155012. lajstromszámú szabadalom • Berendezés eleveniszapos szennyvíztisztításhoz

155012 1. a vízszintes tengelyű forgókefés (Kessener, Roeilaetiv) 2. légbefúvásos eljárások (felszínközeli és mély légbefúvás) 3. függőleges tengelyű felületi levegőztető 5 lapátikerekek (Simplex, Bolton, Vortair, Aerator, Simear, BSK, stb.). Ipari szennyvizeknél általában propeller, vagy kalodás keverők az alkalmazott berende- 10 zések. Ezek a keverőberendezések az elegy kellő keveredését, valamint szükség esetén a megfelelő oxigénfbevitelt is biztosítani képesek. Az egész rendszer működéséhez azonban ezen kívül, mindhárom felsorolt esetben az elő- 15 zőekben ismertetett recirkulációs szivattyútelep létesítésére és üzemeltetésére is szükség van. Ezzel szemben az általunk kidolgozottt találmány szerinti megoldás lehetővé teszi azt, hogy a reaktor működéséhez szükséges összes 20 feltétel optimálisan biztosítható legyen, s ugyanakkor a találmány alapgondolata révén lehetővé válik egyúttal az is, hogy az ülepítőből visszatérő iszap és reagensmennyiség külön recirkulációs szivattyútelep nélkül a reak- 25 torba önműködően visszakerüljön. A találmány lényegének — alapgondolatának — megértéséhez ismertetjük röviden a hagyományos tisztítótelepek működését, valamint a recirkulációs szivattyútelep kiküszöbölésére irá- 30 nyúló törekvéseket. A hagyományos telepet tekintve láthatjuk, hogy a szennyvíz csövön keresztül kerül a reaktorba, ahol a víz-iszapelegyet a kéverőberendezés állandó keverésben tartja, miköz- 35 ben egyúttal az eleveniszapos tisztításhoz szükséges oxigénellátásról is gondoskodik. A kevert elegy csővezetéken keresztül az ülepítőbe jut, ahol a víz elválik az iszaptól és 40 az iszap a medence fenékére ülepszik. A leülepedett iszapot kotró iszapzso'rnpba tereli. ahonnan azt a recirkulációs szivattyú a recirkulációs vezetéken keresztül a reaktorba táplálja vissza. 45 Nyilvánvaló, hogy a recinkulációs vezeték, valamint a reciríkulációs szivattyútelep beépítése 'és üzemeltetése tetemes többletköltséggel jár, továbbá meghibásodási lehetőségeket is rejt magában. Ezért azok lehető kiküszöbölé- 50 sere többféle próbálkozás történt. Egyik ilyen megoldás ahol a reaktorban lévő víz-iszapelegyet kéverőberendezés tartja állandó keverésben. A keverést légbefúvással oldják meg, azaz az egyik oldalfal mellett elhelyezett lég- 55 befúvó rácson keresztül légbefúvást alkalmaznak. A kevert elegy a medence hosszában elhelyezett, ill. kiképzett nyíláson keresztül az ülepítőkbe távozik, ahol az iszap leülepszik. A berendezés így — elméletileg — önszabá- 60 lyozó, mivel a nyílásokon keresztül a leülepedett iszap újból visszacsúszik a reaktortérbe. Annak ellenére, hogy a berendezés elvileg jói kellene működjön, a recirkuláció szempontjából nem rendelkezik megfelelő hatásfokkal, 65 mivel az iszapvisszaesúszás iránya a vízelvezetés áramlási irányával ellentétes. Az ilyen berendezés hátránya még az is, hogy a reaktorban keletkező lüktető vízmozgás áthat az ülepítőikbe és azok üzemét zavarja. Fentiek miatt ez a berendezés csak egészen kivételes esetekben használható, és csak ott. ahol az iszaprecirkuláció mértéke nem döntő, továbbá ahol a reaktor (levegőztető medence) méretéhez képest aránylag kis ülepítőtérr.3 van szükség. Az általunk kidolgozott találmány szerinti berendezést ábránk alapján ismertetjük, mely ábra a találmány egy példaképpeni kiviteli alakját mutatja hosszmetszetben, a felesleges részlet ek elhagy ásával. A 16 reaktorban (levegőztető medencében) levő víz-iszapelegyet 17 kéverőberendezés intenzív keverésben tartja, miközben a lejátszódó biológiai folyamatok fenntartásához szükséges oxigénellátást is biztosítja. A 17 kéverőberendezés a 16 levegőztető medence közepén elhelyezett 18 csőben nyer elhelyezést, mely cső a medence fenékszintje közeléből indul ki, és megfelelő kiképzésű. A kevert elegy 19 vezetéken keresztül 20 ülepítőbe kerül, ahol az iszap leülepszik. A leülepedett iszapot 25 kotróberendezés a 21 iszapzsompba kotorja. A 21 iszapzsoimptól 22 vezeték visz a 16 reaktor fenéklemezéhez, azaz összeköti az iszapzsompot a reaktorral. A 22 vezeték a 18 cső tengelyvonalában lép be a 16 reaktorba függőlegesen, és célszerűen a vezeték 23 vége egy darabon benyúlik a 18 csőbe is, a szívóhatás növelése érdekében. A találmány szerinti rendszer működése, azaz a találmány szerinti eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárás a következő: Amikor a 16 reaktorban (levegőztető medencében) elhelyezett 17 keverőberendezést üzembe helyezzük, az mint szivattyú fog működni, és a függőleges elrendezésű 18 csövön keresztül nagymenynyiségű vizet szív fel, melyet a 16 medence felszínén elterít. Ez az igen intenzív keverőmozgás a medence víztartalmának tökéletes összekeverését, továbbá megfelelő oxigénfelvételt is biztosít, és ugyanakkor megakadályozza az iszap lerakódását. A 18 függőleges csővezetékiben felszívott nagytömegű folyadék pótlása résziben a 18 csővezeték alsó pereme, valamint a 13 medence fenéikrésze közti — célszerűen szabályozható méretű — 24 résen keresztül történik, tehát ezáltal a 16 levegőztető medencében levő folyadék önmagában kering, a bejelölt nyilak szerinti irányban. A 24 fenékréseken keresztül beszívott folyadék átáraimlás közben a résméretefcnek, és a folyadékimennyiségeknek megfelelő ellenállásba ütközik, mely ellenállás a folyadékmenynyiség növekedésével négyzetesen arányos.