155292. lajstromszámú szabadalom • Nehezen gyulladó hőre lágyuló formázható anyag
155292 Különösen előnyösek a tulajdonságaik azoknak a hőre lágyuló formázható anyagoknak, amelyek brómtartalma 0,05—1,0 súly%, klórtartalma 0,5—3,0 súly% és egy nitrozonaftolszínezék (Colour Index 10 006) vaskoanplexéből 5 0,01—0,5 sóly%-ot tartalmaznak a formázható anyagra vonatkoztatva. Az égésgá'tlószerelk eme szinergikiusan ható kombinációjával lehetségessé válik lényegesen kevesebb égésgátlószer használata, mint pál- 10 dául egy brómvegyületnek vagy egy klórvegyületnek magában egy fémtartalmú színezékkel való alkalmazása esetén. Ennek az a különleges előnye, hogy a lángmentesített hőre lágyuló formázható anyagok gyakorlatilag feldolgozna- 15 tóságiuk tekintetéiben nem különböznek azoktól, amelyek nincsenek lángmentesítwe. Alkalmas sztirolpolimerizáitumok a polisztirol és olyan sztirolból és más monomer polimerizálható vegyületből készült kopolimerek, ame- „„ lyek legalább 50% együtt polimerizált sztirolt tartalmaznak. Ilyen monomerekként például a-metilsztirol, magban halogénezett sztirolok, mint például 2,4-diklórsztirol, akrilnitril, metakrilnitril, a,/3-telítetlen karbonsavaknak 1—8 25 szénatomos alkoholokkal alkotott észterei, mint például a'krilsav- vagy metaikrilsavészter, 1—3 szénatomos alkoholok fumársavészterei, N-vinilvegyületek, mint például N-vinilkaribazol, butadién és kis mennyiségű divinilibenzol jönnek ,0 figyelembe. Szerves klórvegyületekként olyanok alkálim isak, amelyeknek magas az olvadáspontjuk, és klórtartalmuk 401 —75%, például kevés szénatomú klórvegyületek, mint a hexaklórciklo- s5 dodekán, hexaklóreiklopentadién, hexaklórendometiléntetralhidroif tálsav, tetraklóríbutirolakton, tetraklórbutándioldiaeetát. Különösen alkalmasak a nagymolekulájú klórtartalmú vegyületek, amelyek a sztirolpolimer tulajdonságait nem 40 vagy csekély mértékben befolyásolják. Ilyen vegyületek például az utánklórozott polivinilklorid kfo. 58—63 súly% klórtartalommal, valamint a klórozott poliizobutilán klb. 40—50 súly% klórtartalommal. Igen alkalmasak to- .5 vábibá a klórozott paraffinok legalább 18—40 szénatomos szénlánocal és 60—75 súly% klórtartalommal. Minden esetiben ésszerű a nagy klórtartalmú klórvegyüleíek alkalmazása, hogy mennyiségüket a műanyagban lehetőleg ala- 50 csonyan tartsuk. A klórvegyületeket olyan mennyiségben adjuk a műanyag töméshez, hogy annak klórtartalma legalább 0:5 súly% legyen. Alkalmas szerves brómvegyületek elsősorban -azok, amelyek 'brómtartalma meghaladja a 30 súly%-ot, például tetrabrómlbután, dibróimetilbenzol, dibirómpropanol vagy a dilbróanpropanol észterei vagy acetátjai, például trisz»(dibrómpropil)-foszfát, továbbá a pentelbrómdifeniléter. „„ Különösen alkalmasak az olyan szerves brómvegyületek, amelyek nehezen illannak, nem vagy alig hatnak lágyítókiként, és nincs kellemetlen szaguk. Itt elsősorban a butadién- vagy izoprénoligomerek vagy -polimerek, például a fi5 hexabróímciklodoidekán, oktabróinihexadekán, vagy brómozott természetes vagy műkaucsuk említhetők meg. A szerves brómvegyületekből annyira van szükség, hogy a műanyagtömeg brómtartalma legalább 0,0i5 súly% legyen. Különös jelentősége van azoknak a műanyagoknak, amelyek alkalmasak színezett nehezen éghető habszerű tárgyak előállítására. Ezek egy sztiroi'polimer, egy szerves klórvegyület, egy szerves brómvegyület és szerves fémtartalmú színezék mellett egy hajtóanyagot tartalmaznák. Hajtóanyagon' rendes körülmiények között gáznemű vagy folyékony, a műanyagot nem oldó szénhidrogént vagy halogénszénhidrogánt értünk. Alkalmasaik például a propán, bután, pentán, hexán és a diklórdifluormetán. Olyan anyagok is felhasználhatók, amelyek egy bizonyos hőmérsékleten gáznemű anyagokat fejlesztenek. Ilyen anyag például az azodiizobutironitril. A habosítható műanyagtömegek a polimertartalmukra számítva 2! —20 súly% hajtóanyagot tartalmazhatnak. Az ilyen habosítható műanyagtömegekből színes, nehezen éghető, habszerű tárgyak kaphatók, ha az ilyen tömegek finom részecskéit gázt áteresztő formákban a tömegben lévő polimer lágyuláspontja fölötti hőmérsékletre hevítjük, úgyhogy a részecskék kiterjednek, és formázott testeikké összehegednek. Ilyen habosítható műanyagtömegek extruderekkel is feldolgozhatók habszerű tárgyakká (pl. halbfóliákká). A műanyagtömegek még további összetevőket is tartalmazhatnak, pl. töltőanyagokat, csúsztatókat, sztatikus töltés-gátlókat, lágyítókat. A műanyagtömegek 'előállítására egy nitrozonaftolszínezék vaskomplexét a szerves klórés brómvegyületeikkel együtt vagy egyenként, egymás után elkeverhetjük a sztirolpoiimerrel, és adott esetben más összetevőket is keverhetünk hozzá. Az egyesítést hengerpáron, extruderiben vagy gyúrógépben végezhetjük. Az öszszetevők sok esetben már a polimerizálás előtt hozzáadhatok a monmerhez. Az is lehetséges, például alkalmas fóliák előállítása során, hogy a fémtartalmú színezéket a klór- és brómvegyülettel együtt a műanyag oldatához adjuk, amikor is az oldószer eltávolítása után a műanyagban maradnak. Minthogy sok szerves fémkomplexszínezék oldódik a sztirolfoan, vízben ellenben nem, a színezett, nehezen éghető, expandálható, hajtóanyagot tartalmazó szemcsés tömegeik különleges esetéiben legcélszerűbb a monomerből, hajtóanyagból, klór- és brómvegyületekből és egy nitrozonaiftolszínezék vaskomplexéből álló keveréket vizes szuszpenzió alakijában átalakítani színes, nehezen éghető és expandálható szemcsés tömeggé. A műanyagtömegeik például fröccsöntéssel vagy exttrudálással dolgozlhatólk fel nehezen éghető idomokká vagy szalagokká. Szerves oldószerekben féloldva a műanyagtömegek nehezen éghető lakkokként is alkalmazhatók, pl. fára vagy fémre felhordva. Viszonylag kis szerves 2