155165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés végtelenített farost-, vagy forgácslemezek előállítására szakaszos működés préssel

155165 3 4 lemezcsíkon belül, a kondenzáció nincs keskeny csíkra korlátozva, hanem az egy viszonylag hosszabb szakaszra terjed ki. Ezt a hosszat természetesen úgy kell (megválasztani, hogy a megfelelő nedvességtartaloim ebben a zónában a préselt lemezcsíkra ne legyen káros. Továbbfejlesztve ezt az eljárást, a csík futásirányában a présen belül az első kondenzációs zóna előtt előkeményítő zónaként olyan hőmérsékletét biztosítunk, amely pl. valamivel a kondenzációs zóna hőmérséklete fölött fekszik és a fűtési zónában uralkodó préshőmérsékletet nem éri el. Itt a 'hőmérsékletnek olyan magas értékűnek kell lennie, hogy említésreméltó kondenzáció ne következhessek be. Egyébként iá hőmérsékletnek olyan nagynak kell lennie, hogy a rostok és a rostok közötti kötőanyag között egy bizonyos kötés létrejöjjön. A találmány további jellegzetessége, hogy a továbbiakban az előkeményítő zóna fűtését úgy kell különbözőképpen biztosítani, hogy a hőmérséklet a felső és az alsó présasztalok között függőleges projekcióban az első kondenzációs zóna felől nézve folyamatosan a maximumra nőj jön fel. A préselt lemezcsíkon belül a maximális hőmérséklet egy ferde felület mentén fut. Ennek a ferde felületnek a tartományában a megemelt hőmérséklet következtében kikeményedés következik be, ami által egy jó összetartást akarunk elérni, hogy az egyes préselt részek között ne történjék törés. Nem igényel további magyarázatot, hogy az egyes zónák közötti átmenet, azaz fűtési zóna, kondenzációs zóna és előkeményítő zóna között, folyamatos és törésmentes, ami egyébként fűtéstechnikailag nehezen volna megvalósítható. A prés fűtését természetesen úgy kell kialakítani, bogy a megfelelő lemezcsíkra merőlegesen nézve • a teljes csíkszélességben fűtési különbségek ne lépjenek fel. Ezt azáltal érjük el, bogy az egyes zónákat a csíkra merőleges, illetve a présen belül elrendezett fűtőcsövek útján gőzzel fűtjük. Amellett a felső és alsó présasztal egyes csöveit egymástól függetlenül vezérelhetően rendezzük el, bogy a kívánt hőmérséklet változást a .présen belül el tudjuk érni. Előnyösen az egyes fűtési zónákon belül szigetelést is elhelyezhetünk úgy, hogy azok egymástól kifogástalanul elválaszthatók. A találmány szerinti eljárást és berendezést részletesen a rajz alapján isimertetjük. A rajz a találmány szeirdnti prés (hosszmetszetét mutatja sematikusan 2. ábra és fölötte egy példafcéppeni hőmérséklet lefutási diagrammot az 1. ábra. A találmány szerinti prés egy alsó álló 1 présasztallal és egy felső emelhető ill. sűlylyesztíhető 2 préslappal rendelkezik. Az emelő és süllyesztő berendezés a sematikus rajzon nincs ábrázolva, mivel nem tárgya találmányunknak. A présen keresztül egy 3 szállítószalag fut, amely előnyösen ún. szitaszalagként van kialakítva. Erre a 3 szitaszalagra egy 4 forgácsréteg yam felrakva, amelyet a présen belül hő- és nyomás hatására 5 lemezesíkká tömítjük össze. A forgácsréteget szakaszosan a présbe juttatjuk a felső 2 préslap löketütemének megfelelően. A behúzott, még nem tömörített forgácsiréteg helyzetét a préselés előtt a szaggatott a vonal jelzi. A tulajdonképpeni 6 préstér'be jutása előtt a 4 forgácsréteget {prizmás 7 préstérbe vezetjük, amely tér a 6 préskamra felé ék alakban keskenyedik. A forgácsrétegnek •yenfajta bevezetést: a présbe különösképpisn a végtelenített falemezcsíkok előállításánál vált be. A préslapdkat találmány szerint övezetenként eltérően fűtjük, amint az a léptékes diagrammon feltüntetett sematikus ábrázolásból kitűnik. Eszerint a bevezető- illetve 7 előpíréstérben uralkodó hőmérséklet, amely a környező helyiség hőmérsékletének felel meg, esetleg valamennyire magasabb lesz a présből kiáramló meleg folytán. Ez a zóna I-el van jelölve. Ehhez az I zónáihoz való csatlakozásnál a II zónában a hőmérséklet meredeken a maximumig, kb. 125 C°-ig emelkedik a felső préslapban, mint azt a b görbe mutatja, míg az alsó préslapiban a szaggatottan jelzett c görbének megfelelően csak 1,20 C° hőmérsékletet ér el. Mint ahogyan az a görbékbői látható, a felső présasztal hőmérséklete a b görbének megfelelően siet az alsó présasztal (megfelelő c görbéjéhez) hőmérsékletéhez képest függőleges projekcióban. Ez azt jelenti, hogy a préselendő lap ebben a tartományban felülről a felső 2 présasztal részéről erősebben van hevítve. A présközép felé a hőmérsékletek közelednek egymáshoz és végül egy azonos hőmérsékletet érnek el a két b és c görbe metszéspontjában. Ezután a felső 2 préslap hőmérséklete alacsonyabb lesz mint az alsó 1 présasztalé. Ettől az időponttól kezdve a présben található lemezesük alulról erősebben van hevítve. Ennek következltében a lemezcsíkon belül egy kikeményedési folyamat indul meg kötés útján, ami megintcsak a lapon belül jobb összetartást eredményez az egyes préselt darabok között. Ha ez a kötés nem lenne, az átmenet törést okozna. A kilkeményítési II zóna csatlakozásában a b és c görbék együtt futnak. Azok egy kb. 110 C° hőmérsékletről folyamatosan a legmagasabb présihőmérsékiletig 150 C°-ig emelkednek. A Illnmal jelzett zóna az első kondenzációs zóna. A második kondenzációs zóna V-el van jelölve és az ún. IV fűtési zóna után fekszik, amely mint <már említettük 150 C°-os. A második V kondenzációs zónában a b és c görbék megint lineárisan alacsonyabb hőmérséklet értékre esnek. Az 5 lemezcsík préselésénél zárt prés esetén a hevítőhatás következtében egy rendkívül nagy gőzképződés történik. Ez a gőz résziben oldalt a présből ki tud áramolni, részben pedig a d nyíl irányában a présen 10 15 20 25 S0 S5 40 45 50 55 60 2