155167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pektináz levegőztetett mélykultúrában történő bioszintézisére és az enzimfehérje oldatából való kinyerésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1967. IX. 06. (BI—288) Közzététel napja: 1968. V. 29. Megjelent: 1969. VI. 10. 155167 Szabadalmi osztály: 30 h 1—8 Nemzetközi osztály: C 12 k Decimái osztályozás: Feltalálok: Dr. Nyíri László biokémikus, 37%, Dr. Steiner Gyuláné technikus, 27%, Dr. Pólya Kálmán mikrobiológus, 26%, Lengyel Zoltán vegyészmérnök, 10%, Debrecen Tulajdonos: BIOGAL Gyógyszergyár, Debrecen Eljárás pektináz levegőztetett mélykultúrában történő bioszintézisére és az enzimfehérje oldatából való kinyerésére Mint ismeretes,, a gyümölcslevek gyártása során a présből kikerülő folyadékok erősen zavarosak, melynek oka lényegében a kolloid anyagok által szuszpendálva tartott durva-diszperz anyagok jelenléte a lében. E kolloid-anyagok kö- 5 zül a legjelentősebb a pektin, amelynek eltávolítása a vegyület biokémiai (enzimatikus) elbontásán alapszik. Az élelmiszeripar gyakran alkalmaz olyan 10 pektolitikus tulajdonságú enzimfehérjéket (pektinázokat), melyek segítségével a gyümölcslevek derítése kivitelezhető. Ezeket az enzimfehérjéket általában fonalas gombafajták szilárd, felszíni kultúrákon való tenyésztésével állítják elő, 15 majd az intercelluláris enzimfehérjéket a sejtekből savanyú vizes extrakcióval vonják ki és oldat formájában hozzák forgalomba. Más módszerekkel a sejtekből kinyert enzimfehérjét az extrahálószerként használt víz vákuumban, ma- 20 ximálisan 65 C°-on történő bepárlásával, esetleg nagyfelületű anyagon történő adszorpció útján töményítik és sűrítmény, illetve szilárd alakban hozzák forgalomba (KARDOS, E., Gyümölcs- és Zöldséglevek, Üdítőitalok. Műszaki Könyvkiadó, 25 Budapest, 1962. p. 91.). A pektolitikus hatású enzim felszíni kultúrában történő bioszintézisére leggyakrabban az Aspergillus niger faj sejtjeit alkalmazzák. Azon kevés közleményben, melyek pektináz süUyesz- í0 tett kultúrában történő előállításáról számolnak be, leggyakrabban szintén ezen mikroorganizmus pektináz-termelőképességéről történik említés. A leírások a pektináz bioszintézisét a sejtek 500 ml-es rázott, illetve 10 literes kevertetett kultúrában történő tenyésztésével dokumentálják. Ez a lépték azonban nem alkalmas arra, hogy kielégítse az élelmiszeripar pektolitikus enzimmel kapcsolatos mennyiségi igényeit. Ugyanakkor nem található utalás arra nézve, hogy az Aspergillus niger faj pektináztermelési tulajdonságai hogyan változnak, ha a sejteket 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú tenyészedényben, alámerített, levegőztetett kultúrában tenyésztik. (MILL és TUTTOBELLO, Biochem J.,) Kísérleteink során megfigyelhető volt, hogy az Aspergillus niger faj sejtjei, ha tenyésztésükre szilárd tenyészközeg helyett folyékony tenyészközeget alkalmaztunk és a folyékony tenyészközeg volumenét 10 liternél nagyobb térfogatúnak választottuk, a léptéknöveléssel járó nehézségek miatt olyan csekély mértékű extracelluláris pektináz termelésre voltak képesek, hogy az ipari méretű pektináztermelés kivitelezhetetlennek bizonyult. Az Aspergillus niger faj ezen hátrányos sajátosságát még pektin-induktor jelenlétében sem tudtuk megszüntetni. Viszont más fonalas gombafajok alámerített tenyésztése során arra a meglepő felismerésre 155167