154905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tisztított alumíniumoxid előállítására alumíniumércekből
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. VI. 30. (PE— 601) Franciaországi elsőbbsége: 1965. VIII. 10. Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1969. II. 15. 154905 Szabadalmi osztály: 12 m 7/46 Nemzetközi osztály: C 01 f 7/46 Decimái osztályozás: 661.862.22.03 661.862.23.03 Feltalálók: Perieres René mérnök, La Tranche, Debard Yves mérnök, Grenoble, Franciaország Tulajdonos: Pechiney Compagnie de Produits Ghimiques et Electrometallurgiques, Párizs, Franciaország Eljárás tisztított alumíniumoxid előállítására alumíniumércekből A találmány tárgya eljárás tisztított alumíniumoxid előállítására alumíniuméreekből. Ismeretes az, hogy a szilikátos szennyezésekhez képest relatíve csekély vasszennyezést tartalmazó alumíniumtartalmú ércek sziliciu/mdi- 5 oxid tartalma eltávolítható, hogyha az ércet megfelelő arányban szénnel hevítik. Ekíkor első lépésiben a vasoxid fémvassá redukálódik, második lépésben pedig a sziliciumdioxid szihciuminonoxiddá alakul és így gázformában el- 10 távozik. A szénnel való hevítést rendszerint 1,200—1500 C°-os hőmérséklettartományban végzik. Ily módon szilíciumtól nagymértékben mentes alumíniumoxid nyerhető, amely azonban az ércben eredetileg jelenlevő túlnyomó vas és 15 titán, szennyezést még tartalmazza. Ezenkívül az érc sziliciumdioxid szennyezése nehezen távolítható el, ha a szilikátos szennyeződéshez képest elég nagymértékű szennyeződés van jelen. 20 Ismeretessé vált az is, hogy szennyezett alumíniumtartalmú ércek 1350—1400 C°-os hőmérséklettartományiban szénnel és cinksizulifiddal tisztíthatók, amikoris az alumíniumére sziliciumdioxid tartalmára két g«-atom szenet és 25 egy mól cinkszullfidot használnak fel. Ilyen reaiklciókörülmények között a sziliciumdioxid lényegében illékony • sziliciummonoszulíiddá alakul át, amely gázformában eltávozik, a cink pedig a reakcióelegyből kidesztillálható. 30 Az előbbi módszer hátránya az, hogy az ércben eredetileg jelenlevő vas- és titánszennyeződés a tisztítás után is visszamarad. További hátrányt jelent, hogy viszonylag költséges vegyszert, vagyis cinkszulfidot kell kiinduló anyagként felhasználni, amely az eljárás lefolytatását komoly miértekben bonyolítja. A cinkszulfid piritekfcel helyettesíthető, azonban ekkor további vas szennyeződés kerül az. érdbe. A báuxitércek tisztítására ismertté vált további módszer értelmében mind a vas-, mind a titánjellegű szennyeződések eltávolíthatók: Ebben az eljárásban a bauxitot szennyező vasoxidokat és titánoxidot szulfidszármazékokká alakítjuk át oly móidon, hogy a bauxitéroet kén jelenlétében 450 C° fölötti hőmérsékletre hevítik. Az érc eredeti vastartalmára számítva csekély kénifelesleget alkalmaznak. A kénezés lefolytatása után nyert közbenső terméket 275—©20 C° közötti hőmérsékleten klórgáz behatásának teszik ki. A végtermék oly módon a vasszennyeződés legnagyobb részétől mentesíthető, vagyis a szennyeződlések több mint 90%^a eltávolítható. Ugyanakkor nagymennyiségű, pl. 50—70% titánszennyeződés az ércből hasonlóképpen eltávolítható. Az utóbb vázolt módszer hátránya egyrészt az, hogy mindenkor rendszerint 6—10%-os alumíniumoxid veszteséggel jár, másrészt az ércben jelenlevő sziliciumdioxid eltávolítására e 154905
