155325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőcserélők légmentesítésére

5 teljesen kitöltve vízzel a 22 és 23 szelepeket tartalmazó gázelvezető csövek kiágaztatlhatók az előmelegítő test, helyett a 16 és 17 vezetékek csapadékvízzel) nem telített résziéből is. 5 A gyakorlatiban előadódnak olyan esetek, amikor hőcserélőkét túlhevített gőzzel fűtenek, amelynek mind a nyomása, mind a hőmérséklete változik. Ilyen esetben a nam kondenzálódó gázok elvezetése még nagyobb nehézséget JQ okoz és nem alkalmazható az 1. ábrán ismertetett eljárás. A gőz túlihevítése folytán ugyanis pl. az 1. ábra szerinti 18 és 19 hőmérséklet-érzékelőlk. 'minidig egymástól eltérő hőmérsékleten vannak és így a 2:2 szelep vezérléséire 15 nem alkalmasak. Meg lelhet azonban oldani a . 22 szelep vezérlését a % ábra szerinti berendezéssel. A 2. ábrán ugyancsak 3 jelöli a hőcserélőt, amelyen a 9 és 10 vezeték segítségével a hideg zagy átáramlik. Ez esetben is 20 két hőmérséklet-érzékelőre van szükség, amelyeik hőmérséklete eltér egymástól, ha nem kondenzálódó gázok a hőcserélő gőzterében összegyűlnek. Minthogy a jellemző hőmérséklet ez esetben iis a gőz nyomásának megfelelő teli- 25 tettségi hőmérséklet, az egyik íhőmérséklet-érzékelőt a; hőcserélő olyan helyére kell beiktatni, ahol az eredetileg túlhevített gőz 'már biztosan lehűlt a telítettségi hőmérsékletre. Ilyen helyet a következők figyelembevételével -CQ a 2. ábrán a 27 hőmérsékletérzékelő elhelyezésié mutat. A másik 19 hőimérsélkletérzékelőt továbbra is a kondenzátuimelvezető csonk közelében illetőleg a gőz áramlási útjának végén kell elhelyezni. Túlhevített gőz esetében tehát 35 a 20 szelep vezérlése a 27 és 19 hő'mérs'éikletérzélkelők segítségével történik oly módon, hogy, ha ezek hőmérséklete azonos, akkor a szelep zár, ha pedig eltér egymástól, akkor nyit, Amint jeleztük túlhevített gőz esetéiben az 40 érzékelő hőmérő helyét a gőz belépése után úgy kell megválasztani, hogy olyan pontra essék, amelyen már a gőz telítetté válit. Ezért függőleges irányban mérve a gőzvezetéktől1

! való távolság a gőz áramlási úthossznak legalább 45 annyiad része legyen, mint ahányad része a fűtőgőz túillhevíítési hője a telített gőz hőtartalmánafc. Nagyobb túlihevítés esetén az említett minimum értékét célszerű növelni. A gőz útjába eső első hőimérő helyettesít- 50 hető nyomásméréssel is. A nyoniásáimpulzust megfelelő berendezéssel (vagy a következő egyszerűsített megoldásnál számítással) a második hőmérséklettel azonos léptékű és a mért nyomáshoz tartozó telített gőz hőmérsékletnek 55 megfelelő impulzussá alakítjuk át és így határozzuk, meg a két hőmérséklet különbségét. A 'fentiekben ismertetett eljárás valamivel egyszerűsíthető a 3. ábra szerinti megoldással bizonyos esetekben, amikor több nyomásfokozatú hő- 60 cserélésről van szó. Ha ugyanis a hőmérsékletérzékelőkkel és önműködő vezérléssel ellátott 22 szelep helyett egy egyszerű kézi szabályozással működő fojtószelepet iktatunk, akkor nem kerülhető el, hogy a nem kondenzálódó gs 6 gázok elvezetésével egyidejűleg gőzveszteség is álljon^ élő. Ha azonban ezt a vesztteséggőzt bevezetjük egy alaesonyalbb nyomásfokozaton működő másik hőcserélőbe, amint azt a 3^ ábra mutatja, ahol a 3 hőcserélő veszteséggőzét a nem kondenzálódó gázokkal együtt a 27 csővezetéken át a 4 hőcserélőbe engedjük, akkor e gőzmennyiség hőtartalmát a hideg zagy előmelegítésére hasznosítjuk anélkül, hogy a kisebb nyomású fűtőgőz felhasználási lehetőségét jelentős mértékben' csökkentenénk. Ezzel a viszonylag drága önműködő szelepek helyett egyszerű kéziszabályzású fojtószelepet alkalmazhatiunlk és csupán kevés pl. a l'egmagalsablb és a legalacsonyabb nyomásfokozatú (szélső esetben 0(

) hőcserélőnél kell megtartani az öraműködő és ezáltal költségesebb szelepet. Ha sok nyomásfokozatból álló berendezésről van szó, akkor ez a költségmegtakarítás jelentős lehet. (A magasabb nyomásfokozatú hőcserélőnél főként azokban az eseteikben célszerű önműködő szabályozó, ha a nem kondenzálódó gázok viszonylag nagyobb része szabadul itt fel.) A kézi fojtószeliepek egyszeri beállításához ez esetben megfelélő a 3. ábrán 18 és 19 jelű helyekre közönséges hőmérőket esetleg nyomásmérőit, és hőimérőt iktatni és azok megfigyelésével a. fojtószelepet hosszabb időszakra úgy beállítani, hogy a hőimérőfc állandóan kis hőmérsékletkülönbséget mutassanak,. Ily módon a magasabb nyomásfokozatból az alaesonyalbb fokozatba fojtással átáramló gőz mennyisége minimálisra csökkentihető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás változó nyomású és hőmérsékletű fűtőgőzzel működő hőcserélők gőzteréből a nem kondenzálódó gázok (levegő stb.) elvezetésére azzal jellemezve, hogy a hőcserélő gőzterében egyidejűleg két helyen érzék éljük a hőmérsékletet és a gázok elvezetésére szolgáló elvezető szelepet akikor zárjuk, ha az érzékelt hőiménsékr letek különbsége egy előre beállított értéknél kisebb és akkor nyitjuk, ha az említett hőmérsékletkülönbség ezen előre beállított értéknél nagyobb. •2. Az 1. igénypont, szerinti eljárás fogana^tosítási módja azzal jellemezve, hogy egy 'magasabb nyomásfokozaton működő hőcserélő gőzterében összegyűlő, nem kondenzálódó gázokat megfelelő csővezeték és abba iktatott fojtószelep segítségével egy alacsonyabb nyomásfokozaton működő hőcserélőbe vezetjük át és a fojtószelepet két hőmérsékletérzékelő egyidejű megfigyelésével kis hőmérséklietkülö'nbség fenntartására állítjuk be. 3. Berendezés az, 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására azzal jellemezve, hogy telített gőzzel fűtött hőcserélőknél az egyik hőmérsékletérzékelő a, gőznek a hőcserélőbe való belépési helye, míg a másik a hőcserélő belsejé-3