155133. lajstromszámú szabadalom • Körkötőgép

3 155133 4 tűknél a csöves-, illetve tolókás tű nagyobb sebessége érhető el, mint ami kanalas tűvel el­érhető. Emellett a vezérlőmágnes a rudacskákat, illetve tolókákat nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is működtetheti. A rudacska, illetve tolóka mozgása olyan emelőgörbe révén jön lét­re, .amelyeknek a munkahely előtt levő ki­választási helyen olyan résük van, amelyen át egy vagy több elektromágnes révén a rudacska, illetve a tolóka az egyik, nevezetesen a mű­ködtető, vagy a másik, nem működtető emelő­görbe hatáskörébe kerül. A rudacska, illetve tolóka eme csupán kez­deti mozgásukat létesítő, a vezérlőmágnes által keltett működtetés révén a nyitandó vagy zá­randó horog kiválasztására rendelkezésre álló idő 0,5 milli-mp-re csökkenthető. A találmány további jellemzője szerint a csö­ves tűt, illetve a kampós-pálcikát, a kötés szü­netében vagy fentartott kötés esetén, a lakat­köpenyben előirányzott háromszög alakú görbe rész által a legmagasabb helyzetébe emeljük és a legmélyebb helyzetébe süllyesztjük és a ru­dacska, illetve tolóka vezérlőmágnesek révén a minta szerint a lakatköpenyben rögzített ama növekvő tűvezető csatornák útján vezérelhetők, amelyek az egyenesen haladó tűvezető csatorná­ból elágaznak, míg leszálló részükkel ismét eb­be torkoltának, és emellett az elágazó tűvezető csatornák pályája harmonikus a rudacskákat, illetve csöveket eltoló, háromszög alakú vezető csatornáéval. Ezáltal a tűk minta szerinti kiválasztása a ta­lálmány általános alapgondolatának megfele­lően kizáróan a rudacskák, illetve tolókák moz­gatásának a vezérlése által valósítható meg, a tolókák minta szerinti kiválasztása pedig a vezeték részére tűvezető csatorna elágazása ré­vén akként következik be, hogy a tűvezető csatorna felső éle a rudacska, illetve tolóka ré­szére az egyik vezérlőmágnes mágnesHpólusfelü­let elágazásának kezdetén és az egyenes pályá­jú tűvezető csatorna alsó éle egy második ve­zérlőmágnes mágnespólus-felület elágazásának a tartományában van és e két vezérlőmágnes közül a rudacska, illetve tolóka elhaladásakor csak az egyik kap impulzust. Ha az elágazás a csövecskék, illetve kampós­-pálcikákat tűvezető csatorna pályájával egybe­vágó görbe, akkor a csövecskék, illetve kampós­-páleikák horgát e tűrészek felfelé és lefelé való mozgása közben a háromszög alakú vezetékben egyáltalában nem nyitja, úgy, hogy azok a tűk, amelyeknek rudacskáit, illetve tolókáit ez az elágazás vezérli, nem vesznek fel fonalat és a rajtuk levő régi hurokszemet nem dobják le. Ez a munkafolyamat különösen olyan szín­mintázás esetén célszerű, ha a körkötőgép több, egymást követő munkaegységében minden egy­ség más színt vezet úgy, hogy az egyik egység­ben mindig csak azok a tűk kapnak fonalat, amelynek színe az áru jobb oldalán (színén) meg kell, hogy jelenjék. Azoknál a tűknél, amelyek­nek más színt kell vezetniök, a rudacska, illetve tolóka a leágazásba kerül. Azoknál a tűknél, amelyek kötnek, tehát a mindenkori rendszer­ből szálat kapnak a tűbe fektetve, a rudacská­kat, illetve tolókákat emelő tűvezető csatorna az egyenesen haladó tűvezető csatornától ott ágazik el, ahol a csövecskék-, illetve horogrudacskák a fonalfektetés után hurkokat kezdenek képezni és ott torkollanak ismét az egyenesen haladó csatornába, ahol a csövecskék, illetve horog­csövek lekötési, tehát legmélyebb helyüket el­foglalták. Félreértések kiküszöbölése végett utalunk ar­ra, hogy minden csöves tű olyan csövecskéből áll, amelynek egyik végén horog, másik végén tűláb van, és emellett a csövecskében a tű­kampó nyitására ide és oda tolható rudacskák (tolókák) vannak, a csövecskék végén ugyan­csak kiálló tűláb van, amely — miként a csöves tűláb — a lakatköpeny vezető csatornájába nyúlik. Az ún. tolókás tű horgos^pálcikákból áll egy lábbal, másik végén horoggal és olyan toló­káVal, amelynek egyik vége ugyancsak lábbal ellátott és a másik vége a horog zárására szol­gál, s emellett ez a tolóka a horgos-pálcikával párhuzamosan, vagy mögötte a tűshenger vezető tűcsatornájában vagy a tűstárcsában van ágyaz­va. A találmány példaképpeni kiviteli alakját a rajz kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra egy lakatrendszer vezető tűcsatornái­nak, a felette elrendezett több tűhelyzethez tartozó kiterített alakja. A csöves tűk a rudacs­kák helyzetének a horoghoz való jobb feltün­tetése végett oldallhelyzetben vannak ábrázol­va. A 2. ábra hosszmetszet a tűshengeren és a lakat­köpenyen keresztül, az 1. ábra II—II vonala mentén, a 3. ábra hosszmetszet a lakatköpeny alsó ré­szén át, az 1. ábra III—III vonala mentén, a 4. ábra hosszmetszet a lakatköpeny alsó ré­szén át, az 1. ábra IV—IV vonala mentén. Az 1 tűshengernek ismert módon függőleges 11 vezetékei vannak, amelyekben a 2 tűk fel­felé ás lefelé mozgathatók. A tűshenger forgat­hatóan a 12 gyűrűn van ágyazva, s ez a gép­vázzal összeépített. Az 1 tűshenger forgatását a nem ábrázolt ama hajtókerékről kapja, amely a 13 belső fogazással kapcsolódik. A helytálló 12 gyűrűre az a 14 lakatköpeny van felerősítve, amely az 1 tűslhengert ismert módon veszi körül és amelynek belső falára azok a görbe részek vannak felerősítve, amelyek a tűlábakat vezérlő csatornákat alkotják. A felső tűlábvezetést a 101, 102, 103, 104, 105 és 106 görbe részek alkotják. A 101 és 102 ré­szek azt a 3, 4 vezérlő görbe csatornát alkotják, amely mintegy háromszög alakiúan felfelé és lefelé halad. A 103 és 104, valamint a 105 és 106 görbe részek az egyenesen haladó tűvezető csatornát képezik. Az alsó tűvezető csatornát a 107, 108, 109 és 110 görbe részek alkotják. A lakaton kívüli egyenesen haladó tűvezető csatornát a 111, 112, 10 15 20 25 cO 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents