155306. lajstromszámú szabadalom • Villamos töltésmennyiségek mérésére alkalmas elektronikus áramkör

3 155306 4 Az általánosan alkalmazott elektronikus be­rendezések az átfolyó árammal arányos frek­venciát állítanak elő. Ezt úgy valósítják meg, hogy a mérendő árammal kondenzátort tölte­nek, és ha a kondenzátor adott feszültséget elér, megfelelő áramkörrel, a felhalmozódott töltést kisütik. A kisütési periódusokat megszá­molva az összes átfolyt töltést megkapjuk, mi­után az egyszeri alkalommal kisütött töltés­mennyiség : Qe = CU ahol C a kondenzátor kapacitása, U a kondenzátor maximális feszültsége. A módszer hibája, hogy a bemeneten a kon­denzátor változó feszültsége jelenik meg, ezál­tal a mérendő áramkörbe a műszer fűrészfe­szültséget ad be; a kondenzátor idő és hőmér­séklet függvényében változtatja kapacitását, ez mérési hibát okoz; a kisütési feszültséget igen nehéz stabil értéken tartani, ez is fokozza a mérési hibát; a kisülés ideje alatt a műszer nem mér, így a mérés szempontjából minden kisütésnél korrigálíhatatlian töltésmennyiségeket vesztünk el. A műszer csak nagy belső ellen­állású áramforrások mérésére alkalmas, mivel a feltöltött kondenzátor a mérendő rendszer belső ellenállásán gyorsan kisülne. Szokásos még két rádiófrekvenciás oszcillá­tor jelét keverni és a mérendő árammal az egyik oszcillátor frekvenciáját elhúzni. A keve­rés után a két oszcillátor frekvenciájának kü­lönbsége a mérendő árammal lesz arányos. A periódusokat megszámolva, az adott idő alatt átfolyt töltéssel arányos számértéket olvasha­tunk le a számlálóról. A műszer hátránya, hogy a méréstartomány az oszcillátorok frek­venciastabilitása miatt korlátozóit, beállítása, nullázása nehézkes. Összefoglalva az eddigieket, látható, hogy az elektrokémiai mérésekhez univerzálisan felhasz­nálható coulométer megvalósításához az ismert módszerek kevéssé alkalmasaik. A találmány tárgya olyan elektronikus coulo­méter áramkör, amely igen kis bemenő impe­danciájú, kis és nagy elektromos áramok idő­beni integrálját, azaz az áramkörön adott mé­rési idő alatt átfolyt villamos töltést méri, és mérési pontossága nem függ a mérendő áram­forrás belső ellenállásától. Mindezeket a célkitűzéseket a találmány sze­rint oly módon valósítjuk meg, hogy az, áram­kör bemeneti pontjára változó sebességgel ér­kező töltésmennyiséget kondenzátorba gyűjtjük, és állandó áramerősséggel szakaszosan elvezet­jük. Ily módon a töltésmennyiség elvezetéséhez szükséges idő arányos a bevezetett mérendő töltésmennyiséggel, azaz a töltésmennyiség mé­rését időmérésre vezettük vissza. A fentiekből látható, hogy az említett kondenzátor kizárólag tárolóelemként szolgál, így paramétereinek esetleges változásai a mérés eredményét nem befolyásolják. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 A találmány szerinti áramkör működését az 1. ábra jelzéseivel és ezen elvi ábrára való hi­vatkozással az alábbiakban ismertetjük: a bemenet 1 pontjára tetszőleges értékű jó szigetelésű C kondenzátor egyik fegyverzete, a DE differenciál erősítő egyik bemenete, vala­mint az állandó áramot előállító ÁG áramge­nerátor van kapcsolva. A DE differenciál erő­sítő második bemenete zérus potenciálú 2 pontra, míg kimenete a 3 pontra és a C konden­zátor másik fegyverzetére kapcsolódik. A 3 pontra van kapcsolva a monostabil MV multi­vibrator bemenete. Az MV multivibrator ki­menete az ÁG áramgenerátor kapuzható be­menetére csatlakozik. Ha az 1 pontra áram nem érkezik, a C kondenzátor feszültsége nem vál­tozik, az 1 pont és a 2 pont feszültsége egy­aránt zérus; az MV multivibrator olyan álla­potban van, hogy az ÁG áramgenerátor kikap­csolt állapotban tartja. Ha az 1 pontra áram érkezik, ez a C kondenzátort tölti, mivel a DE differenciálerősítő bemenő-ellenállása, vala­mint az ÁG áramgenerátor kimenőellenállása igen nagy, erre árom elfolyni nem tud, a jó minőségű C kondenzátor fegyverzetei között a nagy szigetelési ellenállás miatt az átvezetési áriam szintén figyelmen kívül hagyható. A C kondenzátor feltöltődése ellenére az 1 pont po­tenciálja továbbra is zérus marad, mivel a DE differenciál erősítő kimeneti feszültsége addig változik, imíg a 3 pont feszültsége a C konden­zátoron keletkezett feszültséggel nem lesz azo­nos. Az áram hatására a C kondenzátor feszült­sége egyre növekszik, míg el nem éri az MV multivibrator előre beállított feszültségszint­jét. Ekkor az MV multivibrator átbillen, és be­kapcsolja az ÁG áramgenerátor I áramát, amely I áram nagyobb, mint a mérési időtartama alatt fellépő maximális mérendő áram. Az ÁG áram­generátor bekapcsolódása után a mérendő áram és az I áram különbsége elkezdi kisütni a C kondenzátort. A kisütés t ideig tart, amíg a C kondenzátor feszültsége ismét zérussá nem vá­lik, ekkor a MV multivibrator visszabillen, az I áram megszakad, és a folyamat elölről kez­dődik. A mérési idő végén a C kondenzátort az ÁG áramgenerátor segítségével teljesen ki kell sütni; mivel azonban nem valószínű, hogy a 3 pont feszültsége eléri az MV multivibrator billenési szintjét, a kisütés indítását a mérés leállító jele végzi. A mérési idő végén tehát a C kondenzátorban töltés nem marad, így tel­jesül a QtöUő —Qkisüiő — O összefüggés. 60 Mivel Qtöttő lmérendö'Ot 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents