155199. lajstromszámú szabadalom • Rugórendszer fordulatszámszabályozó szerkezetek centrifugális ingáihoz

5 lassan történik, hogy nem okoz szabályozási len­géseket, mivel a gyors fordulatszám változások esetén csak a 2 primer rugó dolgozik. Ha a kiegyenlítődés megtörtént, a változott terhelésihez tartozó fordulatszámot a két rugó 5 eredő rugóállandója (Ce ) által meghatározott és ezáltal .megnövekedett erősítési tényező határoz­za meg. A 6 vonórúd követíti az 1 centrifugális inga mozgását a töltésállító rudazathoz, vagy az erő- 10 sítő berendezésihez. A 2. ábrában bemutatott kiviteli alak a diffe­renciáló jellegű működést is lehetővé teszi. A 4 dugattyú alatti 'és feletti tereket egy-egy meg­kerülő nyílás (ábrán csatorna) köti össze és eze- 15 ket a nyílásokat a 8 és 9 nyílászáró szerkezet (az ábrán szelep) zárja el. Ha gyors és nagyobb­mértékű terhelésváltozás következtében a for­dulatszámváltozás sebessége nagy, a primer rugó besüllyedése nagydbbmértékű lesz. Mivel a szű- 20 kitett nyíláson a folyadék lassan áramlik át, a dugattyú két oldala közötti nyomáskülöbség megnő. Ha a nyomáskülönbség értéke meghalad egy, szabályozástechnikai számításokkal, vagy kísérletekkel meghatározható, a szabályozási fel- 2p adatoknak megfelelő értéket, a rugóterhelésű szelep kinyílik és lehetővé teszi a folyadéknak a magasabb nyomású térből az alacsonyabb nyo­mású térbe történő áramlását, ezáltal az inga mozgása és a terhelés változás kiegyenlítését 30 végző beavatkozó szerv (pl. dieselmotornál töl­tésállító szerv) mozgása is gyorsabbá válik és ez­zel a szabályozási késedelem és a fordulatszám eltérés csökken. Ha a gyors fordulatszámváltozás megszűnik, a dugattyú két oldalán fellépő nyo- 35 máskülönbség lecsökken és a szelep bezár, en­nek, következtében az inga erősítési tényezője a primer rugó által meghatározott értékre csök­ken, ami a szabályozás stabilitását megfelelő biztonsággal biztosítja. 40 A 3. ábrán bemutatott kiviteli alak működése megegyezik a 2. ábrán bemutatott alakkal, azzal a különbséggel, hogy a differenciáló jelleg csak fordulatszám emelkedés esetén lép fel, mivel a 8 jelű szelep csak fordulatszám emelkedésnél 45 jelentkező nyomáskülönbség hatására nyit. A 4. ábrán bemutatott kiviteli alak szintén lehetővé teszi a differenciáló jellegű működést. A 2 primer rugó centrifugális inga oldali végé­nek elmozdulása egy 10 tolattyút vezérel, amely, 50 ha a primer rugó hosszváltozása egy, a szabályo­zási követelmények és jellemzők által meghatá­rozott értéket meghalad, egy nyílást tesz szabad­dá, amelyen át a folyadék az 5 szűkített nyílás megkerülésével kisebb nyomású térbe áramlik. 55 Fordulatszámváltozás esetén, ha a fordulatszám túllendülés egy meghatározott értéket meghalad, a 10 tolattyú vezérlőrése szabaddá teszi a meg­kerülő nyílást és a folyadék az 5 szűkített nyílás megkerülésével áramolhat a dugattyú alatti tér- 60 bői a dugattyú fölötti térbe. Ezáltal a két rugó eredő rugóállandója érvényesül, aminek követ­keztében az inga erősítési tényezője megnő és a fordulatszám túllendülés mértéke a szabályozó nagyobb mértékű beavatkozása következtében 65 6 csökken. Ha a fordulatszám eltérés sebessége csökken, illetve, ha a szekunder rugó elmozdu­lása következtében megnő a beavatkozás mér­téke, csökken a primer rugó besüllyedésének mértéke is, ezért a primer rugó által vezérelt 10 tolattyú a megkerülő nyílást lezárja és a centrifugális inga erősítési tényezője újból a primer rugó által meghatározott értékre csök­ken. Az 5. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a differenciáló jellegű működést biztosító rugó­terhelésű szelep a primer rugó tányérjának veze­tő szárába (7) van beépítve. A szár egyben a rugótányér egyenes bevezetője is. A fojtónyílás magában a szeleptestben van kialakítva. A be­mutatott kiviteli alak csak a fordulatszám emel­kedése esetén biztosítja a differenciáló jellegű működést. Kismértékű vagy lassú fordulatszám­emelkedés esetén a primer rugó összenyomódá­sának hatására a dugattyú alatt fellépő nyomás­növekedés a szelepben kialakított nyíláson ke­resztül egyenlítődik ki. Gyors és nagyobb mér­tékű fordulatszám emelkedés esetén, ha a nyo­más egy, a szabályozási követelmények által meghatározott értéket meghalad, a szelep ki­nyílik és a nyomáskülönbség a fojtónyílás meg­kerülésével gyorsan egyenlítődik ki. A találmány tárgyát képező rugórendszer ere­dő rugó állandója fordulatszám-változáskor az idő, illetve a gyorsulás függvényében úgy válto­zik, hogy a centrifugális inga erősítési tényezője az idő függvényében megnő, míg gyors fordu-Latszámváltozásnál az erősítési tényező csökken, ezáltal proporcionális — integráló — differen­ciáló jellegű lesz a szabályozás. A találmány tárgyát képező rugórendszer egyszerű felépítésű, helyigénye úgyszólván nem haladja meg a szokványos rugórendszerét és így utólag is beépíthető kész konstrukcióikba. Ezen­kívül, mivel közvetlen és közvetett szabályozók­nál egyaránt használható, lehetővé teszi egy­szerű mechanikus regulatorok állandó fordulatú (isochron) üzemét, anélkül, hogy szerkezetük lé­nyegesen bonyolultabbá válna. Mivel sem vissza­szorítással, sem visszavezetéssel nem kell össze­kapcsolni, lehetővé teszi a legegyszerűbb hid­raulikus erősítő, a követődugattyús rendszer al­kalmazását. Szabadalmi igénypontok: 1. Automatikus fordulatszám szabályozó érzé­kelő szervét képező centrifugális inga rugórend­szere, jellemezve azzal, hogy a centrifugális erő­vel egyensúlyt tartó rugó (2) egy, a rugóerő irányában elmozdulásra képes, folyadékkal töl­tött térben levő dugattyúra (4) támaszikodik, s e dugattyúhoz szekunder rugó (3) csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti rugórendszer, azzal jellemezve, hogy a dugattyú két oldalán levő íolyadékteret fojtásos vezeték (5) köti össze. 3. A 2. igénypont szerinti rugórendszer, azzal 3

Next

/
Thumbnails
Contents