154964. lajstromszámú szabadalom • Alágyújtós és eljárás annak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. V. 28. Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1969. III. 15. (KE—783) 154964 Szabadalmi osztály: 10 b Nemzetközi osztály: C löd Decimái osztályozás: Klein Róbert oki. gépészmérnök, (20%), Renczes Gyula vegyésztechnikus, (20%), Dr. Siklós Pál ökl. vegyész, (25%), Sütő József oikl. vegyészmérnök, (25%), Dr. Vájta László oki. vegyészmérnök, (10%), Budapest Alágyújtós és eljárás annak előállítására 1 A találmány tárgya éghető gélszerkezetű anyag és folyékony szénhidrogén, továbbá anorganikus szerkezeti anyag felhasználásával készült új típusú alágyújtós és ennek előállítására szolgáló eljárás. 5 Szénhidrogén tartalmú, könnyen gyulladó és jól égő alágyújtósok előállítására számos eljárás ismeretes. Ezek az eljárások lényegüket tekintve az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. Hagyományos darabos begyújtó tüzelő- 10 anyag, pl. valamilyen faféleség szénhidrogénnel vagy szénhidrogén-származékkal telítve; 2. tűzálló edénybe, pl. kiégetett agyagba töltött folyékony, jól gyulladó szénhidrogén vagy szénhidrogénszármazék; 15 3. különféle éghető szilárd anyagok pora, vagy aprószemcsés halmaza, folyékony halmazállapotú éghető anyagokkal telítve. E csoportokon belül is számos eljárás ismeretes, amelyek közül minden csoportra példa- 20 képpen egy-egy jól ismert megoldást közlünk a technika' ma ismert állásának jellemzésére. Az 1. csoportba tartozó un. impregnált alágyújtós előállítására vonatkozó eljárás szerint 25 valamely faanyagot gyújtósfának alkalmas nagyságú darabokra aprítják és ömlesztve fűtőolaj, gázolaj vagy petróleumfür dobé helyezik és e fürdőben — szükség szerint hőmérséklet és nyomás növelése mellett — telítik. Ismére- 30 tes az a változat is, hogy a telítést előzetes vákuum alá helyezés után végzik. A 2. csoportba tartozó alágyújtósként olyan megoldást említünk, amelynél egyszeri begyúj-» táshoz szükséges folyékony szénhidrogénféleséget egy tűzálló agyagedénybe helyeznek és az edényt a tüzelőanyag lángrakapása, illetve ' a begyújtó folyékony tüzelőanyag elégése után a tűztérből kiemelik. A 3. csoportba tartozó eljárások közül azt említjük meg, amelyiknél éghető szilárd anyagokat 35 C° alatti hőmérsékleten folyékony halmazállapotú éghető anyagoknak vízben, szerves oldószerben, ásványi- és növényiolajban oldható vagy kolloidálisan elosztható emulgátor segítségével készült emulziójával elegyítik és az így formáihatóvá alakított pépet a cseppfolyós éghető anyagokat teljesen magukba foglaló porózus, merev formákra hozzák. Az 1. csoportbeli alágyújtós-féleségeknek az a hátrányuk, hogy csak annyi folyékony szénhidrogént tartalmaznak, amennyit a * szilárd vázú éghető anyag adszorptíve meg tud kötni. Egy ismert alágyújtósban a megkötött szénhidrogén mennyisége 30—35%, s ennek következménye, hogy egy szál gyufával nem gyújthatok meg mindig kellő biztonsággal. A 2. csoportbeli alágyújtási mód voltaképpen nem is alágyújtós, s mint ilyen már eleve hátrányban van az 1. és 3. csoportbeli alágyújtó-154964