155155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többfunkciós dekoratív habüvegtestek előállítására

3 155155 4 máz vagy fritt. Így pl. amíg a kerámiai iparban vagy az üvegipariban az alaptest és a dekorativ felület közlött a tágulási együtthatók különbsége max. 10—1215% lehet, addig a perlitpor+nátronlúg keverékéből előállított alaptest és a dekoratív felület lineáris hőtágulási együtthatójának' különbsége 200—1300% is lehet. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az alaptestre a bevontnak — többségében 2 mim-t meg nem haladó szemicseméretű — száraz vagy nedves őrleményét, ill. ennek szuszpenzióját hordjuk fel 2 imim-t meg nem haladó rétegvastagságban. Ezt követően felülről való hevítéssel 500'—900 C° közötti hőmérsékleten a bevonatot, vailiamint az alaptest felső, bevonat alatti rétegét hőképlékeny állapotba hozzuk. Világos alapszínű, könnyű, porózus és üvegszerkezetű sziiiíkatos testet pl. oly módon állítunk, elő, hogy pariitkőzet 1 mm-nél kisebb szemeseiméretű porát alkáli oldattal — célszerűen nátronlúg tömény oldatával — összekeverjük, kiszárítjuk és túlnyomórészt 100 mikron alatti szerncseméretig őröljük1

. Ezt az őrleményt száraz állapotban egyenletes vastagságban hőálló formáiba tesszük, 800 és 900 C° közötti hőmérsékleten a habszerkezet kialakulásáig bőkezeiljük, 'majd a halbszerkezetet mintegy 600—650 C°-ra való hűtéssel stabilizáljuk, Végül a testet lassan a környezeti hőmérsékletre hűtjük. A perlitpor és az alkálioldat arányát úgy választjuk meg, hogy a termékben az alkálioxid tartalom legfeljebb 20% legyen. Színes, érdes és reflektáló üveg-bevonat előállításálhoz az alaptestre 0,2 és 2 mm közötti vastagságú rétegben 2: mm-nél kisebb szemeseiméretű üvegdarát hordunk fel s ezt olymértékben hevítjük fel, hogy a mintegy 0,2* mm-nél kisebb méretű szemcsék teljes tömege, az ennél naigyolbbméretű szemcséknek viszont csak a felületi rétege olvadjon -meg. Ezáltal több optikailag eltérő sűrűségű réteget alakítunk ki a lap felületén, továbbá elérjük, hogy a -dekoratív felület a fényszórást elősegítő kicsiny légtbuborékokat zár magáiba. Hullámos, félszóró üvegbevonat előállításához az alaptestre 0,6 imm-nél kisebb szemeseméretű üvegdarát viszünk fel 0,2 és 2 mim közötti vastagsági rétegben, ezt megfelelően kiképzett hengerrel való hengerléssel váltakozó vastagságúvá, hullámossá alakítjuk s végül hevítéssel az alaptest felszínét hclképlékenyre, míg a bevonatot csak olyan erősen lágyítjuk meg, hogy még ne follyék szét a test felületén, azaz lehűlés után is megtartsa hullámos jellegét. Vegyi ill. hőhatásnak ellenálló bevonatot oly módon készítünk, hogy az ilyen hatásoknak ellenálló Ibevonatanyag 0,6 mm-nél kisebb szamoseméretű daráját az alaptestre 0,2 és 2 mm közötti egyenletes vastagságú rétegben ' visszük fel s végül az alaptest felszínét hőképlékeny, a bevonatot pedig megolvadt állapotba hozzuk. Hasonló módon állítunk elő sima, tükröző felületet is. A felsorolt foganatosítási módok bármelyikénél a bevonatba fluoreszkáló, foszfoireszkáló vagy egyéb különleges fényihatású ill. színező anyag keverhető. A találmány szerinti eljárás néhány példaképpeni foganatosítási módját az alábbiakban isimertetjük. 10 1. példa: i30 1 620' g/l töménységű nátronlúg oldatot 100 kg d = 0,5 mim max. szemeseiméretű nyers perlitporral összekeverünk, majd ezen földnedves konzisztenciájú keveréket 300 C° alatti 'hőmérsékleten szárítjuk. Szárítás után az anyagot őröljük. Az őrölt anyagot -.— mely túlnyomórészt 100 Mm-nél kisebb szemcsékből áll — szárazon hőálló, 40x40x16 cm méretű formába egyenletesen betöltjük, majd 860 C°-on duzzasztjiuk. A duzzasztás! idő 214 óra, melyből a felfűtési idő 3.5 óira, a hőérlelás ideje 0,25 óra, a ihűlési idő pedig 20, 25 óra. Az így előállított 360 kp/m3 térfogatsúlyú, üveges szerkezetű, porózus, vékony cellafalakból felépített tömbből 20x20x1 cm méretű lapokat vágunk ki, majd ezeket reflektáló üvegfelülettel látjuk el. E dalból a lapra 0,2i—2 mim vastagságban 0 és 2. mm közötti szemeseiméretű színes üvegdarát viszünk: fel, száraz vagy • nedves módszerrel. Száraz eljárás esetén az alaplap felü-35 letét előzetesen vékony rétegben olyan anyaggal vonjuk be, amely a rászórt üveigdarát az alaplaphoz tapasztja és így megakadályozza ennek lepergését a lap mozgatása során és emellett az üveg lágyulási hőmérséklete alatti 40 hőmérsékleten égéstermék visszahagyása nélkül elég. Ilyen anyag pl. a dextrin. A száraz üvegdarát a ragasztóanyaggal bevont felületre megfelelő lyukbőségű szitán át szarjuk fel. Nedves eljárás alkalmazása esetén az üveg-45 dara vizes szuszpenzióját szórópisztollyal viiszszük fel a lap felületére. A szuszpenziót a nagyobb szemcsék lebegésben tartása érdekében keverjük. A beégetést oly módon végezzük, hogy az 50 alaptest felülete hőképlékeny állapotban legyen, a 0,i3 mrrwnél nem nagyobb üvegszemcsék teljesen beolvadjanak, a nagyobb szemcsék azonban csak felületileg lágyuljanak meg. Ezáltal a felületre eső fény intenzív visszave-55 rődését és szóródását érjük el. Ha a bevonat anyagába fluoreszkáló anyagot pl. neodium tartalmú üveget keverünk, a fényhatás jelentősen fokozható. Az alaptest hőképlékeny állapota annak elö-6o állítási hőmérsékleténél lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten érhető el. Az alaptest felületén elhelyezkedő vékony cellaifalafcra nehezedő bevonat kis nyomása elegendő ahhoz, hogy a hőikléplékeny állapot elérésélhez szükséges hő-65 mérsékletet lényegesen leszállítsa. Így pl. a 2