155015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Lentinus edodes étkezési gomba faanyagon történő termesztésére
155015 porra mintegy 1300—1600 ml mennyiséget számítva, az így kapott nedves fűrészport jól öszszefceverjük és szélesszájú üvegekbe helyezzük, amelyek lezáró dugóján kémcsővet vezetünk keresztül, a lezárt üvegeket 0,8—1,2 atrn túl- 5 nyomáson legalább 2 órán át autoklávban sterilizáljuk, ezután a gomba előre kiválasztott, termesztésre alkalmas törzsének tiszta tenyészetéből célszerűen steril fülkéiben a beoltást a kémcsöveken keresztül azok fenekének átütésé- iO vei elvégezzük, az üvegeket 18—22 C° 'hőmérsékletű helyiségben 5—8 héten keresztül tároljuk, majd ennek elteltével az oltóanyagot mielőbb, de 10—15 C°-on való tárolás esetén is maximálisan 3 héten belül fölhasználjuk, 15 a beoltott fatönköket, vagy vágástuskókat. vagy fűrészport, esetleg más módon létrejött fahulladékot pincében vagy szabadföldi termesztő árkokban tároljuk, a termőtesteik megjelenésekor pedig azokat az esetleges állati 20 kártevőkkel szemben Valamilyen ismert eljárással megvédjük. Táptalajul az Európában honos bükk (Fagus silvatioa), gyertyán (Carpinus betulus), tölgy (Quercus robur, Quercus petraea, Quercus cer- 25 ris), nyír (Betula pendula), vagy a Nyugat-Afrikában honos okúmé (Aucoumea klaineana) fafajták valamelyikét választjuk. Tönkön való termesztés esetén a tönkök egyik, vagy előnyösen mindkét végérői 3—4 F.O cm vastagságú korongokat fűrészelünk le, a friss vágásfelületet szennyeződéstől megóva 1— —1,5 cm vastagságban oltóanyaggal bevonjuk, majd a korongokat az oltóanyag kihullásának meggátlására a tönkre visszaerősítjük. A beol- 35 tott tönköket 10—20 C" közötti hőmérsékletű és legalább 70%-os relatív páratartalmú pincében szorosan egymásra rakva 12—14 hétig tároljuk. Pince hiányában a tönköket szabadföldi, célszerűen erdőállomány alatti termesztő 40 árkokban és egymástól 10—15 cm távolságban tároljuk, a tönkök alját földbe ágyazzuk és vízszükségletüket szélsőségesen csapadékos időjárás kivételével mesterségesen biztosítjuk, a termőtestek szedését pedig a beoltástól számi- 45 tott 1 év teltelte után kezdjük. Vágástuskókon való termesztés esetén a téli döntésű fák tusikóit április-május hónapokban, a nyári döntésű fák tuskóit a döntés után célszerűen azonnal az oltóanyaggal beoltjuk. Az oltó- 50 anyagot szorítókorong alá, fűrészelt hasitokba, vagy fúrt lyukba helyezzük, a vágástuskó talajfeletti részén pedig kéreghántás segítségével a tuskok élettevékenységét korlátozzuk. 55 Fűrészporon való termesztés esetén magából az oltóanyagiból, vagy ennek legföljebb háromszoros mennyiségű steril vagy nem steril fűrészporos keverékéből fém-, fa- vagy műanyagrekeszek mint formák segítségével blokkokat 60 állííbunk elő, oltóanyaggal beoltjuk, „majd szekundér ammómurnifoszfát 1,5—2,5 ezrelékes vizes oldatával meglocsoljuk őket, A beoltás után 2—3 hét alatt szilárd tömbbé összeszövődött blokkokat a formákból kiemeljük, és 5— 65 —30 C° közötti, előnyösen azonban 24—28 C" közötti hőmérsékleten és célszerűen legalább 70% relatív páratartalma helyiségben 5—12 hónapig tároljuk, majd a kívánt időpontban a blokkokat termőre fordítjuk olymódon, hogy előbb 8—12 napig 0 C° körüli hőmérsékleten tartjuk, azután 3—4 napon keresztül 21 —6 C° hőmérsékletű víziben tálcára helyezve áztatjuk őket, végül pedig 12—20 C° hőmérsékletű és előnyösen legalább 90%-os relatív páratartalmú helyiségbe visszük, ahol a termőtestek szedését 2 hét eltelte után kezdjük. A találmány előnye, hogy Európában eddig nem termesztett, de a világpiacon keresett és értékes étkezési gomba termesztését teszi lehetővé, az un. „fűrészporblokkos" termesztési eljárásunkkal pedig a faanyag teljes kihasználásának idejét sikerült 3—8 évről 5>—8 «hónapra csökkenteni. Az utóbbi módszer külön előnye, hogy hulladékfaanyag (fűrészpor) értékes hasznosítását teszi lehetővé. A találmányt részletesen az alábbiakban ismertetjük. A spórából előállított tiszta goimbatenyészetek tenyésztulajdonságaik tekintetében rendkívüli módon különbözhetnek egymástól. A megfelelő tenyésztörzsek kiválasztását saját magunk kidolgoztuk, és megállapítottuk azt, hogy növekedési erély, faanyagbontó képesség és regenerálódó képesség szempontjából melyek a legkedvezőbbek. Ugyancsak kísérleti úton állapítottuk meg azt is, hogy a gomba termesztésére az Európában honos fafajták közül a bükk. a gyertyán, tölgyek és a nyír. valamint az Afrikában honos okúmé a legalkalmasabbak. Kidolgoztuk az oltóanyag előállításának módszerét is, melynél autoklávozott fűrészport használunk fel szubsztrátumként és a növekedési, fafelbontási és regenerálódó képességek alapján kiválasztott legkedvezőbb tenyésztörzsből indulunk ki, serkentő és tápanyagkiegészítőként pedig ammóniumsókat, előnyösen szekundér amnióiníumfoszfátot adagolunk kereken 2 ezrelékes vizes oldat formájában a légszáraz fűrészporhoz. A fűrészporhoz célszerűen adagolt mennyisége kereken 1500 ml/kg. Előnyös, de nem feltétlenül szükséges, hogy a fűrészpor abból a fafajiból származzék, amelyen a gombát tenyészteni kívánjuk. Az oltóanyag előállítását szélesszájú üvegben célszerű végezni, melyet kfo. térfogatának 80%-áig töltjük föl az arnmoniumfoszifat oldattal nedvesített fűrészporral. Az üveg függőleges középtengelyébe szűrőpapírlbóil készített, két végén nyitott hengert ágyazunk, be olymódon, hogy, a henger alsó vége kb. az üveg középpontjába jusson, fölső vége pedig a betöltött fűrészpor felületéből kiálljon. A papírhenger fölé a szélesszájú üveg dugóján keresztül vezetett üvegkémcső alsó vége kerül. A lezárt szélesszájú üvegeket kereken 1 atm túlnyomáson és két órán át autoklávozzuk. 2