155026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémhaloid adalékos villamos kisütőcsövek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1966. X. 05. (EE—1301) Közzététel napja: 1968. II. 05. Megjelent: 1969. IV. 30. 155026 Szabadalmi osztály: 21 f 82—87 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimái osztályozás: Feltalálók: Berlowitz Erzsébet vegyész, Várkonyi László fizikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Eljárás fémhálóid adalékos villamos kisütőcsövek előállítására /iilaidmL Találmányunk fémhálóid adalékos villamos ki­sütőcsövek újszerű előállítására vonatkozik. Mint ismeretes, az utóbbi években mind­inkább elterjedt olyan higanygőzlámpák alkal­mazása, amelyekben a fényhasznosítás emelése és a szín, valamint a színvisszaadás javítása céljából fémhaloidokat alkalmaznak, E célra elsősorban a periódusos rendszer I—III. oszlo­pába tartozó fémek haloidjait használják, is­meretesek azonban olyan megoldások is, ame­lyeknél egyéb fémek haloidjait is alkalmazzák. Nem részletezzük az elméleti indokolást, mi­vel a vonatkozó szabadalmi iratokban — példa­ként megemlítjük az 1,359.979, 1,367.480 francia, az 1,184.008 nyugat-német és a 3,22,6.597 US szabadalmat — ez részletesen megtalálható. Mindenesetre egyes fémsók pl. indium-S-jodid adagolása, azok higroszkópos tulajdonsága miatt igen körülményes. Különleges és költséges se­gédberendezések szükségesek, ha pedig az in­diumsoval a bura belsejébe került vizet a kvarc­test utólagos hőkezelésével akarjuk eltávolítani, akkor a katódok károsodásával kell számolnunk. Elsősorban higroszkópos sók alkalmazásával fellépő nehézségek kiküszöbölésére dolgoztuk ki a találmányunkat. Ennek lényege az, hogy egy vagy több fémet elemi alakban adagolunk a burákba, és utána halogéngőzt adagolunk olyan mennyiségben, hogy a már bennlevő fémek stödhiometriás lekötésén kívül szabad 10 15 20 25 30 — le nem kötött — halogén is maradjon a kvarctestben a bura megvédése céljából. Az elmondottakat a könnyebb megértés cél­jából az alábbi példával világítjuk meg. A lámpatest szokásos vákuumtechnikai kezelése után pl. a higanyt, nátriumot, és indiumot fém alakban, talliumjodidot pedig só alakjában ada­golunk ibe. (A fémek adagolhatóak természete­sen amalgám alakjában is.) Amennyiben halo­génként tiszta jódot alkalmazunk, a következő­képpen járhatunk el: Az 1. ábrán látható szivattyúvezeték rend­szerhez — csap közbeiktatásával — 5 jód tar­tályt csatlakoztatunk célszerűen a 2 lámpatest­hez közel. Az 5 tartályt 6 termosztátban he­lyezzük el, melynek hőmérsékletét célszerűen 70—90 C°-ra állítjuk be. A termosztát jelzett hőmérséklete biztosítja a gőztenzió kellő nagy­ságát. A vezeték rendszernek az 5 tartály és 2 lámpa közötti részét melegíteni kell, nehogy az 5 halogéntartályiban alakuljon ki a 3 rendszer ún. hidegpontja; azaz hőmérséklete kisebb legyen, mint a vezetékrendszeré. E célt is szolgálja a 2 lámpát burkoló 1 védőkályha. A vezetékek és 7—8 csapok melegítését szigetelt — és a vezetékre csavart — 4 karítálhuzalon át vezetett áram hőhatásával érjük el. Az így előkészített szivattyún a jódtarlály 7 155026

Next

/
Thumbnails
Contents