154856. lajstromszámú szabadalom • Függesztő- és vonószerkezet traktorokhoz, mezőgazdasági munkagépek számára
154856 3 4 nemcsak szállítási hanem munkaihelyzetiben is, amikor a munkagép súlyán kívül a talajtól és a traktortól kapott ütésszerű igénybevételek is a függesztőkarokon keresztül kihatnak a hidraulikára. Ez az állandóan változó nagy igénybevétel gyakori meghibásodásokhoz és gyorsabb elhasználódáshoz vezet. A traktor oldalirányú (kígyózó) mozgásának káros hatását a 2. ábra szemlélteti. Bár a két alsó függesztőkarnak minden típusú traktor-hidraulifcánál van bizonyos oldalirányú elmozdulási lehetősége, amely állítható bosszúságú lánccal szabályozható, azonban ezen elmozdulási lehetősége sem küszöböli ki a hibákat, mert a munkagép függesztőtengelye mindig párhuzamos marad a traktor hátsó tengelyével. így jelentős oldalirányú erők jelentkeznek és a vonóerőiszükséglet ismét megnő. Ezenkívül amellett, hogy az egyes ekék barázdaszélessége megnő, az eke összmunkaszélessége csökken, vonóerőszükséglete viszont növekszik. Ellenkező értelmű irányváltozásnál növekszik a munkaszélesség, a munka minősége (forgatás, aprítás) szintén romlik, vaklbarázdák keletkeznek. A traktornak a függesztett munkagépre kiható káros mozgásai — különösen a vízszintes irányú mozgás — azt a hátrányt is okozzák, hogy a traktorra a munkagépről, ill. a felfüggesztőíkarokról visszaható oldalirányú erőket a kormánnyal kell ellensúlyozni, ennélfogva a kormányzott kerekek igen gyakran nem gördülnek, hanem csúsznak, a földet túrjak. Ilyenkor nem biztosítható a megfelelő iránytartás, a munka minősége romlik, a traktor kígyózó mozgást végez, a kormánymű, a kormányzott kerekek csapágyazása és a gumiabroncs idő előtt elhasználódik. Ezenkívül ez a hiba is 'csökkenti a vontatott és a függesztett munkagépek között az utóbbiak javára mutatkozó vonóerőmegtakarítást és egyéb előnyöket. A traktor függőleges (bólintó) és vízszintes (kígyózó) káros mozgásai, ill a sűrűn változó munkamélység és -szélesség folytán keletkező, pillanatról-pillanatra változó terhelésingadozás a traktor gyorsabb elhasználódásához vezet. Elsősorban a motor, a tengelykapcsoló, az erőátviteli szervek, a négykerék-hajtású traktoroknál pedig a ímellső differenciálmű, a mellső kardáncsuklók, valamint a hidraulika szenved állandóan a nagy terhelésingadozástól és az oldalirányban is ébredő káros erőktől. összefoglalva: a nem megfelelő függesztő- és vonószerkezet következtében a traktor nagyobb költséggel lassabban, rosszabbul, kevesebb hasznos teljesítménnyel és élettartammal végzi feladatát. A traktor, ill. a függesztő- és vonószerkezet hibáit egyes ismert megoldások igen bonyolult, kiegyenlítő rendszerű, drága, könnyen meghibásodó ún. automatikus hidraulikákkal igyekeznek olyképpen megszüntetni, hogy a vonóerőszüséglet növebedése esetén az eke munkamélységét csökkentik. Ha viszont csökken a vonóerőszükséglet, a hidraulika a munkagép munkamélységét automatikusan megnöveli. Ez a (megoldás azért sem megfelelő, ment a vonóerőszükséglet nemcsak a munka mélységétől, hanem a talajszerkezet változásától is függ. Az egyenlőtlen munkaimélység nyilván hátrányos. Szerkesztettek olyan megoldást is, amelynél a hidraulikát a munkagépre szerelt másoló (tapogató) kerékkel vezérlik a traktor függőleges (bólintó) irányú mozgásainak a munkagépnél történő kiküszöbölése érdekében. Ez a megoldás is — a sok meghibásodási lehetőséggel és hibaforrással — csak részben oldja meg a traktor függőleges irányú mozgásainak káros hatását. Ezenkívül a traktor vízszintes, oldalirányú káros mozgásait a (fent leírt szerkezetek egyáltalán nem szüntetik meg. Más esetben imagára a munkagépre konstruáltak különböző elgondolású szerkezeteket, amelyekkel a közölt feladatokat akarták megoldani. A traktor függőleges '(bólintó) mozgásai káros hatásának kiküszöbölésére irányuló elgondolások alapvető hibája, hogy a két alsó függesztőkar végénél a nagymértékű függőleges elmozdulásokat a munkagépen kiküszöbölni már nem lehet. Hiába biztosítja a munkagépre szerkesztett megoldás a munkagép korlátozott mértékű függőleges elmozdulálását, mert a hidraulika mozgatókarjai okozta mozgáskorlátozás folytán, mihelyt a traktor első kerekei mélyedésbe futnak, a két alsó függesztőkar a munkagép elejét felemeli. Tehát a látszólag egyenletesen szántott felszín alatt a szántás mélysége különböző, amely jelenség agronómiai szempontból is rendkívül káros. Ha a traktor első kereke emelkedésre gördül rá, akkor a két alsó függesztőkar a munkagépet mélyebbre 'kényszerítii. A munkagép mélységének és optimális imunkaszögének pillanatról-pillanatra történő változása a traktor, a hidraulika, a ifüggesztőszerkezet, valamint a munkagép gyakori rongálódásához és idő előtti elhasználódásához vezet. E megoldások azért sem megfelelőek, ímert azokat a nagyszámú, máimeglevő munkagépre külön-külön utólag felszerelni vagy nem lehet, vagy nem gazdaságos. Másik hátránya '.még a munkagépekre konstruált szerkezetaknek az, hogy növelik a munkagép hosszát, terjedelmét, súlyát és előállítási költségét. A traktor függőleges és vízszintes irányú, a munkagépre és munkájára, valamint a traktorra károsan Iható mozgásainak „h" nullpoiitja, melyben a traktor és a munkagép káros mozgásainak imértéke a legkisebb, a traktor hátsó járókerekének tengelyén van (1. és ! 2. ábra). E pontból kiindulva, illetőleg ezt a pontot közelítve kell tehát a hibát a függesztőszerkezeten kiigazítani. A találmány célja a traktoron olyan függesztő- 'és vonószerkezet létrehozása, amely biztosítja azt, hogy a traktornak a függőleges és vízió 15 *>;; 25 30 40 45 fii? 55 v. 2
