155081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az enduracidin antibiotikum előállítására

21 pH-értékre állítjuk be, majd az acetont csök­kentett nyomás alatt elpárologtatjuk; mara­dékként 200 liter vizes oldatot kapunk. Ezt az oldatot 4 n kénsavoldattal 3,0 pH-értékre állítjuk be, majd a beállított savas oldathoz 5 70 liter etilacetátot adunk, az elegyet kever­jük, majd állni hagyjuk a rétegek szétválása céljából. Az etilaoetátos réteget el távolítjuk, a némi csapadékot is tartalmazó vizes réteg pH-értékét 4 n nátriumhidroxidoldattal 8,0-ra állítjuk, majd azonnal kétszer extrahiáljuik 90— 90 liter n-bultianollal. Az egyesített n-butanolos oldat St. aureus mikroorganizmussal szemben 150^—200 E/mm aktivitást mutat. Ezt az olda­tot 90 liter , desztillált vízzel mossuk, majd kétszer extraháljufc 50'—50 liter n/20O sósav­oldattal. A sósavas kivonatokat egyesítjük, 4 n nátriumihidí-oxidoldattal 8,0 pH-értékre állít­juk, majd azonnal ismét extraháljuk kétszer 50—50' liter n-foutanollal. A butanolos oldató­kat egyesítjük ós 50 liter desztillált vízzel mossuk, majd 15—15 liter n/200 sósavoldattal kétszer extralháljuk. A sósavas kivonatokat egyesítjük, 4 n nátriurrihidroxidoldattal 8,0 pH-órtekre állítjuk be, majd azonnal kétszer extraihálju/k 15—15 liter n-butanollal. A buta­nolos kivonatdkat egyesítjük és 10—10 liter desztillált vízzel kétszer mossuk, majd 1/4 tf. desztillált vízzel elegyítjük és .csökkentett nyo­más alatt, 70 C-ot meg nem haladó homer­sékleten addig töményítjük be, míg a vissza­maradó butanolos oldat térfogata már csak 200 ml. E betöményítés során kiválik a talál­mány szerinti új antibiotikum. A fcspott kon­centrátumhoz. kb. 2 liter peroxidmentes étert adunk, a termék kiválásának teljessé tétele céljából, majd a levált terméket szűréssel el­különítjük és éterrel mossuk. Ily módon kb. 3,5 g nyers antibiotikumot kapunk porszerű termék alakjaiban, .amely Staphylococcus aureus 40 mikroorganizmussal szemlben 5000 E/mg anti­biotifeus aktivitást mutat. A jelen példa első' bekezdéséiben említett 400 liter Ikultúra-szűrédéíklhez 4 n kénsavat 45 adunk és ezzel a pH-értéket 3,0-ra állítjuk be, majd 150 liter etilaoetátot adunk hozzá. Az elegyet keverjük, majd a rétegek elkülönülése céljából állni hagyjuk. A vizes réteget elkü­lönítjük, ipH-órtékét 4 n nátriumlhiidroxidoldat- 50 tal 8,0-ra állítjuk, majd azonnal hozzáadunk 100 liter n-butanolt. Az elegyet keverjük, majd állni hagyjuk a rétegek különválása céljából. A n-butanolos réteget különválasztjuk, kjb. 50 liter desztillált vízzel .mossuk, majd kétszer 55 extraháljuk 15—16 liter n/200 sósavoldattal. A sósavas kivonatokat egyesítjük, 4 n nátri­umlhiidroxidoldattal 8,0 pH-értékre állítjuk 'be, majd azonnal hozzáadunk 10 liter n-butanolt. Az elegyet keverjük az extrakoió elősegítése 60 céljából, majd a rétegeket szétválni hagyjuk. A n-íbutanolos réteget különválasztjuk, és a n-butanolos réteg 1/3-énak megfelelő térfogatú desztillált vízzel kétszer .mossuk. Az igy .mosott nnhutanolos réteghez 1/4 tf. 35 22 desztillált vizet adunk, majid csökkentett nyo­más alatt, 70 C°-ot meg nem haladó külső hőmérsékleten bepároljuk. A kapott koncent­rátumot hasonló módon . kezeljük, mint fen­tebb, a nedves micéliumból kapott kivonat esetében leírtuk; ily módon kjb. 0,5 g nyers antibiotikumot kapunk, poirszerű termék alak­jában, amelynek Staphylococcus aureus mik­roorganizmussal szemben mért antilbiotiikus ak­tivitása 5000—7000 E/mg. 4. példa: 100 liter savas oldatot, amelyet a 3. példá­ban leírt .módon, n-butanolos extraikció útján kaptunk, egy 1 kg alktívszéinnel töltött és elő­zőleg sósíawal kezelt oszlopon folyatunk át. Ily módon 70 liter csaknem színtelen frakciót kapunk, amely a hatóanyagot tartalmazza. Ezt a frakciót egy 2 liter Aimibarlite IR—45 ioncserélő, gyantát tartalmazó oszlopon folyat­juk át; gyengén Ibázisos vizes oldatot 'kapunk. Ezt a vizes oldatot csökkentett nyomás alatt, viszonylag alacsony hőmérsékleten betöményít­jük. A kapott íkoncentrátuimhoz n-butanolt adunk, az elegyet, keverjük, hogy a ható­anyajg átoldódjéík a n-butanolos rétegbe. A n­-butanolos réteget ezután elkülönítjük és a 3. példában leírthoz hasonló módon peroxid-men­tes étert adunk hozzá, amikor is a hatóanyag csapadék alakjában kiválik. Eljárlhatuinlk azon­ban oly módon is, hogy a n-butanolos réteg pH-értékét n sósavoldáttal 4,5-re állítjuk be, majd betöményítjük vagy fagyasztva szárít­juk az oldatot. Az előbbi módon eljárva 1,8 g por alakú antibiotikumot kapunk, amelynek St. aures mikroorganizmussal szemlben mért antimikrobiális aktivitása 7500—10000 E/mg; az utóbbi eljárásmód esetében 1,9 g por alakú terméket kapunk, ugyancsák 7500—10000 E/mg aktivitás sal. 5. példa: 1 g nyers por alakú terméket, amelyet a 3. vagy 4. példáiban leírt módon kaptunk, felol­dunk 500 ml metanol és 1 ml n sósavoldat elegyében. Az oldatot egy 10 g alktíivszénnel töltött oszlopon folyatjuik keresztül, amelyet előzőleg 4 ml n/10 sósavoldat és 100 ml metanol ele­gyével kezeltünk. Az oszlopot azután metanol­lal eluáljiuk, az 1,5 1 eluátuimot vákuumban betöményítjük, majd acetont és étert adunk a konoentrátumihoz. Alacsony hőmérsékleten fehér csapadék alakjában válik ki a termék. A levált terméket szűréssel elkülönítjük és éterrel mossuk. Ily módon 500 mg terméket kapunk, hidroklorid-alaklban. A kapott termék St. .aureus mikroorganiz­mussal szemben 15 000 E/mg antimikroibiális aktivitást mutat. 100 mg .fenti módon kapott hidiröklorid ala­kú terméket 100 ml 20%-os vizes metanolban 11

Next

/
Thumbnails
Contents