155181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers brikettek keményítésére

155181 11 12 tetett áramának egy oly pontján, ahol a szilárd hőátvivő-részecskék már elhagyták a reakció-zónát, hogy így a keményítési reakcióból származó hő egy részét elvonjuk és a (19) reakció-zónában a hőmérsékletet 200 C° és 2190 C° között tartsuk. A {43) csővezetéken keresztül betáplált légáram magával ragadja a szilárd hőátvivő-részecskéket és a (47) vezetéken keresztül a (48) elosztó-kamrába viszi őket tovább; itt a légáramban szuszpendált szilárd hőátvivő-részecskék egy gyűrű alakú kúpos kamrában oszlanak el és innen felfelé áramlanak a lefelé mozgó brikett-ágyon keresztül, végül pedig a (36) elválaszt ó-kamrába jutnak. Így a felfelé áramló és a lefelé mozgó brikett-ágyon keresztül haladó légáramban diszpergált szilárd hőátadó-részecskéket a (19) reakció-zónán keresztül keringtetjük, ahonnan azok elviszik a reakcióhőt, így lehetővé teszik, hogy a briketteket a reakció-zóna egész hosszában egy szűk, 33 C°-ot meg nem haladó szélességű hőmérséklet-tartományban tartsuk, emellett biztosítja a légáram azt is, hogy azon a helyen, ahol a friss brikettek belépnek a reakció-zónába, a közeg szabad oxigéntartalma (szilárd anyagtól mentes gáztérfogatra számítva) legalább 10 tf.% legyen. Az (55) mérővel felszerelt (54) vezetéken keresztül hideg levegőt vezetünk be. Az (54) vezetéken keresztül bevezetett levegő-térfogat a (43) vezetéken át belépő levegővel együtt szabályozza a diszpergált szilárd hőátvivő-részecskék koncentrációját a (19) reakció-zónán keresztül haladó légáramban. A (43) vezetéken keresztül bevezetett levegő térfogata szabályozza a szilárd hőátvivő-részecskék visszakeringtetési arányát a '(19) reakció-zónán keresztül haladó légáramban. A fluidizáló gázelegy magába foglalja a reakció-zónában képződött reakciótermék-gázokat is; ennek a fluidizáló gázelegynek és a benne diszpergált szilárd hőátvivőrészecskéknek a brikett-ágyon keresztül felfelé haladó áramát oly módon szabályozzuk, hogy a '(19) reakció-zónán keresztül haladó brikettek minden egységnyi mennyiségére kb. 10 egység szilárd hőátvivő-anyag haladjon keresztül a (19) reakció-zónán. Más szavakkal a szilárd hőátvivőanyag visszakeringtetési ciklusai és a briketteknek a (19) reakció-zónán átvezetett mennyisége közötti arány kb. 10 : 1 legyen. A (38) elválasztótér elősegíti a (19) reakciózónából kilépő gázoknak a szilárd hőátvivő-anyagtól való elkülönítését, amely lényegileg az (57) ciklon^szeparátorban megy végbe. Az (57) ciklon-szeparátorban elkülönített gázok az (58) kondenzátorba áramlanak tovább, ahol a kondenzálható anyagok, pl. a kátrány, leválasztásra kerülnek. Az (58) kondenzátor egy ismert kivitelű közvetlen gázmosó is lehet, ahol a gázokat valamely erre alkalmas folyékony közeggel, pl. vízzel mossuk, a gázáramban jelenlevő kondenzálható anyagok kondenzálása céljából. Az így kondenzált kátrányt az (59) vezetéken át távolítjuk el. A kátrány felett elhelyezkedő mosófolyadék dekantálása és elvezetése a (01) vezetéken át történik. A mosott, tiszta gázok a (62) 5 vezetéken és (63) gázáram->mérőn keresztül haladnak tovább a felhasználás céljaira történő tárolásra szolgáló tartályba, vagy pedig esetleg kieresztjük e gázokat a szabad légkörbe. A fenti berendezés üzembehelyezésekor az (55) áramlásmérőn és (54) vezetéken keresztül bevezetett levegőt, amely a (36) garatból a (38) kamrába és innen a {49) reakció-zónába bevezetett szilárd hőátvivő-részecskék fluidizálását biztosítja, kezdetben kb. 230 C° hőmérsékletre hevítjük, hogy így biztosítsuk a keményítési reakció megindulását a (119) reakció-zónában. Ha azonban ez a reakció egyszer már megindult, amit a reakció-zónában elrendezett hőmérsékletszabályozó műszerek jeleznek, akkor az (54) vezetéken keresztül bevezetett levegő elöhevítését abbahagyjuk és légköri hőmérsékleten vezetjük be a további levegőt ezen a helyen. A keményítési reakciót a továbbiakban már a (19) reakció-zónában if elszabaduló hő tartja fenn. Az itt fejlődő hőmennyiség több, mint amennyi elegendő ahhoz, hogy a belépő levegőt és a lefelé mozgó brikett-ágyat, valamint a brikett-ágyo.n keresztül felfelé áramló szilárd hőátvivő-részecskéket a kívánt reakció-hőniér.jékletre hevítse. így tehát, amikor a reakció elérte az egyenletesen fenntartandó műveleti körülményeket, akkor állandóan hőt kell elvonni a reakció-zónából, hogy a hőmérsékletet a kíván: 200 C° és 290 C° között, előnyösen 230 C° és 280 C° között tartsuk. Továbbá, amikor az állandó műveleti körülmények beállását elértük, a szilárd hőátvivő-anyagot ugyanolyan mennyiségi arányban tápláljuk be a (36) garatból a (19) reakció-zónába, amilyen mennyiségben ilyen szilárd részecskék a (29) tolózáron keresztül kilépnek a berendezésből. A találmány szerinti eljárással termelt keményített brikettek szilárdsága eléggé nagy ahhoz, hogy e brikettek kúpolókemencében nagy nagyolvasztóban felhasználhatók legyenek. Ilyen felhasználás esetén a brikettek kokszolása magában a kúpolókemencében, ill. nagyolvasztóban történik. A keményített, de kokszolatlan brikettek szilárdsága elegendő ahhoz, hogy a brikett elbírja a ránehezedő terhelést, anélkül, hogy túlságos mértékű elmorzsolódás következnék be, ami eltömné a kemence-töltetet. A kokszolatlan állapotú keményített brikettek füstmentes tüzelőanyagként is felhasználhatók. Az alább ismertetendő példa egy oly műveletre vonatkozik, amely a rajzon ábrázolt szerkezeti berendezésben került lefolytatásra. A briketteket 27 C° hőmérsékleten tápláltuk be a (10) tárológaratba. A hőátvivő-anyagot — amely ugyan az a kalcinált és részlegesen lepárolt szemcsés szén volt, amelyet a brikettek készítésére is felhasználtunk — szintén 27 C° hőmérsékleten tápláltuk be a (36) tárolótartályból; a levegő az (54) és (44) vezetékeken keresztül szintén 27 C° hőmérsékleten került bevezetés-15 20 25 20 S5 40 45 50 55 60 s