154991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártásánál az üveg felületi tulajdonságainak befolyásolására

11 154991 12 lehet ézüstklorid, amelyet a fürdő kivezető vége közelében helyezünk el úgy, amint azt az 1.. és 2. ábra szemlélteti. Ha ezen a póluson szabályozott áramot vezetünk át, amely az üve­gen is átáramlik, a pólus, mint anód működik és a kívánt hatás létrejön, vagyis az üvegbe ezüst hatol. Rezet és . cinket is lehet elektro­litikus úton a pólusból az üvegbe juttatni, mely célból olvasztott rézsót, vagy cinksót haszná­lunk, mint pólust, a már ismertetett módon. A leírt eljárásoknál egyenáramot használunk, de azt találtuk, hogy bizonyos célokra válta­kozóáram is megfelel és ennek frekvenciája pl. 1 ciklus lehet másodpercenként. Ilyen módom lehet elérni azt, hogy az ón az üvegnek egyik kiválasztott felületébe hatoljon. Az alkalmazott és megfelelő feszültségű egyenáramra váltakozóáramot is lehet szuper­pchálrii fűtés céljaira, miáltal az üveget elekt­romos úton melegítjük és ez elősegíti a kivá­lasztott elemnek a fürdő felületébe történő be­szivárgását. elektródák 69 és 70 kapcsolórudakon vannak, mélyeket 71 és 72 érintkezőikkel látunk el. Ügy, amint a 9. ábra szemlélteti a 71 érintkező egy 73 transzformátor szekunder tekercselésével kapcsolódik, a 72 érintkező pedig ugyancsak ezzel a tekercseléssel, de a 74 egyenirányító közvetítésével függ össze. A 73. transzformátor primer tekercselése a 75 áramforrással függ össze és így a fentiékben leírt elektromos kapcsolás következtében a 4íi pólus a 10 fémfürdőhöz viszonyítva, mint anód működik, a 49 pólus pedig ugyancsak a fürdő­höz képest katód. Ennek következtében fém hatol be az üvegszalag felső felületébe a 48 pólusból, továbbá fém jut a 10 fürdőiből is az üvegszalag alsó felületébe, amikor az elhalad a 49 pólus alatt. Ilyen módon a keletkező üveg­szalag megfelelő koncentrációban mindkét fe­lületén fémet tartalmaz. A leírt eljárás olyan módon is megvalósítható, hogy a 48 pólus lítium és ón ötvözetéből ké­szül, a 49 pólus pedig ónból áll és emellett a 10 fürdő ónianyagába meghatározott mennyi­ségű lítiumot adagolunk. Ezzel azt érjük el, hogy az üvegszalag mindkét felületébe jut lítium és ez 'megerősíti az üveget, de további erősítés lehetséges utólagos ionbicserélő reakció­val, melynek folyamán a lítium-ionok is ki­cserélődnek. A két pólusú berendezés másik alkalmazásá­nál cinket juttatunk az üveg felületébe, egy ónt és cinket tartalmazó ötvözetből, a kívánt és szabályozott mennyiségben. Ezzel az üveget ellenállóbbá tesszük külső behatásokikai szem­ben. A 48 és 49 pólusok egymással azonos pola­ritásúak lehetnek a 10 fürdőhöz viszonyítva és ez a találmány további példaképpeni .kiviteli alakja, melynél az üveg felső felületét két lépésben kezeljük. így pl. mindkét pólus anód lehet és az elsőt használjuk fel arra, hogy ónt vagy arzén és bizmut ötvözetét juttassuk az üvegbe, a második pólus pedig réz és bizmut vagy réz és ólom ötvözete lehet. Az első pólus­nál az üveg felső felületébe redukálószert is juttatunk és az üvegbe jutott, a második pó­lusnál bevezetett réz ilyen módon redukálódik, miáltal az üveg vöröses színt kap. Az ónnal, ólommal, vagy bizmuttal létesített fémötvözetet állandó mennyiségben tarthatjuk, vagyis a pólusból az elektrolízis folytán fel­használt mennyiség helyett a fémet újra tölt­hetjük és így a pólus állandóan megmarad az olvasztott fém felett. Ügy amint már említet­tük lítiumot ajánlatos ónnal ötvözve használni és az elhasznált mennyiség pótlására állandó áramban lítiumsót juttathatunk a pólusba, amely azon, ill. a pólus ötvözetén úszó hely­zetben van. Az üveg felületi kezelése a szalag kereszt­irányában változó is lehet, hely célból a fent alkalmazott pólust vagy a pólusokat úgy ala­kítjuk ki, hogy azok hosszúságra vagy széles­ségre nem egyenletesek. Lelhet pl. abból a cél-A 9. és . 10. ábra a találmány szerinti be­rendezés oly kivitel változatot szemléltet, mely- 25 nélaz üveg mindkét felületét befolyásoljuk, ill. tulajdonságait megváltoztatjulk. E célból két 48 és 49 pólust alkalmazunk egymástól elkülönítve és elhatároltan az üvegszalag felső felületén olyképp, hogy ezek a pólusok egymástól meg- 30 felelő távolságban vannak. A távolság akkor megfelelő, ha azokat könnyen tudjuk egymás­tól elszigetelni. Az üvegszalag szélein 36 pere­meket létesítünk és ezek között vannak a pólu­sok, vagyis azok oldalirányban a 36 peremekig 25 terjednek. A pólusok keresztirányú széleit szén­ből készült lécek határolják. A leírt kiviteli példánál két 50 ós 51 lécet alkalmazunk az egyik pólusnál, a másik 49 pólusnál pedig ha­sonlóképpen 52 és 53 lécek határolják a pólus 40 anyagát. Ezeket a határolóléceiket külön-külön lehet beállítani, tehát helyzetüket rögzíteni és azokat a fürdő tartályának oldalfalain az 55 le­mezek tartják. A határolóléoek és a tartóleme­zeik kialakítása olyan, hogy a beállítás függő- 45 leges és vízszintes irányban is lehetséges. A 48 pólussál kapcsolatosan két 58 és 59 elektródát alkalmazunk, amelyek a 48 pólus anyagába felülről behatolnak és ugyancsak a 10 fürdő anyagábia is, a 48 pólus mellett. Az 50 58 elektróda szigetelt 60 kapcsoilórúdon helyez­kedik el és ez tartja a 7 oldalfalon. A tartó­rúdon van a 61 érintkező. Az 59 elektróda ugyancsak egy szigetelt 62 kapcsolórúdon van elhelyezve és ezen alkalmazzuk a 63 érintkezőt, 55 amely egy 64 transzformátor szekunder teker­cselésének végéhez van kapcsolva. A 61 érint­kező ugyancsak a szekunder tekercseléssel, an­nak másik végén függ össze, a 65 egyenirányító közbeiktatásával. A transzformátoir primer te- 60 kercselése a 66 váltakozöáraimú áramforrással függ össze. A 49 pólus a 67 és 68 elektródákkal műkö­dik együtt, amelyek a 49 pólusba, ill. a 10 fém- ' fürdőbe merülnek a pólus mellett. Ezek az' 65 10 15 20 25 20 S5 40 45 50 55 60 i 6

Next

/
Thumbnails
Contents