154964. lajstromszámú szabadalom • Alágyújtós és eljárás annak előállítására
3 154964 4 sokkal szemben. Az a körülmény ugyanis, hogy a tűztérfoől égés közben a tartóedényt ki kell venni sok esetben megvalósíthatatlan. Háztartási kályhák kezelői a legtöbb esetben olyan személyek, akik szakképzettség híján aligha kényszeríthetők ilyesféle tevékenységre. Emellett ez a begyűjtési mód tűzveszélyes is. A 3. csoportban említett eljárással sem lehet higiénikus csomagolású, intenzív égést adó, nagy égési hőmérsékletű alágyújtóst előállítani. Alkalmazásukkor emellett fazsámolyra is szükség van. Nem vált be az a többször javasolt eljárás sem, hogy porózus szilárd anyagokat itassanak át valamilyen folyékony szénhidrogénnel, mert a folyékony szénhidrogének tenziója nagy és a szilárd anyag felületéről viszonylag gyorsan elpárolognak. Ismeretesek továbbá gélképzésre alkalmas anyagnak például oxidált paraffinnak, stearinnak, .méhviasznak szénhidrogén-származékban, például petróleumban vagy benzinben képzett oldatát elszappanosítva éghető masszák előállítására vonatkozó eljárások. Az így előállított masszák azonban alágyújtósokként nem jöhetnek tekintetbe, mert bármilyen formában kerülnek is forgalomba, a tűztérben a rájuk helyezett szén vagy brikett darabok között szétnyomódnak, égésük kialszik, részben pedig lecsepegnek a hamutérbe. A találmány célja olyan eljárás és az eljárással előállított olyan termék kidolgozása, amely a fenti hátrányoktól mentes, jól gyulladó, nagy égési hőmérsékletet és kellő ideig tartó intenzív égést adó, hidegen és égés közben egyaránt formatartó alágyújtós előállítását teszi lehetővé. Azt találtuk, hogy a fenti célnak megfelelő alágyújtós akként állítható elő, ha a gélképzésre alkalmas anyagnak folyékony szénhidrogénben képzett oldatával előállított masszát olyan anorganikus kis térfogatsúlyú és önmagában is kapilláris szerkezetű vázanyaggal keverjük öszsze, amely mechanikai szilárdságát hideg állapotban és égés közben egyaránt megtartja, adott esetben égés közben még növeli is. Az anorganikus vázszerkezet kapillárisain ugyanis a szénhidrogén-származékban oldott éghető anyag nemcsak elraktározódik, hanem az égés folyamán fokozatosan pótlódik, mert az égés az alágyújtós test felületén történik és a kapilláris szerkezet biztosítja a test belsejéből az éghető anyag egyenletes felszínre szívódását. Ezért az égés időtartama hosszabb, az égés lefolyása egyenletesebb, mint ugyanolyan mennyiségű (súlyú) hagyományos módon előállított, pl. fűrészpoAan itatott éghető anyagot tartalmazó alágyújtósé. Anorganikus anyagként előnyösnek" találtuk perlit vagy aktívszén alkalmazását. A készterméket előnyösen légmentes elzárást biztosító műanyag-, pl. cellofán- vagy polietilén-tasakban csomagoljuk. A találmány szerinti alágyújtós e mellett mind hideg állapotában igen előnyösen kezelhető, felhasználása során pedig a rá nehezedő tüzelőanyag súlyával szemben ellenálló, mert az anorganikus váz olyan porózus formatartó testté ég ki, amely a ráhelyezett meggyújtandó anyag súlya alatt nem roskad össze. További előnyt jelent, hogy nagy mennyiségben alkalmazhatók az előállításhoz olyan szénhidrogénféleségek, amelyek amellett, hogy égési tulajdonságaik révén az elérni kívánt célra alkalmasak, nem is költségesek és az eljárás eredményeként teljes mennyiségükben részt vesznek az égési folyamatban. Minthogy az éghető rész előállítása külön lépésben történik és ehhez adagoljuk az anorganikus szerkezeti elemet, eljárásunknál az egyéb ismert telítési módszerek esetén elkerülhetetlenül fellépő nehézségek nem következnek be. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi példát ismertetjük, amellyel szemben ellenpéldaként egy hagyományos módon előállított fűrészpor-alapú, itatott és csomagolt alágyújtós jellemzőit is közöljük. Példa: 1 kg oxidált paraffint és 4 kg gázolajat állandó keverés közben 60 C° hőmérsékletre melegítünk és 15 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk. Ez alatt az oxidált paraffin a gázolajban teljesen feloldódik. A keverést ezután hőközlés nélkül folytatva 0,8 kg 45%-os nátriumhidroxid oldatot csurgatunk lassan az oldathoz. E közben a szappanképződés végbemegy. Ennek befejeztével a közbeeső terméket hűlni hagyjuk; a gélképződés 40 C° körüli hőmérsékleten indul meg. A gélképződés kezdeti állapotában az anyaghoz 1,5 kg duzzasztott perlitet adagolunk és azt homogén masszává keverve hűlni hagyjuk. Nagyobb mennyiség gyártásánál előnyösnek találtuk a hűtést mesterségesen gyorsítani. A készterméket öntéssel formáztuk ki. Az alábbi táblázatban petróleumánál és gázolajjal előállított termék összetételét közöljük, általános esetre, valamint a példában közölt adatokra. Táblázat _, . . Petró- Példa Gazolaj leum szerint típusú gázolajáltalános típusú Oxidált paraffin s.% 10—20 10--20 13 Gázolaj s.% 50—60 55 Petróleum s.% — 50--60 — 45%-os NaOH s.% 8—12 8--12 11 Duzzasztott perlit s.% 15—25 15--25 21 10 15 20 25 S0 Z5 40 .45 50 55 60 2