155068. lajstromszámú szabadalom • Hordozható látáspróba készülék

155068 bizonyos fajta szembetegségek szűkebb csoport­jának újszerű vizsgálatát adja. Erre a célra a fényéirzés küszöbértékét 10 db különálló egyenlő fényerejű, de lépcsőzetesen csökkenő felületű fénypont egyenkénti vagy csoportos bemutató- 5 sával határozza meg. Ezek a fénypontok a lá­tásélesség tizedestörtekben kifejezett értékeivel összehasonlítható, de azzal semmiképpen sem azonos adatokat szolgáltlatnak. Itt a próbajelek terjedelme nem folyamatosan, hanem az álta- 10 lánosan használt látáspróbákhoz hasonló módon lépcsőzetesen változik. A látás küszöbértékének analóg mérését ed­dig csak laboratóriumi vizsgálat céljából való- 15 sították meg. Ilyen vizsgálat céljára készült mechanikai jellegű eszköz a General Electric Company által készített Cobb-féle készülék. Ennél a próbajel fekete alapon levő két pár­huzamos fehér vonalból áll. A vonalakat velük 20 azonos szélességű fekete térköz választja el egymástól, a próbajel terjedelme arányainak változtatása nélkül folyamatosan változtatható bonyolult mozgató szerkezeteik segítségével. Ez az eszköz — mint említettük — csak laborató- 25 riumi feltételek mellett használható, mert ter­jedelmes, áramforráshoz kötött és bonyolult mozgató berendezéssel rendelkezik, ezért nem szállítható. (Egy további hátránya, hogy a vizsgált személy által bemondott érték nem 20 ellenőrizhető.) A találmány célja, hogy gyakorlati célokra, különösen tömeges szűrővizsgálatokra alkal­mas egyszerű, kisméretű, tehát olcsó, helyhez és áramforráshoz nem kötött, előnyösen kéz- 35 ben hordozható látáspróbakészüléket állítson elő. Szükséges, hogy a vizsgálat menete gyors és egyszerű legyen, a kapott érték ellenőriz- 40 hető legyen és a vizsgált egyéntől megkívánt felelet olyan egyszerű legyen, hogy arra az analfabéták, illetőleg kisgyerekek is könnyen válaszolhassanak. Ezen túlmenően szükséges, hogy a próbajelet ne lelhessen betanulni. 45 Mint ismeretes, kör alakú jel terjedelmes változtatása mechanikai módszerrel megvaló­sítható iris diáfragma segítségével, négyzet alakú jellé pedig az Aubert-féle „macskaszem" felhasználásával. Ilyen módon azonban nam 50 oldható meg a többi ilyen formát elválasztó térköz aránytartó terjedelemváltoztatása. Bár­milyen alakú jel nagyításra, illetőleg kicsinyí­tésre alkalmas a gumioptikán át való vetítés, ez azonban költséges, kényes, áramforráshoz 55 és helyhez kötött berendezést követelne meg. A találmány értelmében arányos nagyság­változásra képes két vagy több négyszöget ál­lítunk elő olyan módon, hogy a négyszög két szembenifekvő oldalát szűkfthető-tágftlható rés 60 alkotja, míg a másik két szembenifékvő oldalt egy lemezben kialakított nyújtott formájú V­-lalakú rés képezi. A rnegfelélő lemezeket kény­szerkiapcsolat útján úgy kötjük össze, hogy el­mozdulásuk mindenkoir egyidejűleg történijék 65 és az oldalmagasságuk gyakorlatilag mindig azonos maradjon. Ezáltal meg tudjuk valósí­tani, hogy a négyzetek és a közöttük levő térközök terjedelme folyamatosan váltódhat, míg azok aránya állandó marad. A találmány részleteit rajz alapján egy ki­viteli példa kapcsán ismertetjük részleteseb­ben. Megjegyezzük, hogy az alábbiakban is­mertetett példaként! kialakítást 20x20 cm fe­lületű és kb. 8 cm vastagságú doboz alakjá­ban hordozható kivitelben valósítottuk meg. Az 1. ábra a készülék elölnézete; a 2. ábra a készülék hátulnézete; a 3. ábra az 1. ábra A—A vonala mentén vett metszet vázlata, amely csak a lényeges részeket tünteti fel, a 4. ábra a készülékben levő megvilágítható rések magyarázatára szolgáló vázlatos felül­nézet ; az 5. ábra egy lemezen kivágott V-alakú ré­seket mutat. Az azonos alkatrészeik valamennyi ábrán azonos hivatkozási számokkal vannak jelölve. A 3. ábra a többi ábránál nagyobb léptékben készült, hogy a részletek jobban kitűnjenek. Amint az ábrákon látható, a doboz alakú 1 műszerházban önmagában teljesen összeszerelt egységet képező belső szerkezet van elhelyezve olyan módon, hogy a ház 2 előlapjában és 3 hátlapjában levő nyílások mentén kialakított kör alakú vezetőpályán a teljes belső rész a 4 fogantyú segítségével elforgatható. Az 1. műszerház előoldalán levő homályos áttetsző, vagy átlátszó ablakot a házon belül elhelye­zett, a rajzon nem ábrázolt elemmel táplált 13 izzó világítja meg és ezt az ablakot a mö­götte elhelyezett átlátszatlan 5 és 6, valamint 7 lemezekkel lelhet elsötétíteni úgy, hogy a fény csak a lemezek által határolt 14 réseken hatolhat át. Amint a 3. és 4. ábrák mutatják, az 5 és 6 lemez által alkotott lemezpáir egy síkban helyezkedik el és az 5 lemez helyt­állóan rögzített, míg a 6 lemez a nyíl irányá­ban mozgatható és biztosítja a 14 rések egyik irányú szűkítését vagy tágítását. Közvetlenül ezen 5 és 6 lemezek alatt található a 7 le­mez, amelyben példánkban két V-alakú rés van kivágva. Ez előnyösen hajlékony rugal­mas fémlemez, amely az említett 5 és 6 leme­zek alatt azok által alkotott téglalap alakú résre haránt irányban van vezetve és 8, 9 do­bokon van rögzítve olyan módon, hogy a fo­gazott l'O kerék és ehhez csatlakozó közbeik­tatott 11 fogaskerékmű segítségével az 5 és 6 lemezek alkotta rés alatt elmoesgatható. Ezál­tal az 5 és 6 lemezek által alkotott téglalap alakú egyetlen rést a V^alakú kivágások szá­mának megfelelő számú négyzet alakú 14 ré­sekké szűkíti le. A 7 lemezt elmozgató dobok és a 6 lemez között megfelelő áttételű mecha­nikus kapcsolat van, amelyet a 6 lemezhez erősített, másik végével 21 csaphoz rögzített 20 vissziahúzórugó és az ugyancsak egyik vé­gével a 6 lemezhez rögzített és 212 görgőn át 2

Next

/
Thumbnails
Contents