154927. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet nagyteljesítményű turbogenerátorok állórészeinek rezgésmentes felfüggesztésére

3 154927 4 ben ábrázolja a találmányi függesztőszerkeze­tet, amelynek rúdjai itt egyenlőszárú három­szöget alkotnak. A 3. ábra tengelyirányú félmetszetben ábrá­zolja az állórész egyik végét. A 4. ábra a függesztőszerkezet olyan válto­zata, amelynél a függesztő'rudak tetszőleges há­romszöget alkotnak. Az 5. és 6. ábra sugárirányban redukált mé­retű függesztőszerkezet képe. A 7. ábra olyan függesztőszerkezetet tüntet fel, amelynek függesztőpontjai 90°-ra vannak egymástól, és amely 120°-ra terjed ki. A 8. ábra a függesztőszerkezet további ki­viteli alakját ábrázolja, 180°-ra kiterjedő csuk­lós függesztő rendszerrel. Az állórész mágnesgyűrűjének a találmány szerinti felfüggesztése azon a megállapított té­nyen alapul, hogy a légrés mágnesterétől és a magnetosztrikciótól eredő mágneses erők okozta deformációk vonatkozó részétől függetlenül az állórészgyűrű eredő alakváltozására jellemző az, hogy az 1. ábrán feltüntetett 1 gyűrű bármely A vagy B pontja, a gyűrűn elfoglalt szöghely­zetétől függő fázissal a nyugalmi helyzet körül ellipszist ír le. Az ellipszis nagytengelye a gyűrű OA vagy OB sugarán helyezkedik el, ahol O a gyűrű középpontja. A kistengely a mágnesgyűrű érintőjében helyezkedik el és mé­rete a nagytengely hosszának fele abban az esetben, ha a gyűrű végtelen vékony. Általá­ban az ellipszis kis- és nagytengelyének viszo­nya a dc/d( aránytól íügg, tehát a gyűrű külső átmérőjének és az 1 mágnesgyűrű 2 hornyai­nak alján mért átmérőnek hányadosától. Kimutatható, hogy a mágnesgyűrű 3 külső kerületének legalább 3 helyén 4 függesztőrúd­párokból álló és ÁBS egyenlőszárú háromszö­get képező szerkezettel történő függesztés­nél a háromszögek S csúcspontja a gyűrűhöz kötése folytán és a gyűrű alakváltozása elle­nére, minden érintőleges összetevő nélkül csakis sugárirányban alternáló mozgással mozdul el. A függesztőrudaknak az OA vagy OB sugárral bezárt ß hajlásszöge akkor kielégíti a tg ß = a = r~ tg a egyenletet, ahol a és b a mágnes­gyűrű külső kerületén helyileg fellépő ellipti­kus alakváltozás sugárirányú nagytengelyének ill. érintőleges kistengelyének fele, a az 1 gyűrű 3 külső kerületén, a 4 függesztőrudak A és B bekötő pontján át a O gyűrűközéppont­ból húzott OA és OB sugarak közötti szög. *• Annak következtében, hogy a 4 függesztő­rudakból álló háromszög S csúcsának elmozdu­lása tisztán egyenes vonalú, elegendő a kü­lönböző S csúcspontdkat rugalmas, vékony le­meztestekkel a gépállványhoz kötni oly módon, hogy ezek a gépállványra átadható bármely rez­gés megelőzésére a hivatkozott mozgásirányra merőlegesen helyezkednek el. A S függesztő­rúd^csúcspontok sugárirányú mozgásánál a né­hány tized mikron nagyságrendű igen kicsiny kilengések folytán a rugalmas, vékony lemez­testek egyik vagy másik esetben a rögzítőpon­tokon túl is terjedhetnek. A 2. és 3. ábrán látható szerkezet 4 fúggesz­tőrúdpárokból tevődik össze, amelyek egyenlő­szárú háromszög két szárát alkotják és az ál­lórész 1 mágnesgyűrűje külső kerületének há­rom vagy több helyén egyenletesen elosztva, előnyösen a gyűrű axiális irányba eső végeihez közel helyezkednek el. A függesztőrudak sza­bad végét 5 talpakként alakítjuk ki, amelyeket a mágnesgyűrű lemezeit tartó, fecskefark-ke­resztmetszetű 7 merevítőrudakhoz 6 csavarok­kal vagy egyéb kötéssel rögzítünk. A függesz­tőrúdpárok 8 csúcspontját 9 csavarokkal vagy egyéb módon a 10 középrészhez rögzítjük, amelyet előnyösen a sugárirányban rugalmas hajlékony 11 vékony lemezzel merevítünk. így ismét felismerhető az 1. ábrán sematikusan feltüntetett ASB egyenlőszárú háromszög. A OS sugárra merőleges, 11 lemez 12 végét 13 csa­varokkal vagy egyéb módon a generátor 15 áll­ványának 14 merevítőbordáihoz rögzítjük. A megvalósítás számos olyan egyéb változata képzelhető el, amelyek többé-kevéslbé kielégítik a tervezés különleges követelményeit vagy a gyártás és szerelés különféle igényeit; az aláb­biakban néhány példát ismertetünk. Különösen az egyenlőszárútól eltérő egyéb alakzatok fordulhatnak elő a ASB háromszö­geknél, így a 4. ábrán az első függesztőrudat a tetszőleges AS' irányban helyeztük el. El­méletileg mindig található a B'S'-ben feltéte­lezett függesztőrúd olyan egyetlen egy helyzete, amelynél a B' pont váltakozó elmozdulásának B'S'-re vetített összetevője fázisban van az A pont AS'-re vetített összetevőjével oly módon, hogy a S' metszési ill. függesztő pontra átadódó mozgás egyenesirányú és váltakozó, fázisa pe­dig azonos az AS' függesztőrúd által közvetí­tett mozgással. A S' csuklópontot rugalmas CS' függesztőelem rögzíti a generátorállvány­hoz, miközben a CS' irány merőleges a S' pont egyenesvonalú eredő mozgására. Különleges esetben a B'S' második függesz­tőrúd helyzete egybeesik az 1. ábrán látható a. szöget felező OB0 S sugárral. Ebben az esetben a S' pont a hivatkozott ábra S pontjába he­lyeződik át és az állványhoz CS függesztrúddal kötődik, amely merőleges a S pont új, már nem sugárirányú, de még egyenesvonalú eredő moz­gására. Mindkét esetben a C ill. C függesztőpont a generátorállványra semmilyen rezget nem ad át. Az 5. ábra szerinti, sugárirányban redukált méretű szerkezetet beimutató példában a gépáll­ványhoz már nem az S' vagy S pontot kötjük rugalmasan, hanem most a mágnesgyűrűhöz sugárirányban közelebb fekvő F pontot és az elméleti AS egyenes valamely D pontját rugal­mas FC és DE függesztőrudakkal rögzítjük a generátorállványihoz. A F pontot a mágnesgyű­rűhöz az ábrán nem jelölt FB' függesztőrúd köti, amelynek iránya a F pont egyenesirányú mozgását megszabó DF rúd helyzetétől függ. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 %

Next

/
Thumbnails
Contents