154938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzodiazepin-származékok előállítására

154938 6 atom helyén a felhasznált aminnak megfelélő amino-csoporttal rendelkeznek. E vegyületek infravörös 'spektrumai metilén­kloridban többek között egy N—H sávot mu­tatnak 3400 cm_1-nél és egy C = O sávot 1670— 1700 cm-1 -n<él, a vizsgált vegyülettől függően. Ha azonban dietil-amint vagy annak egy ma­gasabb homológját, így dibutil-amint haszná­lunk, és ha Rí 1-klór-ciklohexil- vagy 1-klór­-ciklopentil-gyököt jelent, a reakció máslképp játszódik le, és az esetek többségében dehid­rohalogéneződés mellett kettős kötés képződé­séhez vezet; a kapott sárga színű terméket eti­lén-telítetlenségű vegyületek, amelyek izomer­jei azoknak a nem azonos vegyületeknek, ame­lyek úgy készülnek, hogy ugyanezeket a mo­noklórozott származékokat az 1) alatt leírt módszerrel, vagyis egy karbonát és egy litium­halogenid felihasználásával dimetil-formamid­ban alakítjuk át. Az izomer vegyületek két osztályának szerke­zetét behatóbban tanulmányoztuk, amikor a 4253 CB termék — amelynek származékai — Rx szubsztituense l^klór-HCikloíhexil^gyök; 'ebben az esetben a két telítetlen termék (4260 CB és 4386 CB) szobahőmérsékleten platina fölött végzett hidrogénezéssel egyetlen vegyülethez, nevezetesen a 7-klór-^ciklohexil-2-oxo-2,3,4,5--tetrahidrcHlHHbenzo(f )-l ,4-diazepinhez vezet, amelyet egyébként ugyanilyen feltételek mellett végzett redukcióval megkapunk a 7-klór^5--'CÍ)klöhexil-,2-oxo-,2,3-diihidro-lH-benzoi(f)-l,4--diazepinből is. Ez azt bizonyítja, hogy a 4260 CB jelű és a 4386 CB jelű termékek mindegyike benzodiazepu-Hciklus'ú, és egymástól csupán a kettős kötések helyzetében különböznek. A mágneses magrezonancia-spektrumok tanulmá­nyozása alapján megállapítható, hogy a 4260 CB vegyületben az Rt szubsztituens 1-ciklo­hexenil-gyiök, míg a 4386 CB jelű vegyületben az Rí szusibsztituens ciklohexilidén-gyököt je­lent a heterociklus kettős kötésének megfelelő eltolódásával. A 4386 CB és a 4436 CB jelű vegyületek in­fravörös spektrumai abban különböznek a 4260 CB típusú termékek spektrumaitól, hogy hiány­zik bennük az 1600 cm"1 körüli sáv; a C = 0 sáv 1670—1680 em^-nél, és az N—H sáv 3400 cm^i-nél helyezkedik el. Etanolban mért ultra­ibolya spektrumok szerint a 4386 CB jelű ve­gyületnek két maximuma van 285 millimikron­nál <£ =17 300) és 368 millimikronná] (e — 800), míg a 42160 CB jelű vegyület két maximuma 227 millimikronnál («= 31 300) és 312,5 millimikronriál (* = 2300) található. Ha az I képletű (ahol Rí a heterociklushoz «-(helyzetben két klóratomot viselő egyenes ali­fás gyököt jelent) geroinális diklórozott vegyü­leteket a monoklórozott termékek esetében al­kalmazotthoz hasonló feltételek mellett egy aminnal, így dimetil-aminnal vagy pirrolidin­nel kezeljük, mindegyik halogénatom amin­gyökkel cserélődik ki, és az egyik amin-gyök valószínűleg a heterociklus 3-as helyzetű szén­atomjához kapcsolódik. Az így kapott diamin­származékokat, amelyek kevéssé stabilisak, el lehetett különíteni abban az esetben, amikor RX = —CHC12 . Ezek a vegyületek általában spontán leadnak egy molekula amint, és így te-5 lítetlen aminőkhöz vezetnek; utóbbiakban a kettős kötés helyzetét nem állapítottuk meg biz­tos módon. Ezek a telítetlen aminők azonban '. egymás között meglepő analógiát mutatnak ultraibolya spektrumaik (etanolban) vonatkozá-10 sában, amelyek két maximumot mutatnak, az egyiket 263—205 millimikronnál («=16 000— 16 800), a másikat 227—228 millimikronnál (6 = 212600—212 800), valamint infravörös spekt­rumaik vonalán, amelyek 1580 cm-1 -nél nagyon 15 erős és állandó sávot mutatnak. Ezeket az ami­nokat mindig megkaptuk, bármilyen volt is a geminális diklór-alkil^gyök (lásd az I képletet), ide értve azt az esetet is, amikor ez az Rx = —CHC12 . Az utóbbi példa esetében, amikor a 20 reagensként választott amin pirrolidin volt, a kapott telítetlen amin csupán egyetlen képlet­tel, nevezetesen olyan II képlettel volt megold­ható, amelyben R = H. A spektrumok fentebb jelzett hasonlóságai miatt ezt a képletet tekint-25 jük valószínűnek minden olyan esetben, ami­kor a II képletben az R gyök 1—4 szénatomos alkil-gyök. E jelenség illusztrálására alább há­rom példát adunk meg anélkül, hogy a talál­mány oltalmi körét korlátoznánk. E három pél­c0 da a következő: II képlet, [R = H 443(5 CB jelű vegyület II képlet, R = CH3 4430 CB jelű vegyület II képlet, E==CH2i—'CH 2 (—CH3 4305 CB 35 jelű vegyület. 3l MonokJór-vegyületek kezelése alkáli-cia­niddal oldószenben, így etanolban, visszafolyató hűtő alatt. így könnyen jutunk olyan szárma­zékokhoz, amelyefcben a klóratomot CN-gyök helyettesíti, amely a heterociklus 3-as helyzetű szénatomjához kapcsolódik. Ezek a vegyületek, így a 4431 és 4432 CB jelű vegyületek azt a sajátságot mutatják, hogy infravörös spektru­mukban a C = N sáv 2250 em-i körül majd­nem hiányzik. Az alábbi 1. táblázatban bizonyos számú ve­gyületet mutatunk be, amelyek a találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül példázzák. A táblázatban feltüntetett összes vegyület a III képlettel jellemezhető. A táblázatban ä vegyü­let sorszámát, továbbá az Rí, Ra, R3 és R 4 szubsztituens jelentését adjuk meg. 40 45 50 55 1. táblázat N° CB Rí \ Ra Rs R4 60 4264 CgHs Cl H Cl 42®9 CeH5 Cl CH3 Cl 4252 Ciklohexil Cl H Cl 4253 IV-es képlet H H Cl 4427 IV-es képlet H H N02 65 4418 V-ös képlet H H q 3

Next

/
Thumbnails
Contents