155002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-amino-halogén-benzilamin-származékok előállítására
155002 juk végre, különösen gyorsan magasabb hőmérsékleten, előnyösen az alkalmazott oldószer forráspontján. Ha a III általános képletű amin feleslegét vagy egy tercier szerves bázist használunk hidrogénhalogenidot megkötő szerként, 5 akkor ezek egyszersmind oldószerként is szolgálhatnak. b) Egy IV általános képletű halogén-2-nitro-benzilamin-származék redukciója — ebben a képletben Hal, Rl5 R 2 , R 3 és n jelentése azonos 10 a fent megadottal —. A reakciót önmagáiban ismert módszerek szerint hajtjuk végre. Különösen alkalmasnak bizonyult a redukció naszeens hidrogénnel és a hidrogénnel katalizátor jelenlétében végzett redukció. A legjobb eredménye- 15 ket hidrogénnel katalizátor, mint például platina, palládium vagy Raney-nikkel jelenlétében végzett redukcióval kapjuk, amikor célszerű oldószerben, például metanolban, etanolban, tetrahidrofuráriban vagy dioxánban, dolgozni. 20 c) Azoknak az I általános képletű vegyületéknek az előállítására, amelyekben Hal ,3-helyzetben van, Rt pedig ugyanazt a ihalogénatomot jelenti az 5-helyzetben, egy V általános képletű 2-am'ino-ibenzilaminnak a klórozása, illetve bró- 25 mozása alkalmas — ebben a képletben R2. R 3 és n jelentése azonos a fent megadottal —. A reakciót szerves oldószerben, előnyösen jégecetben vagy egy halogénezett szénhidrogénben, célszerűen szobahőmérsékleten hajtjuk vég- ~0 re. Minden mól amino^benzilaminra célszerűen 2 mól vagy csekély felesleg klórt vagy brómot használunk. A keletkező hidrokloridok vagy hidroíbromidok vagy ilyen alakban elkülöníthetők, vagy átkristályosítással tisztíthatók, vagy °5 ismert módon 'bázisaikká átalakítva tisztíthatók és tetszés szerinti más fiziológiailag eltűrhető sókká alakíthatók át. d) Az olyan I általános képletű vegyületek, amelyekben Rí hidrogénatomot jelent, és halogénatoim van az 5-helyzetben, egy VI általános képletű 2-acil-amimo-ibenzilamm klórozásával, illetve brómozásával állíthatók elő — ebben a képletben R2, E», Ac és n jelentése azonos a fent megadottal. A reakciót jégecetben vagy egy közömbös oldószerben, előnyösen egy halogénezett szénhidrogénben, adott esetiben katalizátor, példáiul vas jelenlétében, i5iO—'100 C°-on hajtjuk végre. A 2-acil-aimino4)enzilarnint feleslegben levő halogénnel reagáltatjuk. A keletkező hidrokloridok vagy hidröbromídok közvetlenül elkülöníthetők, és átkristályosítással tisztíthatók. A vegyületeket azonban önmagában ismert módon bázisaikon át is tisztíthatjuk,' majd átalakíthatjuk tet- 55 szőlages más savakkal alkotott sóikká. e) A VII képletű 2-aeilamino-halogén-ibenzilamfinok — ebben á képletben. Hal, R1; Ac és R2 jelentése azonos a fent megadottal — reagálta- 60 tása VIII képletű halogénkarbonsavakkal, ill. származékaikkal — ebben a képletben Hal, R3 és n jelentése azonos a fent megadottal .—.• A reakciót közömbös 'oldószerben, például széntetrakloridban, kloroformban, dimetilform- es 45 amidban, leginkább magasabb hőmérsékleten, előnyösen az alkalmazott oldószer forráspontján hajtjuk végre. Hiidrogénhalogenidot megkötő szert alkalmazunk, e célra szervetlen vagy tercier szerves bázist használunk. Abban az esetben, ha az a)—e) eljárások valamelyikében olyan vegyületet kapunk, amelyben R3 jelentése nem hidroxilcsoport, akkor ez ismert módon elszappanosítható egy szabad hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületté, azaz egy szabad karbonsavvá. Viszont a szabad hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek is átalakíthatók ismert módon észterekké vagy amidokká, tehát olyan vegyületekké, amelyek képletében R3 alkoxi- vagy szabad vagy helyettesített aminocsoportot jelent. Ha ez esetben R4 és R s hidrogénatomokat jelentenek, akkor előnyös az aminocsoportokat átmenetileg megvédeni, például só vagy Sehiff-féle bázis alakjában. Ha a 2-helyzetben mono- vagy diacilaminocsoportot tartalmazó vegyület keletkezik, akkor az acilcsoportok adott esetben teljesen vagy részben lehasíthatok ismert módon, vagy, ha egy primer amin keletkezik, akkor a két hidrogénatom adott esetben teljesen vagy részben acilcsoportokkal helyettesíthető. Az a)—e) eljárásokban kiindulási anyagokként használt II, III, IV, V, VI és VII képletű vegyületek az irodalomból ismeretesek, vag5^ az irodalomból ismert eljárások szerint előállíthatók, így például a II általános képletű 2-diacilamino-halogénbenzil-halogenidok a megfelelő 2-diacilammo4ialogén-toluol-származékokból N-bróm-szufcciniimiddel, illetve halogénnal ultraibolya besugárzással állíthatók elő. A III általános képletű ammokarbonsavakat a megfelelő «-halogénkarbonsavakból és primer aminokból nyerjük. Abban az esetben, ha n értéke 2, akkor ezek primer aminoknak akrilsavészterekre való addiciója útján állíthatók elő. A IV képietű halogén-2-mtrobenzil-aminokhO'Z például a megfelelő halogén-2-nitro-benzil-hak»ge:nidok~ r.ak III képletű aminokarbonsavakkal való reagáltatása rútján juthatunk. A 2-aminOibenzilaminök (V képlet) a 2-nitro-benzil-halogénidoknak III általános képletű aminokarbonsavakkal való reagáitatása, majd a, nitrocsoport redukciója útján készíthetők. A VI képletű 2-acilamino-benzilamint a megfelelő !2-amino-benzilaminnak (V képlet), amikor is R2 nem hidrogénatom, acilozásával állíthatók elő. A VII általános képletű acilamino-halogén-benzil-ammokhoz a megfelelő 2-acilamino^halogén-benzilhalogeriidoknak primer aminokkal való reagáltatása útján juthatunk. A kapott vegyületek fiziológiailag eltűrt szervetlen' vagy szerves savakkal vagy bázisokkal ismert módon átalakíthatók sóikká. Sókként például a sósav, hidrogénbromid, kénsav, foszforsav, .'. tejsav, citromsav, iborkősav, maleinsav sói bizonyultak alkalmasnak, bázisként például nátronlúg, ammónia, használhatók. A találmány szerinti eljárással készült új vegyületeknek értékes 'farmakológiai ^tulajdonsá-2