155159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás varratnélküli csövek előállítására és forgó kovácsoló hengermű az eljárás foganatosítására

155159 3 4 tében történő megsérüléséhez vezet. Különösen ez az eset áll fenn akkor, ha nagy falvastag­ságú csöveket hengerelnek, amikaris a tapasz­talat szerint, a kis átmérőjű tüske és az üreges buga közötti hézag nagyonnagy, úgyhogy a lyu- 5 kasztási művelet még nehezebb, és a buga végső részének anyaga még jobban károsodik. De a forgó kovácsoló hengersoroknál alkalma­zott ismert, nyomólevegővel működtetett vissza­lökő eszköz legnagyobb hátránya, hogy a rövid kezdeti hátrafelé mozgás következtében a rá­következő lyukasztás! ütem folyamán a vissza­lökő szerszám vagy légdugattyú nem jön. ki a hidraulikus lökéscsillapítóból. Mivel a lökés­csillapítóban nagy a hidraulikus súrlódás, és a légdugattyú hátsó oldalán kicsi a levegő nyo­mása, ez a tény korlátozza a visszalökő lég­dugattyú gyors előremozgását, következésképpen a visszalökő légdugattyú előre mozgásának ide­je nagyobb a lyukasztási szakasz alatt, mint a normál hengerlési szakasz alatt. Ez a tény ké­pezi a hengerlési sebesség legnagyobb korlátját. Mindezek miatt a fent említett hátrányok miatt a lyukasztási szakasz az, amely korlátozza a hengerlés sebességét amely kárt okoz a hen­gerekben és a munkadarabban. A találmány célja olyan eljárás létesítése varratnélküli csövek gyártására, amelynél az üreges testet rászorítjuk a tüskére, mielőtt az üreges testet először beillesztenénk a forgó ko­vácsoló hengerek közé, és az üreges testet ön­működően visszahúzzuk a forgó kovácsoló hen­gerek közül, miután folyamatosan ütközött a hengereken a kezdő- vagy lyukasztó-művelet során, azáltal, hogy a tüskét legalább annyira húzzuk vissza, hogy a visszalökődugattyút a lökéscsillapítóból visszahúzzuk és az üreges tes­tet hengerlési helyzetbe hozzuk, éppen mielőtt a hengerek működő részének ütközőipontjai egy­mással szemben állnak, visszatérítve a tüskét a visszalökő rendszer alkalmazásával, és a tüske mozgását a hengerek forgó mozgásával szink­ronban szabályozzuk. iCélszerűen a testnek legalább egy részét szo­rosan a tüskére szorítjuk úgy, hogy a test meg­ragadja a tüskét, mielőtt a test a forgó ková­csoló hengerekbe bekerül. Az üreges test rásajtolása vagy a falvastagság csökkenése nélkül, vagy a falvastagság csökke­nésével együtt történik. Az üreges test szorí­tása a tüskére gyakran azt jelenti, hogy az üre­ges testet a tüskére süllyesztjük, és az üreges testet általában üreges bugaként említjük, bár a találmány szerinti eljárásnál alkalmazott üre­ges testnek nem kell mindig bugának, sem kör­keresztmetszetűnek lennie. A varratnélküli csö­vek lehetnek pl. kör vagy sokszög (négyszög) keresztmetszetűek. Azáltal, hogy az üreges testet rászorítjuk a tüskére, úgyhogy megragadja a tüskét, az üre­ges test a tüskéhez rögzített maradhat a lég­nyomásos visszalökőrúd és a tüske ide-oda moz­gása során, és akkor amikor az üreges testet kb. 9<0°-kal elforgatjuk, úgyhogy a művelet se­bességét megnövelhetjük, pl. 40 vagy 25 cm-es csövek esetén, a tüske sebessége egészen 5 m/ sec-ig nőhet, még akkor is, ha a mozgó részek súlya, beleértve a tüskét és a bugát, 7—8 tonna. A tüske és buga mozgását lassíthatjuk, ha gyors Lökéscsillapítót alkalmazunk a buga csúszása nélkül. Ily módon egészen 70—90 ford/perc hen­gerlési sebességek alkalmazhatók a fent emlí­tett méretek esetén, anélkül, hogy a buga csú­szása a tüskén a pontosság rovására. menne. Az üreges test megfogása a tüskén megakadályoz­za, hogy az üreges test elülső vége megsérüljön és a hengerlési hornyok szegélyei megsérülje­nek, különösen amikor vastagfalú üreges teste­ket hengerlünk. A tüskére rásajtolt üreges test minimális hossza különböző tényezőktől függ, úgy mint a művelet kívánt sebességétől, a buga deformálási mértékétől a rászorítás folyamán, a buga ei­csavarodásától és görbültségétől, (ami arra ve­zet, hogy a buga más pontoknál szorosan kap­csolódik a tüskével), de célszerűen az üreges test hosszának legalább 2i l 5 0 / (r át rá kell szorí­tani a tüskére, hogy megmarkolja a tüskét. Az üreges testnek egész kis mozgása a tüskén meg­engedhető a lyukasztási szakasz alatt, de ezt a mozgást olyan kismértékűre kell korlátozni, amilyenre csak lehet. A test elülső végrészét rászorítjuk a tüskére, és ennek az elülső végrésznek külső szűkülete van az üreges test elülső vége irányában, pl. az elülső testrészt kiképezhetjük lényegileg kúpo­sán elkeskenyedően. Ilyen rászorító műveletet kontúralakító présgéppel végezhetünk. Avégből, hogy az elülső végrészt rászorítsuk és leszűkít­sük, változatként kérek vagy sokszögű hornyos hengereket is alkalmazhatunk, amelyeknek ten­gelye a tüske tengelyére merőleges síkban van. Pl. alkalmazhatunk két vágy négyhengeres hen­gerállványt kör vagy sokszög keresztmetszetű hornyokkal, amely esetben az elülső vágrész ol­dalnézetben kissé ikonkávan görbül. Az üreges test elülső végének a tüskére tör­ténő rászorításának változataként a hengerlő tüskét beszoríthatjuk az üreges testbe, az elülső vég előzőleg elkészített furatával, amely kisebb, mint a tüske átmérője (pl. a külső átmérő csök­kentése üresjáratú hengerek alkalmazásával) és ez képezi a fémtest szilárd megfogását a tüskén. A test hátsó végrészét is a tűskére lehet szorí­tani, és ennek a végrésznek külső szűkülete le­het a test hátsó végének irányában. Ennek az elkészítésénél az az előny, hogy közel az egész üreges testet a forgó kovácsoló hengerek között hengereljük, így a hátsó vég veszteségeit az üreges test súlyának pl. 6%-áról 2%rára csök­kentjük. A hátsó végrész külseje konkáv görbü­letet mutat oldalnézetben. Az üreges test csak egy részének a tüskére történő rászorításának. változataként lényegében az üreges test egész hosszát rá kell szorítani a tüskére azáltal, hogy az üreges testet hornyolt hengerek között mozgatjuk, mielőtt beilleszte-15 20 25 SO 5 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents