155351. lajstromszámú szabadalom • Áramkör hídáramkör táplálására
3 155351 4 szoros mágneses csatolásban van az N3 tekercs, melynek végei az oszcillátor kimenő végei. Ezek a híd tápfeszültséget igénylő sarkaira vannak kötve. Az oszcillátor úgy működik, hogy a bekapcsolás pillanatában az Nx tekercs kis értékű ohmíkus, valamint a hasonlóképpen kis értékű Rí és R2 ohmikus ellenállások miatt T tranzisztor bázisa és kollektora gyakorlatilag azonos potenciálon van; a tranzisztor vezet. A bekapcsolás pillanatában fellépő áramerősséget főleg az említett ohmikus tagok által eredményezett kollektor-bázis potenciálkülönbség (közelség) határozza meg, az áram értékének mértéktelen növekedését pedig az Ni tekercs induktivitása, az Ni tekercsnek a Ci kondenzátorral okozott rezonanciaellenállása és a C2 kondenzátor időállandójával meghatározott oszcillációs folyamata gátolja meg. Az oszcilláció kialakulását az Nx tekercsben kialakuló áramváltozás okozza, mely a vele szoros csatolásban levő N2 tekercsen keresztül a tranzisztor bázisára hat, és azt periodikusan lezárja, imivei az R2 ellenálláson keresztül a bázisra az emittemél pozitívabb feszültséglökést juttat. A periodikus nyitás-zárás időtartamát a C2 kondenzátor értéke állítja be; a lezárás megszűnik — a tranzisztor újra nyit — amint a C2 kondenzátor az N 2 tekercsen, az R 2 ellenálláson és a tranzisztor bázis-emitter diódáján keresztül kisül. A T tranzisztor a vázolt kapcsolásban PNP elrendezésű. Ha ezt NPN elrendezésűvel helyettesítik, akkor a tápáramforrás csatlakoztatása a rajzon a zárójelekben jelzett .polaritással történik. A találmány szerinti áramkörrel történő táp-Mlás előnyei a sinus-os táplálással szemben: Az áramkör legnagyobb előnye, hogy kevés kapcsolási elemet tartalmaz és mégis stabil; a 10 15 20 25 30 ?5 tápfeszültség csökkenésére kevésbé érzékeny, mint a sinus-oszcilMtorok, hőmérsékletváltozásra pedig (a reális határokon belül) gyakorlatilag érzéktelen. Ez utóbbi tulajdonság annak következménye, hogy az oszcillátor,, szakaszos üzemben dolgozik, s így nincs lehetőség az áramkör „megszáladására". Hasonló „íiőstabilitást" sinus-oszcillátoroknál csak különböző diódákkal, termisztorokkal stb. lehetséges biztosítani. A szakaszos üzemmód további előnye, hogy viszonylag kis teljesítményű tranzisztorral mód adódik viszonylag nagy áramlökések kiváltására, ennek következtében — célszerűen megválasztott csillapítású műszer esetében — ugyanolyan mérvű műszermutató-kitérés adódik, mint sinus-oszcillátoros táplálás esetén. Az oszcillátor áramfogyasztása kb. fele a hasonló nagyságú kimenőjelet biztosító sinus-oszcillátor fogyasztásának. A találmány szerinti oszcillátor több célra felhasználható, melyek már említve lettek. Szabadalmi igénypont: Áramkör hídáramkör táplálására, azzal jellemezve, hogy egy tápáramforrás (t) egyik vége egy tekercsen '(Nx ) és egy vele párhuzamosan kapcsolt kondenzátoron (Cx ) keresztül egy tranzisztor i(T) kollektorára van kötve, a tápáramforrás ugyanezen vége két sorbakapcsolt ellenálláson {R1; R 2 ) keresztül a tranzisztor bázisára, a két sorbakapcsolt ellenállás közös pontja egy másik tekercsen (N2 ) és egy vele sorbakapcsolt kondenzátoron (C2 ) keresztül a tranzisztor emitterére, valamint az áramforrás másik végére van kötve; a tekercsékkel -(Ni, N2 ) egy harmadik tekercs (N3 ) van szoros mágneses csatolásban, amelynek végei az 'Oszcillátor kimenő kapcsai, és amely kapcsok a híd tápfeszültséget igénylő sarkaira vannak kötve. 1 rajz, 1 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 6907724. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.
