154883. lajstromszámú szabadalom • Csatolóhajtómű
3 154883 4 böző és helyzetük nem szimmetrikus, úgyhogy az ilyen hajtómű alkalmazási lehetősége nagyon korlátozott. Főként azoknál a gépeknél és önműködő rendszereknél, ahol alternáló mozgást végző olyan gépalkatrészeket kell meghajtani, amelyeknél a löketvégállásoknál nagyobb nyugalmi állapot szükséges, az ilyen hajtóművek nem használhatók. A találmány feladata és célja olyan csatolóhajtómű létesítése, amelynél egy a csatolás létrehozására szolgáló pont két, egymáshoz 180°-ra szembenlevő egyenest vagy görbét tartalmazó, végtelen csatológörbét ír le, amely a csatoláshoz csuklósan kötött, alternálva mozgó alkatrésznek a végállásokban hosszú nyugalmi állapotot biztosít. A találmány szerint ezt azzal érjük el, hogy egy változtatható hosszúságú forgattyúkar van az alternáló mozgást létrehozó alkatrészhez csuklósan kötve, és ezenkívül mindkét elem, főként közös csuklópontjában, a csatolás fölött, még egy az első forgattyúval szemben futó mozgatható forgattyúval van, összeköttetésben. A változtatható hosszúságú forgattyúkar előnyösen állandóan forgó hajtóalkatrészként, és a második forgattyú tolóforgattyúként van kiképezve. Célszerűen mindkét forgattyú fogazott forgattyúként van kialakítva, amelyek két egymással kapcsolatban álló fogaskerékből állanak. Előnyösen a változtatható hosszúságú forgattyúkar és az alternáló mozgást létrehozó alkatrész tolóforgattyúként 'van kialakítva. A találmány lehetővé teszi két nyugalmi állapot létrehozását, amelyek az egyes alkatrészek hosszának megfelelő megválasztásával az állandóan körben futó hajtáforgattyútól szemlélve szimmetrikus elhelyezkedésűek és amelyeknek időtartama szögértékben kifejezve 40° vagy ennél több lehet. A találmány értelmében a változtatható hosszúságú forgattyúkar és az alternáló mozgást létrehozó alkatrész lengő forgattyúcsap-kulisszaként van kiképezve. A találmány további lehetőséget ad arra is, hogy mindkét forgattyút egy forgaspontfoá'n rendezzük el, és a változtatható hosszúságú forgattyúkart az alternáló mozgást létrehozó alkatrésszel egyesítve keresztkulisszás forgatytyúként képezzük ki. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példákkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti csatolóhajtómű vázlata. A 2. ábra a találmány szerinti csatolóhajtómű vázlata, amelynél csatolómű lengő .forgattyúcsap-kulisszaként van kiiképezve. A 3. ábra a találmány szerinti csatolóhajtómű vázlata, amelynél a csatolóhajtómű keresztkulisszás forgattyúként van kiképezve. Az 1. ábrán látható két a és b forgattyúrúd helyben maradó tengelye egymástól k távolságban a helyiben maradó A és B pontokban van ágyazva. Az a forgattyúrúd állandóan körben forgó hajtóalkatrészként szolgál. A b forgattyúrúd az a forgattyúrúddal szemben mozgatható. Ez az egymással szemben való mozgás két egyforma nagyságú és egymással kapcsolódó Z1 és Z2 fogaskerékkel érhető el, amelyek az a és b forgattyúrúd tengelyeivel mereven vannak összekötve. A b forgatíyúrúd'hoz a d csatolórúd csuklósan van erősítve. Ez ismét csuklósan egy az a forgattyúrúdon csúsztatva mozgathatóan elrendezett e közvetítőszerwel van összekötve. Az e közvetítőszerv csúsztatva mozgatható a foirgattyúrúdon, ami lehetővé teszi, hogy ennek hatásos hoszszát megváltoztassuk. Az e közvetítőszerv azonkívül össze van kötve a c rúddal, amely végeredményben az elérni kívánt alternáló mozgást létrehozza. A c rúdhoz ebből a célból a helyben maradó F alkatrészben ágyazott f rúd csuklósan kapcsolódik. Az E csuklópont és a f rúd egyenesvonalú alternáló mozgást végeznek. Azonban arra is van lehetőség, hogy az E esuklópont alternáló lengőmozgást végezzen, ha az f rúd nem egyenes vonalon mozog, hanem forgáspont körül elfordíthatóan van ágyazva. A D pont végtelen csatolási görbét ír le, amelynek alakja egy vese keresztmetszetének felel meg. Az egymással szemben 180°-ra levő G és H pontokon áthaladó görbedarabok sugara megfelel a c rúd hosszának. Ha ezeken a görbedarabokon a D pont áthalad, akkor a c rúd E pontja nyugalmi állapotban marad, miáltal az alternálva mozgó f rúd végállásaiban nyugalmi állapotok lépnek fel. Ismert módon a nyugalmi állapotok helyzetét és tartamát a hajtóforgattyú szögállása határozza meg. Az egyes hajtóműalkatrészek hoszszának megfelelő választásánál olyan nyugalmi állapotokat lehet elérni, amelyek pl. az a forgattyúrúd forgására vonatkoztatva a = 60° szögnek felelnek meg. Azt találtuk, hogy a nyugalmi állapotok helyzete és tartama a kívánt feltételeket akkor elégíti ki kedvezően, ha a következő viszonyokat betartjuk: k : b : d : c .__ 1:1:4:10, ahol k az a és b forgattyúrudak helybenmaradó tengelyeinek távolsága, b a második (meghajtott) b forgattyúrúd hossza, dad csatolórúd hossza és c a c rúd hossza. Természetesen a kívánt feltételeknek más viszonyok választásával is eleget lehet tenni. A 2. ábrán a találmány szerinti csatolóhajtómű lengő forgattyúcsap-kulisszaként van ábrázolva. Az alternáló mozgást létrehozó c rúd az I körül elfordítható. Az a és b forgattyúrudak tengelyeinek A és B ágyazási pontjai és a c rúd I elforduláspontja egy egyenesen vannak. Az alternálva mozgatható f rúd erre az egyenesre merőle-10 15 2b SO 40 45 50 55 60 3
