155227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápkockákat tartalmazó szalag előállítására növények, pl. palánta vagy csemete neveléséhez, és szalag az eljárás foganatosítására

155227 csak nagyon kis mértékben duzzad. Ha egy meghatározott magasságú tömbre van szükség, akkor a tömböket ennek a magasságnak megfelelő hosszúra kell sajtolni, mégpedig a magasságra merőleges irányú összenyomással. Víz 5 hozzáadása esetén az ilyen tömb — az ismert tömbökkel ellentétben — oldalirányban terjed ki és ekkor már nem célszerű a termesztő táptalaj összefogására háló alkalmazása, ha a tömb kiterjed. • 10 Az ismert tömbök egyike sem alkalmas arra, hogy gépi ültetést lehessen vele végezni, és találmányunk egyik legfőbb feladata — a hosszú gyökerű növényekhez megfelelő tömb létrehozásán kívül —, hogy a termesztő táptalajokból 15 olyan tömbök előállítására dolgozzunk ki eljárást, amiket a növénnyel együtt gépi úton lehet kiültetni. A gépi ültetés követelménye, hogy a termesztő táptalaj-tömbök szalagban függjenek össze egymással, és hogy az ilyen szalagok 20 ellenőrzött körülmények között legyenek előállíthatók és a fogyasztókhoz gazdaságosan legyenek szállíthatók. Találmányunk mindezeknek a követelményeknek teljes egészében megfelel. Találmányunk a kitűzött feladatot azzal oldja 25 meg, hogy az erősen összesajtolt tápkockákat egymástól meghatározott távolságban levő, szalag alakban egymás után következő zsákokba vagy tartályokba helyezzük és a tápkockákhoz előnyösen az előnövekedés helyén vizet adunk, jo ezáltal a tápkockákat megduzzasztjuk és a duzzadt tápkockákkal a zsákokat — amelyek a tápkockáknál annyival nagyobbak, hogy ezek a tápkocka duzzadása utáni szükséges térfogatnak felelnek meg — kitöltjük, ezután a magot a 35 nedves tápkockákba juttatjuk és a növényt kiültetés előtt kiemeljük és előnyösen ültetőgépékkel a végleges termesztési helyre kiültetjük. A találmány tárgya továbbá az eljárás foganatosítására szolgáló olyan szalag létesítése, 40 melyre jellemző, hogy a zsákokkal vagy tartályokkal ellátott hordozó anyag, a szalag egy előnyös kiviteli alaknál hajlékony fóliából, például műanyag fóliából van, amely a zsákok egyik oldalán lyuggatott, másik oldalán pedig 45 lyuk nélküli fóliaanyag, úgyhogy a hordozó szalag teljes hosszán ennek egyik oldalrésze a szállítás, termesztés és kiültetés folyamán fellépő mechanikai feszültségéknek ellenálló. A találmányt részleteiéiben a rajzokon vázolt 50 kiviteli példákkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti szalagot egyik végéről nézve szemlélteti. A szalag zsákrészeinek oldalai közrefogják a tápkockákat. A 2. ábra azt szemlélteti, hogy több tápkoc- 55 kához hogyan lehet a vizet gazdaságosan eljuttatni. A 3. ábra a találmány szerinti szalagot felülnézetben szemlélteti. Ekkor a tápkocka már 60 megduzzadt állapotban van. A 4. ábra a találmány szerinti szalagból kivágott egyik zsák perspektivikus nézete. Az 5. ábra a találmány szerinti szalagból kivágott egyik zsák, illetve tartály perspektivikus 65 nézete, amely tartályba két tápkocka van behelyezve. A 6. ábra az 5. ábrán látható tartályt mutatja, ezen az ábrán azonban víz hozzáadása következtében a tápkocka már ki van tágulva. Mint az 1. és 2. ábrákon világosan látható, az összenyomott és hosszúkás 1 tápkockák a 2 zsákokba vannak helyezve. Ezek a zsákok folyamatos szalagként függenek össze, azonban egymástól a 3 osztásvonalak mentén el is választhatók. A 3 osztásvonalak menti anyagrész a szalag vastagságához viszonyítva vékonyított keresztmetszetű. Mint a 2. ábrán látható, az 1 tápkockák hosszúkás alakúak és a termesztő táptalajt, ami a tápkockát képezi, a tápkocka hosszirányára merőlegesen nyomtuk össze. Már említettük, hogy víz hozzáadása után a tápkocka az összenyomás irányában duzzad meg és a 2 tartályokat vagy zsákokat megduzzadás után az 1 tápkocka kitölti, mert a zsákok, illetve tartályok kerülete úgy van meghatározva, hogy előre figyelembe vettük a tápkocka duzzadásának várható mértékét. A víz hozzáadása különféle módokon végezhető, például a 2. ábrán látható módon. Itt az 5 tálat 6 vízzel töltjük meg és a 2 zsákok szalagjának egy szakaszát a zsákokban levő 1 tápkockákkal együtt a vízbe merítjük. Abból a célból, hogy a víz könnyen behatolhasson, és hogy a zsákokon legyen kivezető nyílás a tápkocika duzzadásakor, a 2 zsákok fenekén 4 nyílások vannak. Víz hozzáadása után az 1 tápkockák megduzzadnak és a 2 zsákokat a 3. ábrán látható módon kitöltik. A 3. ábra a zsákokat felülnézetben mutatja. A további eljárás folyamán az 1 tápkockákkal ellátott 2 zsákokat szállítás közben szalag formájában együtí hagyjuk, ha azonban valamilyen szempontból ez előnyösebb, a szalagot egyedi zsákokra bontjuk. A 4. ábra 1 tápkockával és fenekén 4 elvezető lyukkal ellátott 2 zsákot mutat. A 7 növény fejlődési állapotban van. Az összenyomott 1 tápkocka említett módon főként az összenyomás irányában terjed ki, és nagyon kis mértékben hosszirányban is, ami azt eredményezi, hogy a tápkocka nagyon pontos és előre meghatározott olyan nagy H magasságot (4. ábra) ér el, ami megfelel a zsákok, illetve tartályok nagyságának, és ez a magasság alkalmas a különböző típusú, termeszteni kívánt növények méreteihez. Mint említettük, nagy H magasság szükséges olyan növényekhez, amelyeket azután a későbbiek folyamán erdők telepítésének céljára használunk. Van a növényeknek olyan csoportja is, amelyekhez talán kisebb magasságú, azonban nagyobb tömegű termesztő tápanyagra van szükség, és így az 1 tápkocka magasságát és térfogatát duzzadt állapotban úgy lehet beállítani, hogy a kívánt méreteket érjük el. Az 5. ábrán látható kiViteli példánál valamennyi tápkocka térfogatának növelése helyett a 2 zsákba két 8 és 9 tápkockát helyeztünk. A 2 zsák ebben az esetben a magasságához viszonyítva aránylag nagyobb átmérőjű. Ez a zsák is például hajlé-2