155177. lajstromszámú szabadalom • Tökéletesített hűtőberendezés egyenes irányú mozgó és forgatott szerkezetet tartalmazó gép, főképpen centrifugális öntőgéphez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. IV. 08. (CE—582) Franciaországi elsőbbsége: 1966. VI. 28. Közzététel napja: 1968. V. 29. Megjelent: 1969. VI. 10. 155177 Szabadalmi osztály: 31 c 10—25 Nemzetközi osztály: B 22 d Decimái osztályozás: Feltaláló: Lorang Pierre Edouard, oki. gépészmérnök, Nancy, Franciaország Tulajdonos: Centre de Recherohes de Pont-a-Mousson, Pont-a-Mousson, Franciaország Tökéletesített hűtőberendezés egyenes irányban mozgó és forgatott szerkezetet tartalmazó gép, főképpen centrifugális öntőgéphez A találmány egyenes irányiban mozgó és [for­gatott szerkezetet tartalmazó olyan gépek, fő­képpen, de nem kizárólagosan fémcsövek, kü­lönösen kanmantyús öntvénycsővek centrifugá­lis öntésére való gépek vízhűtésére vonatkozik, amelyeknél a forgásban tartott fémfonma vagy kokilla külsejét vízfürdőben hűtik. A találmány különösen jól alkalmazható olyan felépítésű gépeknél, aimeiyéknél a kokilla egy köpeny belsejében koaxiálisán van szerelve úgy, hogy az így képzett gyűrű alakú térben keringő hűtővíz a kokillát körülfogó burkola­tot képez. Ismeretes ilyen rendszerű gépeknél nyílt hű­tővíz rendszer alkalmazása. Ezeknél a vizet igen nagy nyomással kell szállítani, hogy a kokilla hűtése hatásos legyen. Ezért az alaphoz rögzített nagy teljesítményű és nagyméretű szivattyút kell alkalmazni. A helyihez kötött szivattyú és a haladó mozgást végző gép kö­zötti, a hűtővizet keringető csővezetéket telesz­kópikus és forgatható esatlakozóeleimekkel is el kell látni. Ezek a csatlakozások és szerelvények jelentős áramlási veszteségeket okoznak, ame­lyek fokozottan nagy teljesítményű szivattyúk alkalmazását teszik szükségessé. Ezeknél a gépeknél az évszaknak megfele­lően az egyik végen belépő hűtővíz hőfoka 0—Í2I0 C° között, a kilépő víz hőfoka pedig >) '- ^ 2 40—60 C° között változhat. A kokillát burkoló vízköpeny két vége, illetve általánosítva a be­lépő- és kilépő hűtővíz közötti hőfokkülönbség tehát viszonylag jelentékeny. E mellett hosz­szabb öntési szünet után a hűtővíz hőfoka túl alacsony, aminek következtében a vízköpeny hőmérséklete az öntés újrakezdésekor csak vi­szonylag hosszú idő után éri el a gyártásnál kívánatos hőfokot. Így a kokillát érő hőlökése­ket sem kerülhetjük el. Általánosítva tehát az üzemszünet a forgógépnél a vízköpeny és a forgó szerkezeti elem közötti hőegyensúlyt le­rontja. Ismeretesek továbbá olyan zártrendszerű hű­tőberendezések is, amelyeknél a belépő és ki­lépő hűtővíz hőmérséklet-különbsége nem ha­ladja meg az 5—10 C°-ot. A centrifugális ön­tőkokilla hőmérséklete itt sokkal egyenletesebb mint a nyitott rendszerben. Minden esetre az eddig ismert valamennyi, zárt keringtetésű hű­tőberendezés különálló alapra van szerelve és a haladó mozgást végző géppel, teleszkópikus ta­gokkal és forgatható szerelvényekkel ugyanúgy van összekötve, mint az előző esetekben, ami ugyanolyan jelentős áramlási veszteségekkel jár. A forgó csatlakozók kopásából származó percnyi öntési szünet alatt, a hűtőkör vize ki­ürül anélkül, hogy azt újra feltöltenék. Ennek 30 következtében a gép újraindításakor, amikor az 10 15 20 25 155177

Next

/
Thumbnails
Contents