155146. lajstromszámú szabadalom • Berendezés síküveg gyártására

3 tehát a hosszirányú mozgást gátolják. Ezzel azt érjük el, hogy a fürdő hossza mentén az üveget pontosan a kívánt imádon lehet kezelni és pontosabban kifejezve a fürdő forró végénél olyan üvegréteg keletkezik, amely oldalirányban 5 szétfolyhat. Ez a szétfolyás a súlyerő és a felületfeszültség hatására történik, mire azután úszótest keletkezik a fürdő felszínén és az szalag alakban mozog a fürdő felületén. A találmány előnyös megvalósítási módja- 10 nál az említett gát olyan részeket is tartalmaz, amelyek a fürdő tartályának fenekében vannak mélyítve, és pedig lefelé szélesedő fecskefark alakban. Tartalmaz továbbá ez a gát háromszögkeresztmetszetű rudat, amely a fürdőnél írkisebb fajsúlyú anyagból készül és ebben a fecskefark alakú mélyedésben van, emellett pedig a rúd méreteit úgy szabjuk meg, a mélyedéshez képest, hogy a rúd a fürdőben felemelkedni igyekszik ugyan, de benne-marad 20 a mélyedésben. A fürdőnek ebben a részében, vagyis az üvegasztal alatt a gátnak nem szabad felfelé kinyúlni a fürdő felületéből. A találmány egyes alkalmazásainál ezért megfelelő akadályo- 25 kat támasztunk a fémanyag visszaáramlásának lassítására és ebiből a óéiból a teljes gátat a fürdő felszínétől meghatározott távolságban helyezzük el. A fém áramlását még határozottabban, vagy biztonságosabban működő aka- E0 dályokkal is fékezhetjük, de emellett a felületi áramlást is megakadályozhatjuk, olymódon, hogy az üvegszalag mellett a fém ne mozoghasson az üveggel együtt. Szokásos a fürdőt úgy kialakítani, hogy annak szélessége na- 3P gyobb legyen, mint az üvegé és így kell gondoskodni a fém áramlásának meggátlásáról. E óéiból az említett gát legfelső része kiállhat a fürdőből, azon helyen, ahol az üvegszalag nem halad előre. 45 Tekintettel arra, hogy a gátat képező rúd úszómozgást tud végezni az őt felvevő, említett, felfelé szűkülő mélyedésben, ezt a rudat könynyen tudja az előrehaladó üvegszalag lenyomni, mikor a rúddal érintkezésbe kerül. Ékkor a rúd 45 azonnal lesüllyed a mélyedésben és ilyen módon nem akadályozza az üvegszalag előrehaladását. A rudat készíthetjük csonka háromszögkeresztmetszettel is, tehát olyképp, hogy az üveg 50 alatt rövid vízszintes felület van és a háromszög felső csúcsa kinyúlik az olvasztott fémből az üvegszalag mellett kétoldalt. Ilyen módon a fémfürdőn keresztben átnyúló gát vagy rúd a valóságban háromszögkeresztmetszetű, de fent 55 egyrésze le van vágva és ez a levágott darab helyezkedik el az üvegaszal alsó felülete alatt. Ezáltal a levágott darab és az üveg alsó felülete között egy meghatározott köztér keletkezik az üveg mozgása folyamán. 60 A kívánt módon működő gát egyetlen rúdból is állhat, amely a fém áramlását akadályozza, de a találmány szerint előnyösebb több rúd használata. Előnyös kivitelhez jutunk, ha a fürdőben egymásmellett három rudat alkal- 6

5 4 mázunk a leírt célból, és ezek a rudak a már említett alakú mélyedésekben tartva úszóhelyzetben vannak. A találmány szerinti berendezés hosszúkás alakú tartályít foglal magában a fé'mlfürdő számára és jellemzője az, hogy á fémifürdőjében két keresztirányú gát van, amelyek egymástól a fürdő hosszirányában mérve meghatározott távolságban vannak és ezáltal az előrehéiladó üvegszalag számára helyi kezelést biztosító zónát hoznak létre. Abból a célból, hogy a találmányt részletesebben ismertethessük, az alábbiakban csatolt rajzokra hivatkozunk, amelyek a találmányt példaképen és vázlatosan ábrázolják. Az 1. álbra függőleges hosszmetszet a fürdő tartályán át és ez az álbra a találmány szerinti gátat is metszetben szemlélteti. Ugyanezek a gátak szintén metszetben, de nagyobb léptéikben a 2. ábrán láthatók. A 3. ábra metszet az 1. ábra III—III vonalán át és a 4. ábra a tartály felülnézete, vagyis az 1. ábrához tartozó felülnézet, de a tető elhagyásával. Ez az ábra a fürdőnek azit a részét mutatja, melyben a találmány szerinti gátat alkaihnazzuk. Az 5. ábra keresztmetszetet szemléltet a találmány megváltoztatott kivitelénél, ez az álbra tehát a tartályfenék egyrészét és a gátat mutatja. A síküveg gyártásiára való berendezéshez tartozó tartályban van az 1 fémfündő, amely pl. megolvasztott ómból vagy ónötvözetfoől készül, melynek legnagyobb része ón és fajsúlya nagyobb mint az üvegé. A fémlfürdőt a 2 fenék, a 3 oldalfalak és a 4 végfalak határolják és ez utóbbi egydarabfoan készül a fenékkel. A fürdő felett tetőszerkezét van és így a tető és a fürdő felszíne között alagútszerü légtér keletkezik. A tetőszerikezet egy 5 fedelet tartalmaz és ezzel a 6 oldalifalak, valamint a 7 végfalak függenek össze. Utóbbiak a fürdő bevezető végénél vannak, ahol még a 8 rés is van és ezalatt mozog az üvegszalág. Ez a rés tehát a tető és a fürdő 9 felszíne között helyezkedik el. A bevezető végződésnél van még a 10 fenéklemez, amelyet az említett 4 végfal tart és ez a fenéklemez lényegileg négyszög vagy négyzetkeresztmetszetű. Ez a fenék a 11 nyúlvánnyal és 12 határoló falakkal az üveg bevezető nyílását határozza meg, amely a 13 olvasztókemence meghosszabításában van. Az itt megolvasztott üveg jut a 15 szabályozó sík alatt a fürdőre és ezt az üveget 14-gyel jelöltük. A 15 zsilip alatt áramló üveg a 16 függöny alakjában esik le és jut a fémfürdőre, ahol a 17 üvegréteget alkotja. Ez a réteg szalag alakjában halad olyan módon, hogy a 8 résen át mozog az 1. ábra szerint jobbra. Az üveg bevezető nyílását felül a 18 fedél zárja le, amely a 15 zsilip és a 7 végfal között helyezkedik el és összefügg a tetőszerkezettel, valamint a 19 oldalfalakkal. 2