154839. lajstromszámú szabadalom • Parametrikus erősítő

154839 a teli példát isimertetünk, amely egy egyenes erő­sítőnek felel meg, amely egy változó kapacitás­sal dolgozik és előnyösen csak két rezonancia­körrel van felépítve négy helyett. Az fj... f4 frekvenciák középértékének jelölésére az in- 5 dexbe tett nullát alkalmazva a következő ösz­szefüggés érvényes: f0 = 2/3f10 , azaz f20 = Í3o «* V 3 ho, ho = fio­wio • ci 6 f-=Z M=l vy V2 3,1 ±**~J T/x,„ G/x,n G/ TO 10 Ezért az 1 és 4 áramkör, valamint a 2 és 3 áramkör egy-egy körré vannak egyesítve. En­nek megfelelően ez az erősítő a jeláramkörből áll, amely az fs<w0 közepes jelfrekvenciára van hangolva és egy segédáramkörből, amelynek 15 fa»0 rezonanciafirekveniciája az f3 £ü 0 frekvencia harmadrészével egyenlő, míg a kapacitásdiódát, ame'y mindkét körnek alkatrésze, az f3 « 0 frek­vencia kétbarmadrészével szivattyúzzuk. 20 Az erősítőnek a 2. ábra sz^inti reciprok he­lyettesítő kapcsolása van, amelynek méretezé­sére ugyanazon irányelvek érvényesek, mint a Kvázi elfajult parametrikus sávszűrős erősítő számára (7. irodalom). Az Y/, csatolási vezető- 25 képesség értéket ebben az esetben az 30 egyenlet határozza. meg és ezenkívül érvényes az az előfeltétel, ihogy a változó kapacitás alaphulláma tiszta oosinusrezgés (a fázisszög nullával egyenlő) 35 H2 = — V3tt2, U 3 = - jV3~Ít*3,Ít 4 = jtt \ Az erősítő optimális átviteli görbéjét a köir­impedancia és a kör jósági tényezőjének alkal- 40 mas választásával kapjuk. Az érzékenységi ha­tárt a 7. irodalom szerint a következő általá­nos érvényű képlet határozza meg: 45 50 Itt az alkalmazott jelölések értelmezése a következő: fi,i az egyenes erősítő érzékenységi határa, 55 V2 J u.) r a teljesítmény erősítés abban az eset­ben, ha a jel a f-ik számú körbe van táplálva és a y-ik számú körből van kivéve, Gj a jelgenerátor belső vezetőképessége, Gß,n a rezonanciakonduktanciának részkon- 60 duktanciái a P-ik számú körben, T0 a normál hőmérséklet, Tjxm a G^, n ekvivalens zajhőmérséklete. A találmány szerinti erősítő azonos helyette- gg sítő kapcsolásainál, valamint egy megfelelő kvázi elfajult sávszűrős erősítő helyettesítő kapcsolásainál, azáltal, hogy a frekvenciatransz­formációs tényező értéke 3 — amely az erősítő számára a segédkör (amelynek rezonanciafrek­venciája fct>0 ) zajhozzájárulása vonatkozásában hatásos — ezen utóbbi hozzájárulások az fi,^ hez háromszor akikorák, mint a nagy frekvenr­ciásan szivattyúzott erősítőnél a megfelelő ré­szek. Minthogy azonban a változó kapacitás jó­sági tényezője fordítottan arányos a frekven­ciával, azért a G2 , n és G 3 , n veszteségi vezető­képességértékek a segédkor megfelelő mérete­zésénél kb. ugyanekkora 3 értékű tényezővel kisebbek, úgyhogy végeredményben a segéd­kör zaj hozzájárulásai a találmány szerinti kis frekvenciás ' szivattyúzású kapacitásdiódás erő­sítő számára nem nagyobbak. Az elérhető érzé­kenységhatárinak kb. 2-es tényezővel való rom­lása a kvázi elfajult sávszűrős erősítővel szem­ben, ami az egész vevőberendezésnél csak vi­szonylag kisebb zaj növekedésre vezet, arra ve­zethető vissza, hogy a dióda veszteségellenállás a kis frekvencián szivattyúzott erősítő mindkét körében hat, ellentétben a kvázi elfajult sáv­szűrős erősítővel. A szükséges szivattyúzási tel­jesítmény azonos kapacitásdiódák alkaknazásá­sánál a kis frekvencián szivattyúzott erősítő számára csak a kilencedrészét teszi ki. A 3. ábrán a fentiékben ismertetett találmány szerinti különleges kiviteli példa egy gyakorlati megvalósítását mutatja vázlatosan. Ennél a megvalósításnál koaxiális alikatrészeket alkal­maztunk. Az 1. jelforrás az í3 a> frekvenciájú jelet 2 cirkulátoron át az erősítő bemenetre adja, ahonnan az erősítve reflektálódik. A 2 cirkulá­toron át a reflektált jel a 3 terhelésre jut. A 4 kapacitásdióda a többi erősítő etemmel az fsw0 és fo>o = Vs fsíöo rezonanciafrekvenciák kö­zelében úgy hat, mint egy soros kör, míg a jelkör 5 hangoló induktivitásának egy része (amelynek rezonancia frekvenciája fs^o), amely itt mint a jelhullámhosszhoz képest rövid ve­zetékdarab van kiképezve és egyidejűleg a ter­helő ellenállás transzformálására a 2 cirkulátor kimenetével párhuzamosan van kapcsolva. A segédkör hangolása elsősorban az induktivan ható rövidrezárt 6 vezetékdarab segítségével történik, amelynek hossza körülbelül megegye­zik a jelhullámhossz felével, úgyhogy a jelikör hangolására nincs nagy befolyással, emellett azonban ezen kör impedanciájának frekvencia­függőségéit nagy erősítősávszélesség elérésére kedvező értékre hozza. Járulékos hangoló elem­ként egy kapacitív hatású 7 hangoló csavart alkalmazunk. A szivattyúzó energiát 8 vezeték­darabon át vezetjük be, amely vezetékdarab a 4 dióda közelében a belső vezetőre és a 9 szi­vattyúzó generátorra van csatolva és emellett a szivattyúzási frekvencia számára félhullámú rezonátorként hat. A 4 diódára az egyenáramú előfeszültséget a 6 vezető darabon keresztül vezetjük és ez a vezetődarab kapacitívan meg van szakítva. 4

Next

/
Thumbnails
Contents