154979. lajstromszámú szabadalom • Részecskeszámláló berendezés

"154979 4 ic) a készülék a fent említett okok miatt csak higanymentesen szállíttató és raktározható, d) a mérgező higany betöltése csak szakképzett egyénre bízható, e) a higany a vele érintkező üvegfalat elszennyezi, ezáltal átvezetést okoz, ami kapcsolási és számlálási bizonytalanságra vezet. Egy másik ismert megoldásnál mérődugatytyút alkalmaznak. Az állandó erővel mozgatott dugattyú szívást hoz létre, amely a mérendő folyadéknak a mérőnyíláson való átáramlását idézi elő. A dugattyú visszafelé haladásakor az előtte levő folyadékot visszaicsapószelepen át kinyomja. Ennél a megoldásnál a számlálás indítására és leállítására a mérődugattyú elmozdulását indikálják különböző megoldásokkal, kontaktusok elhelyezésével, vagy optikai, induktív, kapaeitív érzékelőkikel. Ennél a megoldásnál tehát az előbbi megoldás higanydugattyúját más fajta dugattyúval helyettesítik. Itt feltétlen előny a higany kiküszöbölése, a mérődugattyúval szemben támasztott követelményeknek azonban rendkívül szigorúak: — Használat közben állandó kis súrlódást kell biztosítani a méréseknél szükséges azonos mértékű szívás biztosítására. — A kis súrlódás mellett igen jó tömítés szükséges, mert a dugattyú tömítetlenségéből származó anyagveszteség a mérést meghamisítja, mivel a köbözés nem a folyadékfelszín elmozdulásának, hanem a dugattyú elmozdulásának indikálásával történik. Éppen ezen nagy gyártási nehézségek miatt ez a fajta készülék csak papíron szerepel, a piacon eddig nem jelent meg. A találmány alapfeladata olyan részecskeszámláló berendezés kialakítása, amelynél valamennyi említett nehézséget és hátrányt kiküszöböljük, emellett konstrukciója egyszerű és gyártása könnyen megvalósítiható. , Célkitűzésünk lényege, hogy a berendezésből a legtöbb problémát és hibát okozó elemet, a mérendő folyadék beszívására szolgáló dugatytyút, legyen az higanydugattyú, vagy külső mechanikus működtetésű dugattyú, teljesen kiküszöböljük. Az ismertetett hátrányokat a találmány szerinti megoldásunkkal teljesen kiküszöböljük és ezen túlmenő előnyöket biztosítunk. Azáltal, hogy a higanyt nem alkalmazzuk, a higannyal járó kellemetlenségek elmaradnak. A mérőfolyadék mérésenként cserélődik, az állandó folyadékosere az edényt és ezen belül a mérőteret is öblíti, tisztítja, a mérőfolyadék nem szennyezi a mérőteret, lerakodások nem fordulnak elő. A mérőfolyadékból elfolyás, elpárolgás nem lehetséges, ezért a folyadékból kikristályosodás nem tapasztalható. Előnyös kiviteli alakjainál tömítési problémák nem merülnek fel, de még dugattyús megoldásnál is •— amely a legkevésbé előnyösnek látszik — a dugattyúval szemben támasztott követelmények rendkívül enyhék, mert a dugattyú hiányos tömítése következtében történő anyag átszivárgás a mérést nem hamisítja meg. A köbözésnél itt magának a mérendő folyadék felszínének elmozdulását indikáljuk. A berendezés megoldható minden mozgó alkatrész nélkül is. A találmány szerinti berendezés különös előnye, hogy rendkívül egyszerű és könnyen elkészíthető, különösen hordozható kivitel számára rendkívül előnyös. A találmány szerinti részecskeszámláló berendezésnél, amely szuszpenziótartályba nyúló és mérőnyílással rendelkező csövet, mérőteret, továbbá a mérőnyíláson belül és kívül elrendezett, számlálóáramkörbe iktatott két elektródot tartalmaz és számlálást indító és leállító elemmel rendelkezik, ezeket az előnyöket, azáltal érjük el, hogy mérőnyílással rendelkező csövéhez csatolt az indító és leállító elem (működtető síkjával határolt mérőtérhez felülről csatlakozó, a környezettől elzárt gázteret tartalmaz, amely gáznyomásváltoztató szervvel rendelkezik. A mérőtér egyszeresen vagy kétszeresen használható ki. Egyszeres kihasználás esetén a mérés az alatt történik, míg a depresszió következtében a folyadék az alsó — számlálást indító — elektródtól a felső —^ számlálást leállító — elektródig emelkedik. Ezután a gáztérben a nyomást megnövelve, az elhasznált folyadék a mérőtérnek a gáztérrel ellentétes — a mérőnyílással rendelkező csőhöz csatlakozó — oldalán elhelyezett visszacsapószelepen át a környezetbe távozik. Kétszeres kihasználás esetén a visszacsapószelepet elhagyva az első — már leírt ütem — után a nyomás hatására a folyadék a mérőnyíláson visszafelé áramlik és miközben felszíne lefelé mozog, a mérőteret' határoló két elektród között ismét számlálás történik. A kétszeres kihasználás esetén a pontosság nagyobb. Megfelelő elrendezéssel biztosítható, hogy a különböző minták egyáltalán ne keveredhessenek, anyagfogyasztása nincs (ami különösen többszöri mérés esetén pl. nagyság szerinti eloszlás felvételénél előnyös). A találmány szerinti részecskeszámláló berendezés további részleteit rajz alapján példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra izzószálas nyomásváltoztató szervvel rendelkezik és beépített indító és leállító elektródos megoldást mutat egyszeri kihasználással, míg a 2. ábra dugattyús megoldás részlete, külső fényelektromos indikálással. A 3. ábrán látható elrendezés a mérőtér kétszeri kihasználására alkalmas megoldást mutat, példaként szilífonmembrános nyomásváltoztató szervvel. Amint az 1. ábrán látható, az 1 szuszpenziót tao-talmazó 2 tartályba 3 mérőnyílással ellátott 4 cső nyúlik, amely célszerűen 5 csiszolattal illeszkedik a berendezés 6 testéhez. A 6 testben a 7 és 8 elektródok végein átfektetett vízszintes síkokkal határolt 9 mérőtér van kialakítva, amelynek köbtartalma ismert. A 9 10 15 20 25 30 25 40 45 50 55 60 2