155313. lajstromszámú szabadalom • Aritmetikai elrendezés és eljárás szorzási- és osztási műveletek elvégzésére

155313 Az aritmetikai elrendezés kapcsolása a következő : Az első regiszter A(n+1) .... A(0) indexű n+2 számú celláinak- bemenetei az S összegzőmű egyik kimenetére, ugyanezen cellák kimenetei az S összegzőim! egyik bemenetére csatlakoznak. Ezenkívül az első A regiszter legmagasabb helyértékű A(n+1) cellájának a második kimenete az A regiszter legalacsonyabb helyértékű cellájának A(—2) bemenetére csatlakozik. A második B regiszter valamennyi cellájának bemenetei az S összegzőmű másik kimenetére, a B regiszter valamennyi cellájának kimenetei pedig az S összegiezőmű másik bemenetére csatlakoznak. Az S összegzőmű két bemenete a + jelű öszszeadóműhöz csatlakozik. Az összeadómű kimenete a K váltókapu egyik bemenetére csatlakozik. A O nullbeírómű kimenete egyrészt a K váltókapu másik bemenetéhez csatlakozik, másrészt az S összegzőmű másik kimenetét alkotja. A K váltókapu kimenete alkotja az S összegzőmű egyik kimenetét. Az aritmetikai elrendezés működését a következőkben foglaljuk össze. Az első A regiszter tartalma balra tolható oly módon, hogy az első A regiszter A(n) ... A(—2) celláinak tartalmát átírjuk a náluk eggyel magasabb helyértékű cellába, a legmagasabb A(n+2) helyértékű cella tartalmát pedig a legalacsonyabb A(—2) helyértékű cellába. A második B regiszter tartalma balra tolható oly módon, hogy a .második B regiszter B(n—2) .. . B(0) celláinak tartalmát átírjuk a náluk eggyel magasabb helyértékű cellába, miközben a legalacsonyabb helyértékű B(0) cellába nullát írunk be. Az S összegzőmű a második B regiszter tartalmát az első A regiszter tartalmához hozzáadja vagy kivonja abból oly módon, hogy mindkét regiszter azonos indexű celláinak tar-5 talmát az alacsony indexű celláktól kiindulva rendre összeadjuk vagy kivonjuk figyelembe véve azt, hogy az alacsonyabb indexű cellákon végzett műveleteknél átvitelt vagy áthozatalt kaptunk-e, majd az eredményt az első A re-10 giszterbe írjuk. Az S összegzőművel ezenkívül mindkét regiszter kijelölhető helyértékű cellájába nullát írhatunk be, oly módon, hogy a K váltókapu a O nullbeíróművet az S összegzőmű egyik kimenetére csatolja. 15 A találmány szerinti szorzási- és osztási eljárás lépéseit az alábbiakban ismertetjük: A szorzót az első A regiszterbe írjuk be úgy, hogy annak egyes jegyei a helyértéknek megfelelő indexű cellákba kerüljenek, a szorzandót 20 a második B regiszterbe írjuk úgy, hogy annak egyes jegyei a helyértéknek megfelelő indexű cellákba kerüljenek. A szorzatot ezek után úgy képezzük, hogy 25 mindaddig amíg az első A regiszter legmagasabb indexű cellájában (A/n+1) levő számjegy nem egyenlő nullával a második B regiszter tartalmát hozzáadjuk az első A regiszter tartaknához, vagy ha az első A regiszfter legmagasabb indexű 30 cellájában (A/n+1) levő számjegy nulla az első A regiszter tartalmát eggyel balra toljuk, ha az ily módon elvégzett balratolások számával még nem értük el az (n+l)-et. 35 Az eljárás szemléltetésére példaként legyen n = 3, és végezzük el a 12 x 34 műveletet. Az egyes regiszterek állapotát lépésenként az alábbi táblázat tartalmazza: M O) Cj CL) 1) C/3 > •4> g >3 ^ *s s A(4) A(3) A(2) A(l) A(0) A( ^1) A(-3) B(4) B(3) B(2) B(l) B('0) < tó 0 0 0 1 2 0 0 0 9 0 0 3 4 - A 0 0 1 2 2 0 0 0 9 0 0 3 4 1 - A 0 1 2 0 0 0 0 9 0 0 3 4 2 - A 1 2 0 0 0 0 0 9 9 9 9 0 0 0 0 3 3 4 4 4 3 A + B 0 2 2 0 0 3 4 0 4 0 0 9 9 9 9 0 0 0 0 3 3 4 4 4 3 *- A 0 2 2 0 3 4 7 4 0 4 0 0 9 9 9 9 0 0 3 4 4 4 4 A + B 1 0 3 4 7 4 0 4 0 0 9 9 9 9 0 0 3 4 4 A + B 0 0 4 0 8 0 0 9 0 0 3 4 4 Jelmagyarázat: Az A regisztert balra léptetjük. A + B A regiszter tartalmához hozzáadjuk a B regiszter tartalmát. 60 Az osztási eljárás lépései a következőik. Az osztandót az első A regiszterbe írjuk úgy, hogy annak egyes jegyei a helyértéknek megfelelő indexű cellákba kerüljenek, az osztót a gg második B regiszterbe írjuk úgy, hogy annak egyes jegyei a helyértéknek megfelelő cellákba kerüljenek, ezután a második B regiszterben levő számot balra toljuk mindaddig, míg a második B regiszterben B(n—1) indexű cellájának tartalma nullától különböző szám nem lesz; majd vagy mindaddig kivonjuk a második B regiszter tartalmát az S összegzőmű segítségével az első A regiszter tartalmából, amíg 2