154874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tereftálsav előállítására

154874 Megkísérelték az 1,041.945 sz. NSziK szaba­dalom szerint képezett szabad tereftálsavnak, az azt 16—20 súlyszázalék mennyiségben tar­talmazó elegyekből való izolálását és műszaki célokra történő felhasználását, az eljárás azon- 5 ban a nyert termék nem kielégítő minősége miatt nem vált 'be. A metanolban és xilolban oldhatatlan anyagként leválasztott szabad tere­ftálsav elszappanosítási száma 630—645 (szá­mított:. 676). Az egyszerű tisztítási módszerek 10 (pl. ammónium- vagy alkálisókon keresztül történő átcsapás, savas mosás, stb.) többé-ke­vésbé imind alkalmatlannak bizonyultak. Mű­szakilag és gazdaságilag nagyjelentőségű lenne az 1,041.94(5 sz. NSzK szabadalom szerint nyert 15 oxidált elegyből technikailag igen tiszta vagy könnyen tisztítható tereftálsav izolálása, ezt a kérdést azonban imindezideig még nem oldották meg. A 154.210 Íj. sz. „Eljárás tereftálsav előállí- 20 tására" c. törzsszabadalmi bejelentésünkben védeni kívánt eljárás a fenti nehézségek 'Csök­kentését & kiküszöbölését célozza. A törzssza­badalmi (bejelentés szerint a tereftálsavon kí­vül p-jmetü4benzoesavmetilésztert, p-metil- 25 -benzoesavat és tereftálsavmonometilésztert tartalmazó oxidátumelegyet a tereftálsavra tör­ténő feldolgozás előtt hevítéses utókezelésnek vetjük alá. Az utókezelést előnyösen 210 és 280 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. 30 A hőkezelés ideje a szükséges felhevítési idő és 5 óira közötti időtartam. Az oxidátumelegy fenti hőkezelésének következtében a szabad tereftálsav sokkal könnyebben izolálható. A 154.210 Íj. sz. törzsszabadalmi bejelenté- 35 síinkben igényelt eljárás továbbfejlesztésekónt azt találtuk, hogy az oxidátum-elegy hevítéses utókezelését előnyösen p-xilol, víz és/vagy kis szénatomszámú, 1—4 szénatomot tartalmazó karibonsavak, célszerűen ecetsav jelenlétében 40 hajtjuk végre. A találmányunk tárgyát képező eljárás elő­nye, hogy az izolálható szabad tereftálsav mennyisége jelentős mértékben növelhető. Az oxidációs terméket (oxidátum) tálaimé- 45 nyunk értelmében raktározás vagy közvetle­nül az oxidáció befejeződése után, magában az oxidációs berendezésben, vagy imás meg­felelő készülékben (mely csőrendszer is lehet) p-xilollal és/vagy vízzel és-vagy valamely, 50 80—100%-os, 1—4 szénatomot tartalmazó, kis szénatomszámú karbonsavval elegyítjük. Az oxidátum súlyára számítva 50% meny­nyiségig terjedő p-xilol t vagy 15% (mennyisé­gig terjedő vizet vagy 30%) mennyiségig ter- 55 jedő karbonsavat (pl. ecetsavat) alkalmazunk. A hőmérsékletet a fenti adalékok hozzáadá­sával egyidejűleg 220—250 C°-ira emeljük. Az oxidációnál alkalmazott nyomást előnyösen itt 60 is fenntartjuk. A találmányunk szerinti effek­tus elérése szempontjából a hőmérséklet és az idő döntő jelentőségű. A hozzátétek az izolált tereftálsav tisztaságát és mennyiségét befolyá­solják. Az oxidátum súlyára vonatkoztatott 65 2—10% víz hozzáadása az izolálható tereftál­sav mennyiségét 40—60 súly%-kal növeli. El­járásunk további előnye, hogy az oxidátum kezelhetőségét és szállíthatóságát megkönnyíti, továbbá a nyert tereftálsav színe szebb. A találmányunk tárgyát képező eljárás során nyert tereftálsav elszappanosítási száma 676 (számított: 676). A kezelési idő az előírt hőmérséklet elérése után 0,5—4 óra; általában 1 órás hőkezelés elegendőnek bizonyul. Megfelelő reakcióvezetés esetén a kívánt hatás a reakcióelegy felheví­téséhez szükséges idő alatt elérhető. A tereftálsav az utókezelésnek alávetett oxidátumból közvetlenül az utókezelés után izolálható. Az izolálást elvégezhetjük a forró oxidátumból vagy a forró szuszpenzióból, me­lyet a tereftálsav és az összes többi kompo­nenst (mint p-imetil-benzoesav, p-metil-foenzoe­savmetilészter, tereftálsavmonornetilészter és melléktermékek) oldó szerves oldószer hozzá­adásával képeztünk. Oldószerként előnyös p­-xilol alkalmazható. Míg a szabad tereftálsav­nak a kezeletlen oxidátumból való izolálásá­hoz és a melléktermékektől való elválasztásá­hoz kb. 8—10-szeres súlyú p-xilol szükséges, addig a szabad tereftálsav találmányunk sze­rinti elválasztásához meglepő 'módon 2—3-szo­ros mennyiségű p-xilol is. elegendő. A könnyű elyálaszthatóság további jellegzetessége, hogy a találmányunk szerint utókezelt oxidátumból előállított szuszpenzió ,,honioikszerű"-jellegű, míg az utókezelésnek alá nem vetett oxidá­tumból készített szuszpenzió ezzel szemben „ikenőesös" még akkor is, ha több oldószer alkalmazásával készült. A tereftálsavnak az oxidátumból, oldatból vagy szuszpenzióiból való elválasztását forrón elvégzett szűréssel, dékantálással vagy eentrifugálással hajtjuk végre. A fenti elválasztásnál igen előnyösnek bizonyult a „Seitz-szűrő" alkalmazása. Az al­kalmazott feldolgozási módszertől és az adott körülményektől függően mosó-berendezéssel el­látott hámozó centrifugák is előnyösen fel­használhatók. A nem utókezelt oxidátumból nyert tere­ftálsav erős lilásszürke elszíneződést mutat és elszappanosítási száma kb. 635, 'míg ezzel szem­ben a találmányunk szerint utókezelt oxidá­tumból előállított tereftlásav csak egészen gyenge elszíneződést mutat és elszappanosítási száma 675^676 (számított: 676). A nyert szűrletet közvetlenül további oxidá­cióhoz használjuk fel, vagy a p-xilol ledesz­tillálása után az 1,041.945 sz. NSzK szabada­lomban előírt mennyiségi arányokat állítjuk be, vagy a p-xilol, illetve a p-xilol egy részének jelenlétében, vagy a p-xilol teljes mennyiségé­nek ledesztillálása után metanollal észterezzük. Az észterezés bármely olyan berendezésben és módszer szerint elvégezhető, mely a jelenlevő p-metil-foenzoesavnak oxidálható p-metil-ben­zoesavimetilészterré alakítására alkalmas. Az alkalmazott feldolgozási lépések üzemi vagy 2

Next

/
Thumbnails
Contents