154945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiolfoszfor-(foszfon)-savészterek előállítására
3 A találmány szerinti eljárást előnyösen valamely oldószer vagy hígítószer jelenlétében folytatjuk le. Oldószerként vagy hígítószerként főként a következők váltak ibe: szénhidrogének, mint ímetilénklorid, ikloroform, széntetraklorid, 5 benzol, toluol, xilol, klórbenzol, továbbá éterek, pl. dietil- és dibutiléter, dioxán, tetrahidrofurán, továbbá alacsony forrpontú alifás ketonok és nitrilek, pl. aceton, metiletil-, metilizopropil- és ímetilizobutillketon, valamint aceto- 10 és propionitril. Kiindulóanyagként, mint fentebb már említettük, a felsorolt tiolfoszforsavafc sói, célszerűen alkáli- vagy ammóniu'msói használhatók. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli 15 változata szerint a 'megfelelő sók helyett a szabad savakból is kiindulhatunk és ezeket savkötőanyagok jelenlétében reakcióba visszük. Savikötőanyagként főként az alkálikarbonátok és alkálialkoholátok, 'mint kálium-, illetve mát- 20 riumkarbonát, kálium-, illetve natriummetilat vagy -etilát, továbbá tercier bázisok, inint trietilamin, dimetilanilin, vagy piridin jön számításba. A reakicióhőmérsékletek tág határok között 25 változtathatók. Általában 30 C° és 80 C° között, célszerűen pedig 40—70 C° között dolgozunk. A találmány szerinti eljárás lefolytatásánál általában halogénmetilnaftalínból és tiolfoszfor^(foszfon)^savas sókból, (illetve a megfelelő 30 szabad sav és savkötőanyag keverékéből) ekvimolékuláris mennyiségeket használunk. A reakció lefolytatásánál előnyösnek bizonyult az, ha a halogénimetihiaftalint , a fent megadott hőmérsékleteken keverés közben a tiolfoszfor- 35 savas só megfelelő oldó- vagy hígítószerben képzett, előkészített oldatához vagy szuszpenziójához adagoljuk és a reakciókeveréket a reakció teljessé tétele céljából végül hosszabb ideig i(:l—3 óra hosszat) adott esetben melegí- 40 tés köziben keverésben tartjuk. A reakciókeverék feldolgozását elvileg isimért módon a realkciákeverék íszűrésével, az oldószer lepárlásával, az olaj formájában kiváló keverék új, vízzel nem elegyedő szerves oldószerben 45 történő felvételével végezzük. Oldószerként célszerűen valamely fent említett klórozott szénhidrogént használunk, azután a szerves fázist semleges kémhatásra mossuk, a fázisokat elválasztjuk, a szerves fázist szárítjuk, az oldó- 50 szert ismét ledesztilláljuk, valamint adott esetben a maradékot csökkentett nyomáson frakcionáltan desztilláljuk. A találmány szerinti eljárással előállítható 55 tiolfoszfor-^foszfon^savészterek többnyire színtelen vagy gyengén sárgától barnáig színezett, vízben oldhatatlan olajok formájában válnak ki, amelyek részben erősen csökkentett nyomáson bomlás nélkül desztillálhatok, esetleg pedig go hosszabb állás után kristályos formában kidermednek. Mint a bevezetőben már említettük, az előállított új vegyületek erős fungitoxikus hatásukkal és széles hatásspektrumukkal tűnnek ki. g5 4 Meglepő módon fitopatogén gombák ellen tanúsított kiváló hatásuk ellenére csak csekély melegvérűekre gyakorolt toxieitásuk van ifközepes toxicitási érték DL50 , patkányon, per os 100— 1000 mg/kg állattestsúly). A csekély toxicitáson kívül az új vegyületek előnyeihez isorolható, hogy ezeket imagasaibbrendű növények jól tűrik. A felsorolt tulajdonságok alapjón az új vegyületek gombás növényi megbetegedések védőszereiként történő felhasználásra alkalmasak. A találmány szerinti tiolfoszforsavészter bázisú fungicidekkel a legkülönbözőbb osztályokba tartozó gombák, pl. Archimycéták, Phycomyeéták, Asioamyceták, Basidiomyceták, Fungi imperfecti stb. leküzdhetők. Különösen beváltak azonban az új vegyületek gombás rizsmegbetegedések, főként a Piricularia oryzae által okozott növényi megbetegedéseik leküzdésére. A találmány szerint előállított vegyületek éppen az utóbb említett gomba ellen kiváló védő-és gyógyító hatást .mutatnak. A fentiek alapján az új vegyületek rizs és más kultúrnövények kórokozóinak leküzdésére is használhatók. Specifikus hatással rendelkeznek az alábbi gombafajtákkal szemben: Gochliobolus miyabeanus-fajták, Myeosphaerella-fajták, Corticiurnnfajták, Cerospora-fajták, Alternaria-fajták, Botrytis-fajták. Ezenkívül az új vegyületek igen jó hatást fejtenek ki olyan gombafajták ellen is, amelyek a növényeket a talajból támadják meg és részben Tracheomyoosák okoznak. Ezekhez tartoznak a következő gombafajták: Fusarium cubense, Fusarium dianthi, Verticillium alboatrum és Phialophora eineresoens. A találmány szerint előállított hatóanyagok fungitoxikus szerként való felhasználás során az egyes [hatóanyagokat önmagukban vagy egymással képzett kombinációban használjuk. Emellett más növényvédőszerékkel, imint fungicidekkel, gyomirtószerekkel, rovarirtószerekkel és baktericidekkel való kombinációjuk is lehetséges. A találmány szerint felhasznált anyagok önmagukban vagy a szokásos készítmények formájában kerülnék alkalmazásra A készítmények közül példaképpen megemlítjük az emulgálható koncentrátumokat, permetporokat, pasztákat, oldható porokat, porozószereket és granulátokat. Az egyes készítményfajtáikat önmagában ismert módon állítjuk elő (lásd pl. Agricultural Chemicals, I960, március, 35—138. oldal). Segédanyagokként lényegében a következők jönnek számításba: oldószerek, mint adott esetben klórozott aromás szénhidrogének (pl. xilol, benzol, klórbenzolok), paraffinok (pl. ásványolaj frak-2