155222. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített indol-3-il-alkánkarbonsavszármazékok előállítására

155222 13 14 éter elegyét adjuk hozzá keverés közben. To­vábbi két óra hosszat keverjük szobahőmérsék­leten, a kapott II. általános képletű vegyületet szűrjük és éterrel mossuk vízgőzimentes légkör­ben. 2. példa: Az 1. példa szerint nyert II képletű vegyületet 25 ml éterben szuszpendáljuk és két óra lefor­gása alatt keverés köziben és szobahőmérsékleten 10 ml éter és 3,4 g etilbrómacetát oldatát ad­juk hozzá. Többórás keverés után az oldatot megsavanyítjuk kis feleslegben alkalmazott vizes ecetsavval, és a hőméirsékletet 0—5 C° között tartjuk. A vizes fázist elkülönítjük, az éteres fázist mossuk nátriumhidrogénkarbonát oldattal a feleslegben maradt sav eltávolítása céljából-Az éteres oldat beszűkítése és szárítása után a III. általános képletű vegyületet nyerjük. Ha a fenti műveletet etilészter helyett t-butil­bróimacetáttal végezzük, akkor természetesen a megfelelő t-butilésztert nyerjük. 3. példa: A (III) általános képletű vegyület elszappano­sítását úgy végezzük, hogy a 2. példa szerint kapott éteres oldatot, vákuumban betöményít­jük és a nyers maradékot nyolc óira hosszat 100 ml 1%-os NaOH-al jégfürdőn keverjük. Az ol­datot egyszer éterrel mossuk, sósavval meg­savanyítjuk és gőztfürdőn 10—15 percig mele­gítjük. A keverék lehűtése után a terméket le­szűrjük és az így nyert (IV) általános képlet szerinti nyersterméket közvetlenül hidrogénez­hetjük. 4. példa: A 3. példa szerint kapott anyagból 10 g-ot szobahőmérsékleten atmoszférikus nyomáson, 100 ml dioxániban, Raney-nikkel és 6,6 g pára-klór­benzoesavanhidri'd jelenlétéiben hidrogénezünk. A katalizátort kiszűrjük és a szűredéket bepá­roljuk, amikoris az l-ip~klóirbenzoil-2-'metil-5--metoxi-indolilecetsavat nyerjük bepárlás során. A reakció során fokozatosan először ^-^'-amino­-5'-metoxifenil)-levulinsav, majd /S-(2'-p-klór­benzoila!minoJ5'-imetoxiífenil)-levulinsav képző­dik, a gyűrűzáródás pedig feltehetően a bepárlás során megy végbe. A gyűrűzáróidást elősegít­hetjük, ha a bepárlásnál savat, mint szerves sav­jellegű vegyületet pl. az aeilezéisnél képződő p­-iklóir-lbenzoesarwat alkalmazzunk. A Raney-nikkel helyett 2 g 30%r-os szénre felvitt palládiumot is felhasználhatunk. Ha a 3- példa szerinti anyag helyett a 2. pél­da szerinti terméket használjuk fel, akkor a (Villa) általános képlet szerinti észterszármazé­kot nyerjük. 5. példa: A 4. példában leírt eljárást alkalmazzuk azzal az eltéréssel, hogy a reakíciákeverékhjez p-klór­benzoesavanhidridet nem teszünk és a 2. példa szerinti anyagból indulunk ki a 3. példa szerinti anyag helyett. A termék 2-metil-5-metoxi-3--indolilecetsavas etil- vagy butilészter, attól füg­gően, hogy a 2. példa szerinti anyagból melyik észter kiindulási anyagot használtuk fel. 6. példa: 1 literes 3-nyakú lombikban 3,9 g (0,078 mól) 51%-os nátriumihidrid-ásványolajos szuszpenziót szuszpendálunk 150 ml desztillált dimetillforima­midban, és ehhez 0 C°-on keverés közben 9,5 g (0,040 m) etil-'(2;-metil-5-imetoxi-3-indolil)-aieetá­tot adunk 150 ml dimetilformamidban szuszpen­dálva- A reakcióelegyet 1 óra hosszat keverjük, majd 9,1 g (0,052 m) p-klór'benzoilkloridot adunk hozzá 50 ml dimetilformamidban szuszpendálva. Ez utóbbi szuszpenzió beadagolását cseppenként 30 perces időtartam alatt végezzük el. A reak­ció'keveréket további 30 percig keverjük 0 C°­on, majd 12 óra hosszat hideg helyen állni hagy­juk. A reakciókeveréket ezután leszűrjük és a szi­lárd anyagot éterrel mossuk. Az- étert a szűre­dékhez adjuk, majd ezt vízzel mossuk és nát­riumszulfát felett szárítjuk. A nátriiumszulfát leszűrése után megközelítőleg 7i5 g savval mo­sott alumíniumoxidot adunk az éteres oldathoz és a keveréket szárazra pároljuk. Az indollal bevont alumíniumoxidot egy 40© g-ot tartalmazó alumíniumoxidoB oszlop felső részére helyezzük töltetként. Az oszlopot ezután petroléterrel elu­áljuk, a petroléter növekvő mennyiségben tar­talmaz etiléiért. A 15% étert tartalmazó petrol­éterrel eluáljuk az etil-a-i(l-p-klórbenzoil-2-ime­til-5-nietoxi~3-indolil)-acetátot. Az utóbbi elu­átumokat vegyítjük és szárazra pároljuk. A ma­radék benzol-petrol'éter elegyből való átkristá­lyosításával lényegében tiszta etil-a-(l-p-Jkló:r­benzöil-2-metil-5-metoxi-3-iindolil)-aeetátot nye­rünk. Ha a kiindulási anyagként t-butilésztert alkal­mazunk, akkor az előbbi indol-származék t-bu­tilészterét kapjuk. Alternatív módon a tercier­butilésztert az etilészterből kiindulva is elkészít­hetjük az alábbi módszerrel: 70 g t-butilace tatot (60 g t-butilformiatot) 23,3 g metil-i2-metil-J5-metoxiiindol-i3-a!cetátot és 1,8 g nátriuimmetoxidet 150 ml-es lombikba adago­lunk nitroigénlégköirben. A keveréket olajfürdőn visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az észtercso­portok cseréje közben képződő metilacetátot vagy metilforimiátot egy oszlopon keresztül le­desztilláljuk. Miután a reakciót befejeztük, a felesleges tHbutilacetátot (vagy t-butilformiátot) vákuum­ban eltávolítjuk. A kristályos maradékot 150 ml metiléníkloridban oldjuk, aktív szénnel színtele­nítjük és szűrjük. Az oldatot vákuumban 50 ml össztérfogatra pároljuk be. Ekkor 50 ml forró 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents