155019. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazepin-származékok előállítására

13 155019 14 lása i után színteléh kristályos alakjaiban kap­juk a 27 (p-klórfenil)-2,3,4,5-tetrahiidro~l,4-Denz­oxazepint, 121—1212 C° olvadásponttal. Aoetonlból színtelen, 2122—203 C° olvadáspóntú prizmák alakjában kristályosodik ki a hidro­klorid. 12, példa: ' 27 g 2Mfenil-4-etil-9-metoxi-2,3,4,5-tetrahidro­-l,4-benzoxazepin-3-on 100 ml abszolút dioxán­nal készített oldatát lassan hozzácsepegtetjük 8 g lítiumalumíniumhidrid 250 ml abszolút éterrel készített oldatához. Ezután a reakció­elegyet nitrogén-atmoszféráiban 8 órán át for­raljuk visszafolyató hűtő alatt, majd hűtés , közben egymás után 20 ml ecetésztert, 50 ml vizet és annyi 2 n sósavat adunk hozzá, amennyivel a vizes réteg pH-ja l-re csökken. Ezután a szerves réteget elkülönítjük, a só­savas fázist tömény nátronlúggal meglúgosítjuk, és a kivált bázist éterrel extraháljuk. Ilyen módon a XVII képletű 2:-ifenil-4-etil-i 9-metoxi­-2,;3,4,5-tetrahidro-l,4~ibenzoxazepint kapjuk, 65—66 C° olvadásponttal és 142—143 C'0,08 Hg mm forrásponttal. A kiindulási anyagként használt 2-fenil-4--etil-9-imetoxi-2,3,4,5-tetrahiidro-l,4-benzoxa­zepin-3-ont az alábbi módon lehet előállítani: 152 g 2~lhidroxi-3-metoxi-benzaldéhidet és 50 g etilamint hűtés közben oldunk 200 ml izopropanoliban. A képződött Scbiff-bázist köz­vetlenül hidrogénezzük 5%-os palládiuim-csont­szén vagy Raney-nikkel katalizátor jelenlété­ben, rendes nyomáson és szobahőmérséklete;!. A képződött 2-metoxi-J6-í(etilal minometil)­-fenolból 181 g-ot reagáltatunk 198 g «^fenil­-a-klóracetilikloriddal 500 ml abszolút aecton­ban, 0 5 C° hőmérsékleten, 114 g trietii­amin savmegkötőszer hozzáadása mellett. Szo­bahőmérsékleten 3 órán át végzett keverés után további 1 órán át forraljuk az elegyért visszafolyató hűtő alatt. Az oldószert rotációs bepárlón eltávolítjuk, majd vizet adunk a reak­cióelegyhez. Ilyen módon 2mnetoxi-8-[N-(a-fenii­-«-klóraeetil) -atilaminometil] -fenolt kapunk, 113—114 C° olvadásponttal (alkoholból). E termékből 3-33,5 g-ot 166 g káliumikaribonát­tal együtt 400 ml abszolút acetonlban éjjelen át forralunk visszafolyató hűtő alatt, majd az oldószert eltávolítjuk, vizét adunk a reakció­elegyhez, és a kivált 2-fenil-4-etil-9-<metoxi­-2,3,4,5-tetrah:idro-l,4-benzoxazepin-3-ont metilénkloriddal extraháljuk. 13. példa: 36 g 2i-fenil-4-(i«-feniletil)-9-metoxi-2,3,4,5--tetrahidro-l,4-benzoxazepin-3-on 100 ml ab­szolút dioxánnal készített oldatát lassan hozzá -csepegtetjük 8 g lítiumalümíniumihidrid, 200 ml abszolút éterrel készített oldatához. Ezt köve­tően nitrogén-atmoszférában további 6 órán át visszafolyató hűtő alatt keverés közben forral­juk, az elegyet. A reakcióelegyhez hűtés közben hozzáadunk 20 ml ecetésztert, 50 ml vizet és annyi hígított 5 sósavat, amennyivel a vizes fázis pH-ja l-re áll be. Ezután az éteres réteget eltávolítjuk, a vizes fázis pH-ját nátronlúggal 11-re állítjuk be, és a kivált bázist éterrel ex'tfaháljuk. Erős vákuumban kétszer végzett desztillálás után 10 a XVIII képletű 2-!fenil-4-(^-feniletil)-9-metoxi­-2,3,4,5-tetrahidro-l,4-benzoxazepint kapjuk, . 1©0—-197 C°/0,0'8 Hg mm forrásponttal. A bázist abszolút acetoniban oldjuk, majd ecetsavban oldva számított mennyiségű hidro-15 génkloridot adunk az oldatlhoz. Ilyen módon a kristályos hidrolkloridot kapjuk, 205—2i9i 6 C" olvadásponttal. A kiindulási anyagként használt 2^fenil-4--(/3-feniletil)-9-metoxi^2; ,3,4,5-tetrahidro-l,4-20 -benzoxaezpin-3-ont a 12. példában leírt módon lahet előállítani, etilamin helyett feniletiíámínt használva. 25 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I általános képletű új 2,3,4,5--tetrahidro-l ,4-benzoxazepin-származékok előál­lítására .— amely képletfben a benzol-gyűrűk 20 rövidszénláncú alkil-gyököikkel, rövidszénláiícú alkoxi-csoportokkal, halogénatomokkal és/vagy trifluormetil-^csoportdkkal lehetnek szubsztitu­álva, R| jelentése alkil-, alkenil-, vagy íenil­alkil-gyök, és R2 hidrogénatomot jelent —; S5 azzal jellemezve, hogy a) egy II általános képletű tetraihidro-oenz­oxazepint — ahol a benzolgyűrűk rövidszén­láncú al'kil-gyökökkel, rövidszénláncú dikoxi­-csoportokkal, halogénatomokkal és/vagy tri-40 fluormetil-csoportokkal szubsztituálva lehetnek, és R2 jelentése a fenti — egy RjOH általános képletű — ahol Rt jelenítése a fenti — alkohol reakcióképes észterével reagáltatunk, vagy b) egy általános képletű tetrahidro-benzoxa-45 zepint — ahol a benzolgyűrűk az a) alatt kö­zöltekikel azonos szuibsztituensekkel rendelkez­hetnek, és R2 jelentése a fenti — egy az RjOH általános képletű — ahol R| jelentése, a fenti — alkohol redukciójával nyert oxo-50 vegyülettel reagáltatunk, és egyidejűleg vagy ezt követően a kapott kondenzációs terméket redukáljuk, vagy c) egy III általános képletű vegyületben — 55 ahol az Xi, X2 és X:! gyökök közül az egyik oxo-csoportot jelent, egy második oxo-csoportot vagy két hidrogénatomot jelent, és a harmadik két hidrogénatomot jelent, R( '—CH 2 — jelentése megegyezik az R| gyök fentebbi jelentésével, 60 míg Rj és R2 jelentése a fenti — az oxo­-csoportokat redukáljuk, és kívánt esetben a kapott vegyületeikben a telítetlen alifás szén­hidrogén-gyököket redukció útján telítjük és/vagy a kapott bázisokat sóikká, vagy a 65 kapott sókat szabad bázisokká alakítjuk. 7

Next

/
Thumbnails
Contents