155279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 11-aminoalkilezett dibenz(b,f)-1,4-oxazepinek és benzo(b,f)-1,4-tiazepinek előállítására
155279 2. példa: 2-amino-difeniloxidot etil-dieiklohexilamin jelenlétében y-klórvajsavkloriddal reagáltatunk. Az így előállított 2-(}<-klórbutiril)-amino-difeniloxidot nyomás alatt dimetilaminnal hevítjük. Ily módon 2-(y-dimetila:mino)-butirilammo-*difeniloxid képződik. 17 g így kapott kiindulóanyagot az 1. példa szerinti módon 170 g polifoszforsavval kezelünk. Ekkor sárga olaj formájában 15 g 11-iy-dimetilam;ino')-propil-dibenzfb,f|^l,4-oxazepmt kapunk. A termék forrpontja 0,07 Torr nyomáson 150—160 C°. A szokásos módon előállított hidrokloridsó olvadáspontja metanol-éter-elegyből való átkristályosítás után 171—174 C°. 3. példa: 30,3 g 2-{dimetil.amino)-acetilamino»difenüoxidot 454,5 g polifoszforsavval keverés közben gyorsan 150 C°-ra felmelegítünk, majd 3 óra hosszat az előbbi hőmérsékleten a reakcióelegyet keverésben tartjuk. A még forró (kb. 70—30 C° hőmérsékletű) reakcióelegyet ezután jég-víz-elegyre öntjük. A savas oldatot kétszer éterrel kirázzuk, majd az éteres fázist erős hűtés közben koncentrált ammóniaoldattal meglúgosítjuk. A kivált bázist éterrel azonnal extraháljuk. Az éteres fázist rotációs bepárlókészülékben teljesen bepároljuk, majd petroléterrel elkeverjük. A kivált bázist (olvadáspontja 107—109 C°, bomlás közén) metanolban feloldjuk. A metanolos oldatot alkoholos sósavval megsavanyítjuk, majd rotációs bepárlóban bepároljuk, a maradékot pedig etilacetát-éter-elegjgyel kezeljük. A kivált sót metanol-éter-elegyből átkristályosítjuk, a,mikoris 19,3 g 1 l-dimetilammometil-dibenzi[b,f]-l,4-oxazepin-hidrogénkloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 192—198 C° (bomlás közben). 4. példa: 1 l-metil-dibenz{b,'f ]-l,4-oxazepint brómozunk. Az így nyert ll-bróm:metil-dibenzl[b,f]-l,4-oxazepiriből 0,5:25 g-ot 0,246 g dimetilaminnal 30 ml toluolban 2 óra hosszat 100 C°-ra hevítünk. A reakcióelegyet éjjelen át állni hagyjuk, majd leszűrjük, a szűrletet pedig, bepároljuk. A maradékot éterben felvesszük és négyszer 2 n sósavval kirázzuk. A savas kivonatokat ezután 30%-os nátriumhidroxiddal 9 pH-értékre beállítjuk. A meglúgosított kivonatokat éterrel ötször kirázzuk, az egyesített éteres kivonatokat vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Színtelen olaj formájában 0,377 g 11 -dimetilaminometil^dibenz-.[b ,f] -1,4-oxazepint kapunk. A szokásos módszerekkel hidrokloridsót képzünk. A hidrokloridsó olvadáspontja metanol-éter-elegyből való átkristályosítás után 192—.198 C° (bomlás közben). Ez a termék a 3. példa szerint előállított termékkel azonos. 5. példa: 8,3 g ll-(/-aminopropil)-dibenzo{b,f]-tiazepint 14 ml 90%-os hangyasawal és 11 ml 38%-os 5 formaldehiddel 15 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt gyengén forralunk. A reakcióelegyet vákuumban bepároljuk. A szirupszerű maradékot vízben oldjuk, az oldatot atkívszénnel derítjük. A derített oldatból koncentrált ammó-10 niaoldattal olajos bázist választunk le, amelyet éterben feloldunk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, nátriumszulfáttal megszárítjuk és bepároljuk. A maradékot vákuumban desztilláljuk, amikor is sárga olaj formájában 8,1 g ll-(7-di-15 metila.mino)-propil^d: i!benzo[b,f]-! l,4-tiazepint kapunk, amelynek forrpontja 0,03 Torr nyomáson 164—167 C°. A kapott bázisból a szokásos módon oxalátsót képzünk. Az oxalátsó olvadáspontja metanol-éter-elegyből való átkristályo-2u sítás után 172—175 C°. Ez a termék az 1. példa szerinti termékkel azonos. 25 45 6. példa: 5,2 g ll-i(-/-di.metilamLno)-propil-10,li 0-dihidrodiibenzo.[b,f]-i l,4-diazepint (olvadáspontja éter-' -petroléter-elegyből való átkristályosítás után 85—«7 C°) 13 g higany(II)acetáttal 9-0 ml jég-30 ecetben és 270 ml vízben 2,5 óra leforgása alatt 110 C°-ra felmelegítünk. Lehűtés után a leszűrt oldatot koncentrált ammóniaoldattal meglúgosítjuk, a kivált bázist pedig éterben feloldjuk. A bázist az 5. példa szerinti módon fel-35 dolgozzuk, desztilláljuk, végül oxalátsóvá alakítjuk. Ekkor 3,2 g ll-("/-dimetilamino)-propil-dibenzo:[b,f]-l,4-tiazepino>xalátot kapunk, amelynek olvadáspontja metanol-éter-elegyből való átkristályosítás után 173—175 C°. Ez a termék 40 az 1. vagy 5. példa szerint nyert termékekkel azonos. 7. példa: 6,45 g llH(y-.dim.etilamino)-propil~10,ll-dihidro-dibenzoíb^pi^-tiazepint (olvadáspontja éter-petroléter-elegyből való átkristályosítás után 85—87 C°) 7,25 klóranillal 200 ml xilolban 2 50 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forralunk. A bázisos komponenseket ezután híg ecetsavval történő kimerítő extrakcióval leválasztjuk, a bázist koncentrált ammóniaoldattal felszabadítjuk, majd éterben feloldjuk. A bázist az 5. 55 példa szerint feldolgozzuk, desztilláljuk, majd az oxalátsóvá átalakítjuk. 4,5 g ll-i(j/-dimetilammo)-propil-di.benzOi[b,f]^l,4-tiazepm-ox.alátot kapunk, amelynek olvadáspontja metanol-éterből való átkristályosítás után 17.3—175 C°. Ez 60 a termék az 1., 5. és 6. példa szerint kapott termékkel azonos. Az előző példákkal analóg módszerekkel és a megfelelő kiindulóanyagok felhasználásával 65 pl. a következő táblázatban feltüntetett vegyü-3
