdonságait nagymértékben rontj a, 25 és az átalakítás után többnyire már nem is alkalmasak textilipari feldolgozásra. Az irodaloimból ismert ioncserélő textiliák éppen ezért reakcióképes monomerekből készülnek, így pl. a szálakat természetes és szintetikus (ko)poli- 30 men(ek)!ből alakítják, cellulózt (A. Ja. Korotkova, Ju. G. Kraszev, Z. A. Rogovin: Vüszokomol. Szoijegy. No. 11. 34, 1964, — R. J. Kovalunasz, R. M. Iilfric, Z. A. Rogovin: Him. Volokna No, 3., 1:964, 240), polivinilkloridot (V. A. Kuznyecova et al.: Zsúr. Prikl. Himii 37. 1964, 33111), polaakirilnitrilt (G. A. Richter, C. H. McBurney: USP. 2 933460, I960) és ilyenekből készített kopolimereket (M. Egawa: Kogo Kogaku Zassi 68, (7), 1965) a-ikalmaznak alapanyagul, amelyeken a legtöbb esetben csak gyengén savas és gyengén bázikus csoportokaít hoznak létre. A butadién-stirol kopolimer szálat erősen savas szulfosavascsoportokkal is helyettesítették, azonban kellő hatásfokú átalakítás esetén az ilyen anyag merevsége miatt szinte nem is beszélhetünk textiilanyiagról. Kísérleteink során azt a nem várt tényt ismertük fel, hogy szintetikus műszálak felületi kémiai kezelésével a textilipari konverzíióknái lényegesen nagyobb így 10—20% szálanyaig'mennyiséget is meghaladó' anyagtöbbletet eredményező ojtásos reakciót folytatihatunk le és az így kezelt szálasanyagra erősen bázikus eso~ portokat vihetünk fel, a textiljellegű tulajdon^ ságok lényeges romlása nélkül. Ez a tény azért volt meglepő, mert mint láttuk, a reakcióképes monomerekből alakított szálak szulfomálásakor 'erős mechanikai, rugallimasisági és hajlékonysági romlás következett be. Még meglepőbb volt 155356