155027. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzáró egyben hőálló és/vagy korrozióálló beton előállítására

155027 jelenség annál kedvezőtlenebb, mivel a leg­nagyobb — eredeti térfogatának tízszeresét is meghaladó — duzzadóképességgel a nátrium­bentonit rendelkezik. A betonra kifejtett ká­ros hatása miatt azonban a vízzáróság foko­zására a szokásos módon nem használható. A kalciumbentonit viszont, amely a betonra ke­vésbé káros a nátriumbentonitnál, annál sok­kal kisebb mértékben duzzad, (duzzadóképes­sége fél, vagy harmad akkora, mint a nát­riumbentonité). Ezért a kívánt célra csak kor­látolt mértékben alkalmazható. Azt találtuk, hogy eddig még el nem ért nagy vízzáróságú, amellett korrózióálló és adott esetben hőálló — már mintegy 2 cm-es vastagságban is 5 atmoszféra (50 m vízoszlop) víznyomásnak tartósan ellenálló — beton ké­szíthető, ha a nyers betonkeverékbe bitument, célszerűen nagy lágyuláspontú, például 85/25-ös bitument és vele együtt meghatározott mennyiségű bentonitot, célszerűen' nátrium­bentonitot adagolunk, vizes közegben diszper­gálva. A bentonit mennyiségének a hidrofob és viszkózusán plasztikus bitumenhez viszo­nyítva adott határok között kell lennie. Mint kísérleteink bizonyítják, a bitumen részecskék vizes közegben diszpergálva az . ugyancsak diszpergált és megduzzadt nagy térfogatú bentonit szemcsékre reátapadnak és azt körül­veszik. A megduzzadt bentonit a felületére rakódott bitumen szemcséket környezete fa­lához, a cementkristályok és adalékanyagok szemcséihez szorítja és viszkózusán plasztikus voltuk következtében mintegy hozzáragasztja. A teljes vízzárás előfeltétele, hogy legalább annyi bentonit legyen a betonban, amennyi az összes bitumen szemcsék felvételére ele­gendő, de ne legyen több, mint amennyit azok körülvenni képesek. Ha kevesebb a bentonit, mint amennyit a bitumen szemcsék körülve­hetnek, szabad bitumen szemcsék maradnak, amelyek foeduzzadás nélkül, tökéletlenül ta­padnak a betonszemcsékhez, ha viszont több a bentonit, annak agyagjellege érvényesül és agyagban dús, rossz minőségű beton jön létre. Kísérleteink azt mutatták, hogy a bitumen mennyiségének a cement súlyára számítva 2—15 s.% között, célszerűen 3—8 s.% között kell lennie. Minőségét és mennyiségét a kí­vánt vízzárás és/vagy korrozióállás szerint, adott esetben a hőálló képesség figyelembe­vételével választjuk meg. A diszperzió víztar­talmát a beton víz/cement tényezőjébe beszá­mítjuk. A bentonit szükséges és elegendő mennyisé­ge száraz bitumenre számított 2—10 s.% kö­zött van, célszerűen 4—5%. Tapasztalataink szerint 2 s.%-nál kevesebb bentonit még nem elegendő a kívánt vízzáróhatás elérésére 10 s.%-nál több pedig már anyagszennyezettsé­get okoz. A találmány értelmében célszerűen nagy­iwVtékb"n <I.U/Z;K)Ó, a bf't.onra egyébként ká­!•/•. li.-it.V.ú ,•).-'.i! }iuiih''i!\'iriiUii híi.v/.riálunk. Kn­nek • káros hatása azonban a javasolt modor. alkalmazva, teljesen ki van küszöbölve, mi­vel a bentonit szemcsék közvetlenül nem jut­hatnak a beton, ill. cementkristályokkal érint-5 kezesbe, hanem csupán a reárakodó és a be­tonrészekre tapadó hidrofob bitumen közvetí­tésével. Bitumen és bentonit mellett adott esetben 10 adagolhatunk a betonba a beton egyéb saját­ságát például hajlékonyságát, tapadóképessé­gét, kötésgyorsaságát módosító egyéb, önma­gában ismert adalékanyagokat is. Ilyen ada­lékanyag lehet például a polivinilaeetát vagy j5 más műanyag, vagy kötésgyorsító, pl. CaCl 2 , anyagok. A találmány részleteit az alábbi foganato­sítás! példákkal magyarázzuk: 20 35 1. példa: 10 kg 400-as cementből és 30 kg, maximáli­san 5 mm szemnagyságú homokból {1 :3 25 arány) vízzel földnedves betonkeveréket készí­tettünk, a keverővízhez 500 g vizes diszperzió­ban 300 g 85/25-ös bitument (cement 3%-a) és 15 g nátriumbentonitot (bitumen 5%-a) adagoltunk. A keverékbői készült 20 mm vas-30 tag, korong alakú próbatesteket 48 órán át 3 atm. víznyomásnak tettük ki. A próbatesteken semmi vízáteresztés nem volt észlelhető. .2, példa: 40 kg S 54-es cementből és 120 kg, maxi­málisan 30 mm szemnagyságú homokos ka­vicsból 0,42-es víz/cement tényezővel betonke­veréket készítettünk. A keverővízhez 4 kg vi-40 zes diszperzióban összesen 2,4 kg 85/25-ös lá­gyuláspontú bitument (cement 6 s.%~a) és 120 g bentonitot (bitumen 5%a.) adagoltunk. A ke­verékből készült betontesteket fokozatosan nö­vekvő víznyomásnak tettük ki. 48 óra hosszat 45 10 atmoszférás víznyomás hatására csak 4 cm mélységig nedvesedtek át. Azonos összetétellel, de bitumen és bentonit nélkül készült beton­testek átnedvesedése azonos igénybevétellel 9—11 cm mélységű volt. 50 3. példa: 40 kg 500-as cementtel és maximálisan 5 55 mm szemnagyságú 120 kg homokkal. .habar­csot készítettünk miközben 3,4 kg vizes disz­perzióban 2,0 kg 85/25~ös bitument (cement 5 s.%-a) és &0 g bentonitot (bitumen 4,'5%-a) adtunk hozzá. A habarcsot 3 rétegben vako-6o latként hordtuk fel. 24 órát meghaladóan 3 atm. víznyomásnak ellenállt. Az elszivárgóit vízmennyiség mindössze 7—8%-a volt annak a vízmennyiségnek, amit az idevonatkozó sza­bályzat vízzáró, többrétegű vakolatra meg-05 f.-rigc.-f]. 2

Next

/
Thumbnails
Contents