155161. lajstromszámú szabadalom • Fényelektromos mérőberendezés

3 át. A 60 Hz fölötti összes frekvenciát szűrővel nyomják el, mert különben az erősítő túl volna terhelve, és a teljes vezérlőkör érzéketlenné válna. Az e célra alkalmas optikai tagot beállító motor állítja utána. Ez a módszer jelentős hát- 5 rányokkal rendelkezik. A fénynyaláb keresztmetszetének egyenlőtlen fényeloszlása a háromszög alakú reteszhez képest aszimmetrikus nullázást von .maga után. A fénysugár rezgései egyenes vonalban, párhuzamosan futnak a há- 10 romszögletű retesz főtengelyéhez képest. Ezt a feladatot megvalósító segédeszközök rendkívül költségesek. A fényretesz által átbocsátott fénysugár fotokatódon mozgó fényfoltot állít elő. A fotokatódnak állandóan meglevő egyenlőtlen 15 érzékenysége olyan pótlólagos jelet vált ki, amely mérési hibákhoz vezet. A 1210 Hz-es váltakozóáram mellett az eltérítésnél fellépő pótlólagos 60 Hz-es komponenst további pótlólagos eszközzel kell kiszűrni. 20 Végül ismeretes egy a fotocellának a legnagyobb és legkisebb értékű, a fénymezőnek önműködően váltakozó gradienssel való beállítására szolgáló eljárás. Ennél a sugárzási tér vál- 25 tozásainak letapogatására rezgő rést alkalmaznak a térváltozás irányában és ezen keresztül a fotocellával előállított váltákozófeszültséget szervomotor vezérlésére használják fel. Ez az eljárás célszerűen egyenlőtlen teljesítményelosz- so lású spektrális vonalaknak a letapogatás irányában való letapogatására szolgál. A rés rezgésamplitúdójának a sugárzási tér kiterjedése érdekében viszonylag kicsinek kell lenni és a rés szélességét félig vagy negyedrészben olyan nagy- 25 ra kell választani, mint a rezgés amplitúdóját. Ezek a körülményék és követelmények nem valósíthatók meg minden további nélkül homogén fénysugarak eltérítésének mérési céljára, mivel valamely homogén sugárzási mezőben 40 rezgő rés, amelynek rezgési amplitúdója és résszélessége jelentősen kisebb, a tér szélességénél, a tér kis eltolódásai esetén nem mutatna kijelzést. A találmány feladata fényelektromos készülék alkotása, vizsgálati tárgyon keresztül vetített fénysugár eltérítés folyamatos mérésére, amelynél kis ráfordítással a nullázás egyértelműen meghatározható, és a fényáram teljesít- 50 ményváltozásaitól való függetlenséget biztosíthatunk, valamint a nemkívánatos váltakozóáramú összetevők kiszűrése nem követelmény. A találmány szerint ezt a feladatot oly módon oldjuk meg, hogy a kiegyenlítés helyzeté- 55 ben a fényibelépőnyílás képének és a fényretesz hatásos résziének körvonalrajzait nem hozzuk egymással metszésbe és optikai tagot alkalmazunk meghatározott nyugalmi helyzetiben levő, egyenletesen megvilágított fénysugá^kereszt- 60 metszet részére, amely a fotoelektromos készüléken van elrendezve. Ilyen módon a kiegyenlítő állásban a fotoelektromos vevőkészülékben egyenáramú jelet hozunk létre, miáltal a fénybelépő nyílások képintenzitás-változásai a mé- 65 4 résre nem hatnak ki. Kiegyenlítetlen helyzetben olyan váltakozóárarnú jelet hozunk létre a fotoelektromos vevőkészülékben, amely önmagában ismert mérő és vezérlőáramkör útján a kiegyenlítést létrehozza. A fénybelépőnyílás és a fényretesz közötti relatív rezgések gyűrű alakúak, vagy egyenes vonalúak lehetnek. A rezgések a fénybelépő nyíláshoz, annak képéhez, vagy a blendéhez juttathatok. Ezenkívül a találmány szerinti berendezés útján a fényelektromos vevőkészüléken előállított fényfoltrezgései kikapcsolhatók. A találmány fényelektromos szerkezet valamely tárgy útján fénynyaláb eltérítésének folyamatos mérésére, amelynek megvilágító szerkezete, fénybelépő nyílása, kollimátorlencséje, küvettája, optikai modulátora, fényretesze, a fényibelépő nyílásnak a fényreteszre való leképzésiére szolgáló lencséje és fényelektromos vevőszerve van. A találmány abban van, hogy a modulátor és a vevő között optikai leképző elem van elrendezve és a fényretesz hatásos részének szélessége mintegy azonos a rés szélességének és a résfcóp kétszeres rezgésamplitudójának összegével. A fénybelépőnyílással vagy annak képével együttműködő fényretesz-rész lehet fényáteresztő, vagy fényt át nem eresztő. Ha a fényretesz a fénybelépőnyílás képéhez hasonlóan hatásos résszel rendelkezik, úgy a létrejött különbség a kép és az ahhoz hasonló rész között kizárólagosan méretekben jelentkezik. Emellett nincs jelentősége annak, hogy a fénybelépőnyílás képe vagy az ahhoz hasonló fényreteszrész képe nagyobb. A kiegyenlítés esetében csak az a követelmény, hogy a relatív rezgésfolyamatban a kettő között a fénykilépőnyílás képe a fényretesz hasonló részéből ne lépjen ki, ha a hasonló rész nagyobb, mint a kép, vagypedig ha a hasonló rész nem lép ki a képből, amikor is a hasonló rész kisebb, mint a kép. Ajánlatos a fénybelépőnyílást és a fényreteszt négyszögletesen kialakítani. A fénybelépőnyílás és a hatásos fényreteszrész négyszögletes alakjának előnye a kilengésnél előállított villamos jel meredekségében és a jelentősen kisebb költségekben mutatkozik, amelynél a fénybelépőnyílás megfelelő méretezésével a fényretesznek és a rezgési amplitúdónak gyűrű alakú relatív rezgéseit lineáris relatív rezgéssé kell átalakítani. A fényretesz vagy annak hatásos része különlegesen kialakított nyílással látható el, amely annak a tartománynak a kiszélesítését vonja magával, amelyben a fénybelópőnyílás képét a fényreteszre vezetik vissza. A készülék működésképességének ellenőrzését pótlólagos jel előállításával, pl. a váltakozóáramú jel kétszeres frekvenciájával kiegyenlítetlen állapotban végezhetjük. A pótlólagos jelet pl. a fénybelépőnyílás képének változatlan méretei, valamint a hatásos részek változatlan méretei mellett a relatív rezgések nagyított amplitúdója által állíthatjuk elő. A pótlólagos jelet pl. a fénybelépő-2