155221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás impulzusmotor gyorsleállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÄJ* A^I, TAÍ4LMANY SVÍI * H" Bejelentés napja: 1967. VIII. 14. (MA—1748) Közzététel napja: 1968. IV. 30. Megjelent: 1969. VI. 10. 155221 Szabadalmi osztály: 21 d1 17—20; 21 a1 36 Nemzetközi osztály; H 02 k Decimái osztályozás: Feltalálók: Hatvány József tudományos munkatárs, Kardos Péter tudományos munkatárs, Ágoston Attila tudományos munkatárs, Budapest Tulajdonos: MTA Automatizálási Kutató Intézet, Budapest Eljárás impiilzusmotor gyorsleállítására A villamos imipulzusmotorok alapvető tulajdonsága az, hogy — ha a léptető impulzusok követési idői a specifikációs határokon belüli értékűek — minden impulzushoz egy és csak egy lépés tartozik. Ilyen esetben nem merül fel indítási, illetve leállítási probléma, az indítás, illetve leállítás az impulzussor leállításával illetve kikapcsolásával determinisztikusán történik. Mód van azonban az impulzusmotornak a specifikációs határt lényegesen meghaladó sebességgel történő léptetésére, ha az impulzussor frekvenciáját folyamatosan növeljük. Ez úgy történhet például automatikusan, hogy az első lépést kiváltó indítóiimpulzustól eltekintve az újabb lépéseket kiváltó impulzusokat valamely szerkezeti elem elmozdulása állítja elő, amely szerkezeti elem {pl. tárcsa) mechanikai kapcsolatban van (pl. közös tengelyű) az impulzusmotor forgórészével. Az elmozdulást impulzussá alakíthatjuk például esúszólkomtaiktusos impulzusadó segítségével, vagy mágneses impulzusadóval, vagy fotoelektfomos impulzus adóval stib. Az iimpulzusadót úgy kell kivitelezni, hogy a motor forgóirészének minden lépésénél adjon impulzust, így egy-egy lépés teljes megtétele előtt mindig újabb léptetési impulzus keletkezik, miáltal a motor automatikusan felgyorsul majd a terhelésnek megfelelő maximális sebességgel jár. Ez a sebesség lényegesen meghaladja az ugrásszerű indításhoz tartozó specifikációs határt. A specifikációs határt lényegesen meghaladó 5 sebességgel történő léptetés esetén azonban a léptetés megszakadása után nem a léptetési impulzusok számának megfelelő diszkrét helyzetben áll meg a forgórész, hanem tehetetlensége miatt ezen a helyzeten jelentősen túlfutva a kí-10 vánt diszkrét helyzettől eltérő helyen. Ennek az a magyarázata, hogy rögzített elektromos állapotban (léptetés nélkül) a forgórészre ható nyomaték a szöghelyzet függvényében periodikus és több szöghelyzet értéknél vesz fel zérus 15 értéket. Az 1. ábrán « szöghelyzet függvényében a forgórészre ható nyomatékot ábrázoltuk, egyrészt közvetlenül a léptetés leállítása után (I görbe), másrészt egy utánléptetés után (II-görbe). Amint az 1 & 2 görbén látható — ame-20 lyekről a későbbiekben még szó lesz — a tengellyel való miniden metszéspontban a nyomaték értéke zérus; így — bár a megtett lépések számának megfelelő szöghelyzet csak az % jelű — stabil egyensúlyi helyzetet vehet fel a forgórész 25 például az % a8 , al2 , , «_4 , a_ 8 , et-i 2 , helyzetekben, is. .(Az «2 , a 6, • • • • jelű szögihelyzetekben is zérus a nyomaték, de mivel a nyomaték szögihelyzet szerinti differenciálishányadosa pozitív, ezek a helyzetek instabilok.) Te-30 kintve, hogy egy rögzített elektromos állapotban 155221
