155139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumiipari lágyítók előállítására

155139 4 adagolásával, a szükséges képlékenység biztosítható. Minthogy az eddig használt lágyító-típusok beadagolása — éppen az említett csúszás jelensége miatt — a keverésnek csupán utolsó szaka- 5 szálban nem volt lehetséges, ezért annak adagolását a gyakorlatban az erősítő töltőanyagokkal párhuzamosan, több részlegben végezték. Ez a körülmény — a fentebb közölt okok miatt — rontotta a keverék homogenitását, azaz a 10 szilárd szemcsék diszpergáltsága nem volt kielégítő. Mind a keverés, mind a továbbiéi dolgozás során sok nehézséget jelent továbbá a különböző anyagokban jelenlevő az a nedvesség, amely az 15 alkalmazott 100 C° feletti hőmérsékletek esetében gőzzé válva akadályozza az erősítőtöltő-anyagok diszpergálását, a későbbi feldolgozás során pedig az anyagban levegőzárványok vagy porozitás képződéséhez vezethet. Ez az alakító 20 műveletek szempontjából azért káros, mert megnehezíti, sőt sok esetben lehetetlenné teszi hogy a szerkesztők reális térfogatsúllyal számolhassanak. A találmány célja tehát olyan lágyító elő- 25 állítása, amely a fenti hátrányoktól mentes, azaz csúszás-biztos, a keverés során optimális adagolási sorrendet tesz lehetővé, leköti a keverék nedvességtartalmát és mind ezeken túl az az előnye, hogy más polimerekhez való kémiai 30 kötődésre alkalmas olcsó térhálósodé polimer tartalma van. A találmány alapja az a felismerés, hogy tetszés szerinti körülmények között felhasznál- 35 ható lágyító-típus akkor állítható elő, ha ásványolajhoz vagy szénlepárlási termékhez, mint duzzasztá'anyagfhoz textilmerates gumihulladékot olyan arányban elegyítünk, amivel a duzzadás mértékét legalább az elegy homogenitásának 40 alsó határán tartjuk, továbbá, hogy az elegyből — célszerűen a késztermékbe töltőanyagként beépülő adalékkal — a nedvesség nyomait is elvonjuk. 45 Alihoz, hogy a szerkezet homogén legyen, a láncmolekulákat szükségszerűen tördelni kell. A tördelés mértékének az az ellentétes követelmény szab határt, 'hogy az értékes nagymolekulájú részt nem szabad elveszítem, mert 50 különben a termék hatásossága csökken. A találmány szerinti eljárással a lánctördelést olyan értékhatáron tudjuk tartani, amely mindkét követelményt kielégíti, amit azzal biztosítunk, hogy a tördelés mértékét a duzzasztás fokával 55 szabályozzuk. Ennek során azt a mechanikai törvényszerűséget hasznosítjuk, hogy a mechanikai feszültség növekedtével — egyébként azonos körülmények között — gyorsul a láncok szakadása, aminek analógiája fiziko-kémiai vo- 60 natkozásbain azt jelenti, hogy a duzzasztás fokozásával növeljük az anyag belső feszültségét, aminek eredményeként az addig szemcsés anyag a lebontás során — a találmány értelmében előírt és alkalmazandó lágyító-polimer arány be- 65 hatása esetén •— biztonságosan homogén szerkezetűvé bomlik le. A találmány tárgya eljárás gumiipari lágyítók előállítására, különösen nagymolekulájú, csúszásmentes, vízmentes, szárítóhatású kaucsuk-és gumikeverék lágyítók esetében. A találmány lényege, hogy ásványolajhoz vagy szénlepárlási termékhez vagy más duzzasztóanyagihoz vagy ilyen anyagok elegyéhez szobahőmérsékleten a polimertartalomra számított 1 :0,4—1 : 0,9 arányiban darabolt vulkanizált gumihulladékot, szükség szerint vizet is adagolunk, majd a keveréket 3—5 óra hosszat zárt edényben, célszerűen 10 atmoszférán felüli nyomáson, autoklávban 200 C° körüli hőmérsékleten addig kezeljük, amíg az elegy olyan homogén, a kezelési hőmérsékleten maradéktaianul híg, folyós halmazállapotúvá lesz, amely lehűtve kenőesszerű masszát alkot és ezt az előállítás módjától függően szárítás, majd újólagos, 100 C° fölé való melegítés után legalább 10 súlyrész nedvszívó anyaggal, előnyösen kaiciumoxiddal kezelve olyan terméket nyerünk, amelyben 100 súlyrész polimerre számítva 120—250 súlyrész hagyományos duzzasztóanyag, 2ö—i60 súlyrész, a gumihulladékban benne levő erősítő-, töltő- és más adalékanyag, továbbá 10—75 súlyrész nedvszívóanyag, előnyösen kalciumoxid van. A termék összetételét célszerűen úgy állítjuk be, hogy 1 súlyrész lágyítóra az egységet megközelítő súlyrésznyi, de annál mindig kisebb mennyiségű polimertartalom jusson. Ennek megfelelően 50% fcaucsuktartalmú gumihulladék esetében 100 súlyrész lágyítóra legfeljebb 180 súlyrész őrölt gumihulladékot alkalmazunk. Kisebb polimertartalmú gumihulladékok felhasználása lehetséges ugyan, de a lágyító koncentráció csökkenése miatt alkalmazásuk nem előnyös, 40%rosnál kevesebb polimertartalmú hulladék lágyítóként való feldolgozásira nem jöhet tekintetbe. A találmány szerinti eljárással előállított termék nemcsak, hogy teljesen vízmentes, de alkalmas arra is, hogy a kalciumoxid mennyiségének megfelelő mennyiségű vizet a keverékben megkössön, s mint ilyen a keverék egyik töltőanyagaként épüljön be. Duzzasztó anyagként ásványolajat, célszerűen az extrákéi ós finomítás maradékait alkalmazzuk, szükség szerint aromás anyagokkal, pl. antracén-olajjal vagy lepárlási termékekkel, pl. kőszénkátránnyal elegyítve. Az eljárás foganatosítására az alábbi példát ismertetjük. 100 súlyrész, antracén-olajjal elegyített extrakciós kenőolaj^finomítási maradékot 90 súlyrész polimert tartalmazó gumihulladék őrlettel hidegen összekeverünk. E keverékhez lágyítók előállításánál szokásos mennyiségű vizet adagolunk, majd mintegy 3 órán át autoklávban 10 atm. nyomáson 190—^OO C°-on melegítjük, mígnem az elegy forrón maradéktalanul híg, folyós formát ölt, amelyet lehűtve kenőcsszerű 2