154967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ruházati cikkek vasalásjellegű kikészítésére

MAGYAR *" NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. IV. 22. (LA—609) Közzététel napja: 1968. II. 05. Megjelent: 1969. III. 15. 154967 Szabadalmi osztály: 8 d 17—22 Nemzetközi osztály: D 06 f Decimái osztályozás: Feltalálók/ László György gépészmérnök, 45%, Hortobágyi Bertalan elektrotechnikus, 25%, Juhos Istvánné osztályvezető, 30%, Budapest Tulajdonos: Fővárosi Patyolat Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés ruházati cikkek vasalásjellegű kikészítésére A találmány eljárás és berendezés ruházati cikkek vasalásjellegű kikészítésére, amelynek segítségével bánmilyen típusú és méretű ruházati cikket ugyanazzal a berendezéssel, egy tartó esetleges cseréjével, mindenféle „öltözte- 5 tés" nélkül gyorsan és kifogástalan minőséggel lehet sima felületűvé kikészíteni. A ruházati cikkek, mint pl. fehérneműk, köpenyek, munkaruhák, tréningruhák, zsávolyöltönyök, hálóingek, pijamák, női ruhák és ha- 10 sonlók vasalásjellegű kikészítésére ismert eljárások és berendezések ma már nem felelnek meg a modern gyártástechnológiai követelményeknek. Egyik ismert eljárásnál a vasalást kézzel 15 végzik. A kézi vasaláshoz a ruházati cikket meg kell szárítani. A szárítást bármilyen módon végzik, a szárított ruha gyűrött és a gyűrődések semmiféle mechanikai igénybevétellel, nyújtással ,vagy hasonlóval nem távolíthatók 20 el. Ennek az a magyarázata, hogy a ruházati cikkek nedvességtartalma mosás és csavarás után kb. 30—40%, amit szárítással eltávolítanak a ruházati cikkből. A ruházati cikkek elemi szálai szárítás után olyan alakot veszneik 25 fel, amilyenek nedvességtartalmuk elvesztése idején voltak. Az elemi szálak száraz állapot^ ban rugalmasak, ezért hiába egyenesítik ki ezeket mechanikus erőhatásokkal, az erőhatások megszüntetése után visszaugranak és így ,30 a ruházati cikk gyűrött marad. A vasalás legfőbb jellemzője tehát, hogy a ruházati cikk, illetve ezek elemi szálainak végső szárítását úgy kell végezni, hogy szárítás közben az elemi szálak a ruházati cikk sima felütetének megfelelő helyzetben legyenek. E cél elérése érdekében kézi vasalás elvégzése előtt a ruházati cikket nedvesítik, ennek kb. 15% nedvességtartalmat kölcsönöznek, azután a vasalni bívánt anyagot sima, rugalmas vasalóasztalra fektetik és sima felületű, megfelelően előmelegített vasalóval a vasalóasztalra szorítják. Ennek az eljárásnak hátrányos tulajdonsága, hogy a ruházati cikk csavarás utáni teljes'nedvességtartalmát eltávolítják, majd újabb nedvességtartalom bevitele után ismét kiszárítják. Így az újaibb nedvesítés következtében — mondhatni — feleslegesen sok hőenergiát használnak el. A kézi vasaló kis felületű és a száradás eléréséhez aránylag hosszú ideig kell a vasalót ugyanazon a felületrészen, tartani, tehát a kézi vasalás lassú, fárasztó és költséges eljárás. A vasaló és vasalóasztal közé szorított anyagrész nedvességtartalma „beszorul" a vasaló és asztal közé, amin csak úgy lehet segíteni, hogy a vasalóasztalt megfelelő áteresztő lyukaikkal és béléssel látják el, ami a vasalóasztaíok árát növeli. Másik alkalmazott módszernél a vasalót időn-154967