154848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés párolgó anyagok tárolására

3 154848 4 máznak. A záróelem készülhet egy vagy több rétegből álló kiviteliben oly módon, hogy a tar­tályban a tárolt anyag nyugalmi állapotában a tárolt anyag párájának szökését a külső lég­tértbe jelentősen csökkenti. Ennek a megoldás­nak azonban hiányosságai vannak. A tartályokban ugyanis a tartályok rendelte­tésénél fogva a tárolt anyag folyadékoszlopma­gassága időmként változik. Először a tartályt feltöltik, majd a tartályból vételeznek, ezután a tartályba újabb anyagmennyiséget táplálnak. Ezek a műveletek rendszeresen ismétlődnek. A tartályban tárolt folyadék szintjének emelke­dése pedig minden esetben a folyadék feletti tartályban levő páradús levegő kiáramlását okozza, minek következtében szükségszerűen a tárolt anyiag tartályból visszanyerhető meny­nyísége csökken. További hiányosság, hogy az előzőek szerinti záróelemekkel teljesen áteresz­tésmentes zárást biztosítani nem lehetséges és még a tárolt anyagnak a tartálybani nyugalmi helyzete mellett is van közlekedési út a külső légtér és a tartályban tárolt anyag szintje fe­lett elhelyezkedő párákkal telített tér között, amely mindenképpen veszteséget eredményez. Az ipanban alkalmazott tartályok azonban leg­többnyire szabadtéri kivitelűek, ill. elhelyezé­sűek, és ilyenkor a levegőáramlás sebességének hatásai is jelentős veszteséget okoznak, mert a tartály belvilágából a környező külső légtérbe történő párakiáramlást a szélsebesség jelentős mértékben megnöveli a levegő áramlási sebes­sége által okozott nyomáscsökkenés miatt bekö­vetkező szívóhatás következtében. A hőmérsék­letingadozás is hasonló veszteségeket okoz. Ismeretes olyan megoldás is a párolgási vesz­teség csökkentésére, amikor a tartályt két egy­másbatolható, közös tengely mentén mozgó fe­nékes félhengerből készítik. Ez a megoldás a párolgási veszteségek csökkentésére az eddig ismeretes megoldások közül az egyik legalkal­masabb ugyan, de ez a megoldás rendkívül költséges. Ilyen kiviteli alak beruházási költ­sége jelentősen meghaladja az egytestű tartá­lyok beruházási költségét, továbbá a tartályok táplálásaikor és ürítésekor a felső hengeres rész súlyának mozgatása bonyolult mechanikai be­rendezést és annak működtetéséhez szükséges segédberendezést igényel. r A találmány szerinti eljárás célja a páravesz­teség teljes 'mértékű megszüntetése olcsó, auto­matikusan működő berendezéssel, az ismeretes megoldások nagyszámú hátrányainak kiküszö­bölése mellett. A találmányt bővebben annak példaképpeni kiviteli alakját szemléltető csatolt rajzóikkal kapcsolatos alábbi leírása ismerteti, amelyből megismerhető az eljárás is. A rajzon az 1. és 2. ábrák a berendezés pél­daképpeni kiviteli alakjait hossztengelymenti metszetiben- mutatják. Az 1. ábrán az 1 tartályban tárolt 5 folyadék tetején úszó, a tárolt folyadéknál kisebb faj­súlyú 6 anyaggal választjuk el egymástól a tá­rolt folyadékot és a folyadék feletti légteret. E megoldás mellett a tárolt folyadékot és a leve­gőt egymástól elválasztó 6 anyag olyan tulaj­donságú, hogy a tárolt folyadékkal nem keve­redik, a tartály falához nem tapad, a folyadék­os levegőtér között elkülönítő és át nem eresztő tulajdonságú, ilyen anyag például a műanyagú fólia és hasonló tulajdonságú más anyagok. A tartály feltöltése történhetik úgy, hogy először a 2 szivattyúval a tárolandó anyagot tápláljuk a tartályba, majd a külső légtérbe vezető 4 tartálynyakon keresztül bejuttatjuk az elvá­lasztó 6 fóliát, vagy pedig előbb behelyezzük a 6 fóliát a tartály fenekére felifekvően és ez alá tápláljuk be a tárolandó közeget, melynek fel­színével együtt emelkedik az elválasztó fólia. A 6 elválasztó fólia a tárolt 5 anyag pára­képződését megakadályozza, a tárolt anyag te7 tejét fedi, a tárolt anyag szintváltozásait kö­veti és ily módon a párolgási veszteséget meg­akadályozza. A tárolt anyag a tartályból a 3 zárószerven át leereszthető. A 6 elválasztó fólia és a tartály belső fala között az áteresztésimentes zárókapcsolatot, a 7 tömlő létesíti, amelyet a 9 túlnyomásos gázt tartalmazó palack és a 8 reduktor közben jötté­vel túlnyomás alá helyezünk. A 6 fólia a 7 tömlőhöz van erősítve, pl. vulkanizálással vagy más hasonló eljárással, a 7 tömlőnek a tartály belső falával érintkező felülete pedig áteresz­tésmentes záróikapcsolat létesítésére alkalmas tulajdonságú. Ennek a megoldásnak igen nagy előnye, hogy a tartály belső felületének egyenetlenségei, felületi érdesség, szegecsek, he­gesztési varratok stib. nem akadályozzák a fóli­ának a tartály belső falához történő áteresztés­mentes rögzítését. Ez a megoldás régi tartá­lyoknál is alkalmazható. A 6 elválasztó fólia rögzítése a tartály belső falához történhet a 7 tömlő túlnyomás alá he­lyezése helyett oly módon is, hogy a 7 tömlő és a tartály belső fala között vákuumot léte­sítünk, melynek hatására a környezeti nyomás a 7 tömlő és a tartály belső fala között át­eresztésímentes zárókapcsolatot hoz létre. A tartály a következőképpen üzemeltethető. Üres tartálylban a 6 fólia a tartály alsó része belső felületének alakját veszi fel. A 2 szivaty­tyúval történő feltöltéskor az 5 tárolt anyag szintje emelkedik, a 6 fólia a szintváltozást kö­veti és a fólia feletti tartálytérből a levegő a 4 tartálynyakon keresztül eltávozik. A ' tárolt anyag leeresztése a 3 zárószerv nyitásával tör­ténhet, de a 2 szivattyúval is elvégezhető erre alkalmas szokványos elrendezés esetén, a tárolt anyag szintcsökkenésekor a fólia fölötti tar­tálytérbe a 4 szellőzőesövön keresztül a levegő beáramlik. A fóliaszerű 6 válaszfal felerősíthető az 1 tartály felső szűkülő keresztmetszetű részén is, pl. a 2. ábrán láthatóan a tartály nyakában. Az utánengedő anyagú 6 fólia célszerűen zsákszerű kialakítású, mely az üres tartály 10 15 20 25 30 35 «Í0 4B 50 55 Ä 2

Next

/
Thumbnails
Contents