154864. lajstromszámú szabadalom • Masszaszigetelésű villamos főzőlap

3 A fentiekben ismertettük a főleg Németországban és Ausztriában széles körben használt masszaszigetelésű főzőlapot. Ennél a masszaszigetelésű főzőlapnál központosán a fűtőfelület közepén, hengeresen, rugózottan elhelyezett, 5 érzékelő doboz van, melynek fedőrésze rendszerint a fűtőfelület síkja fölé nyúlik. Főzőedény ráhelyezése esetében a fedőrész és ezzel együtt az érzékelő doboz is a rugóerővel szemben lefelé nyomódik és így a fedőrész rugózot- 10 tan a doboz fenekére fekszik fel. Az érzékelődoboz vékony csövön keresztül .membránkapcsolóval van összekötve. A főzött anyag és ezzel együtt a kitáguló folyadék fokozatos felmelegedésekor a folyadék is kitágul és a 15 membrán és a kapcsoló között beállított mindenkori löketnek megfelelően a kívánt hőmérséklet elérésekor a fűtőáramot kikapcsolja. Az érzékelő és a szabályozó kapcsoló közötti hidraulikus összeköttetés helyett elektromos össze- 20 köttetést is szoktak kialakítani. Ebben az esetben a hőmérséklettől függő ellenállás ohm értékét a lap hőmérsékletétől függően változtatja, és egy vezérlő áramon keresztül a fűtőáram kapcsolójának .működtetéséhez szükséges 25 szabályozási feltételeket biztosítja. Ismertek olyan szabályozó berendezések, amelyeknél a hőmérséklettől függő ellenállás egy Wheatestone-űiíd leágazásában van, továbbá ez az ellenállás egy termokapcsoló számára előtétellen- ^o állásként is kialakítható (fűtött bknetall-tag). Amint már említettük, az ismertetett kialakítású főzőlapok hátránya, hogy a főzött anyag kifutása (túlfolyása) esetén az érzékelő doboz vezető rése összeragad és ennek követ- 25 keztében a doboz a főzőlappal szemben beékelődik. Egy további megoldás szerinti a membrán a külső visszahajtott peremével a főzőlap központi nyílásának illesztőgyűrűjére fekszik. A 40 peremtől befelé eltolt helyzetben egy körhorony van a membránon kialakítva, mely a középponttól számítva síkban kifelé nyúlik. A középpontban centrikus nyílásban érzékelő lap van elhelyezve. Az ilyen kialakítású membrán 45 a ráhelyezett edény kis súlya esetén a célnak nem felel meg, az elérhető membrán löket 0,5— 1 mm között mozog. Ez egyrészt azzal a hátránnyal jár, hogy a 50 membránt, ha a ráhelyezett edényben csak kevés főzendő anyag van, nem nyomja le, vagyis a főzőedény nem fekszik jól fel és hőkapcsolata a futófelülettel igen rossz. Mivel pedig másrészt még vastagfaiű főzőedények sík Mala- 55 kítású fenekei is, a fellépő hőmérsékletváltozásiból adódó igénybevétel következtében elhúzódhatnak, az elérhető 0,5—1 ínm-es membránlöket túl kevés ahhoz, hogy minden hőmérsékletnél biztosítsa az érzékelő felület szüksé- 60 ges nyomóerejét a főzőedényhez. A találmány célkitűzése olyan membránnal felszerelt főzőlapot kialakítani, melynél a már ismert megoldásoknál levő és a fentiekben felsorolt hátrányokat kiküszöböltük és főleg gg 4 amelynél a membránt oly módon alakítjuk M, hogy ütés és lökés elleni kellő mechanikai szilárdság mellett kedvező rugózási utat biztosítsunk, megfelelő rugóerő mellett. A találmány szerint a kitűzött feladatot úgy oldjuk meg, hogy a membránt centrikusán a síkjából kinyúló süvegalakú domborítással képezzük ki, melyhez meghatározott távolságban sugárirányban nyúló domborított bordák csatlakoznak. A domborítások fedőrésze érzékeli a főzőlapra helyezett, edény fenekén a fellépő hőmérsékletet. A domborításban érzékelőt helyezünk el, mely a membránnal jó hővezetést biztosítóan van összekapcsolva. A süveg^alakú domborítás teszi lehetővé a határozott nyomó- és érintkezőiéiül et biztosítását az érzékelő és a főzőedény feneke között. A süveg-alakú domborítás segítségével a membrán a középső részen merev úgy, hogy a domborítás és a membrán befeszített feneke között levő rész kell átvegye a teljes rugózást. Ezzel a rugózással kapcsolatban a következő követelmények vannak: 1. A rugóerő olyan kicsi legyen, hogy kisméretű üres főzőedények esetén a membrán biztosan kimozduljon úgy, hogy az edény feneke egyrészt a domborítással (érzékelőfelület), másrészt pedig a főzőlap .fűtőfelületével biztos és jó hőkapcsolatban legyen. 2. A domborítás hatékony rugólökete a főzőlap fűtőfelületéhez viszonyítva kfo. 5 mm lehet, hogy nem egyenletes, illetve elhúzott edényfenék esetén is jó érintkezést biztosítson az edény feneke és a domborítás között. 3. Mind a rugóerő, mind pedig a rugólöket nagysága egy membrántól függ, melynek átmérője a főzőlapok normál méretét tekintve (18 cm és 14 cm átmérők) nem lehet nagyobb, mint 6,5—7 am. Egy még kisebb átmérőt kell a fennmaradó, lehetőség szerint nagy fűtőfelület számára biztosítani. 4. Rugóerő a rugólöket és a membránátmérő figyelembevételével a membrán kialakításánál lényegileg már csak annak vastagságát kell megállapítani, és azt mechanikai okokból ütési és lökőigénybevétel miatt túl vékonyra nem választhatjuk. Ilyen módon a membránhoz szükséges anyag megválasztását illetően is a lényegesebb követelmények adva vannak. Megállapítottuk, hogy a rugózó membrán felületnek domborítással való kialakítására a fentiek figyelembevételével első ízben találmányunk segítségével sikerült olyan megoldást •biztosítani, mely a fentiekben vázolt és részben egymásnak ellentmondó követelményeket egyesíti. A találmány szerint kialakított cseppalákú bordák alkalmazása a síkfelületű vagy enyhén homorú rugófelülettel szemben azt az előnyt biztosítják, hogy nagy rugólöket és kis lugóerő (cca. 300 g) alkalmazható. A fentieket összegezve a találmány szerinti főzőlap-membrán kialakításával vált először lehetővé üzembiztosan működő, hőmérsékletszabályozással ellátott főzőlapot kialakítani, 2