154832. lajstromszámú szabadalom • Fémalapanyagot és ebbe ágyazott szemcséket tartalmazó öntvény és eljárás annak előállítására

154832 15 16 átkényszerítettük a meleg részecskék közötti hézagokon. Az öntöttvas összetétele az 1. példában megadott analízis szerinti volt. 21. példa: - 5 E példa során az 1. példában alkalmazott kemény öntöttvassal szemben lágy öntöttvasat alkalmaztunk, melynek összetétele a következő: C 3,30%, Mn 0,70%, P 0,25%, S 0,10%, Si 10 2,10%, Fe Maradék. Az öntöttvas matricában lényegében oldhatatlan részecskék 0,7 mm szemcsenagyságú gra-' fitból és 1,4—1,0 mm szemcsenagyságú sziliciumdioxidból voltak. A grafitrészecskék az ön- 15 tőforma-üreg térfogatának 35%^át, a sziliciumdioxid-részecskék pedig 15%-át tették ki. Ezeket a részecskéket, homogén állapotban és 1121 C° hőmérsékletre melegítve, a vasúti féktuskó előállítására alkalmas öntőforma megtöltésére 20 használtuk. Az öntőforma melegítve volt és közvetlenül megtöltés után 1538 C° hőmérsékleten olvasztott öntöttvasat öntöttünk abba, melyet a részecskék hézagai között átkényszerítettünk 0,97 ata vákuum segítségével. 2F 22. példa: E példa szerinti kivitel során a vasúti fék- 30 tuskó öntésére alkalmas öntőformát gyengén vörös izzóra melegítettük, majd az alapanyagban nem oldódó részecskékkel töltöttük meg. A részecskék kromit-homokból, sziliciumkarbidból és grafitból álltak. A grafit szemcsenagy- 55 sága 0,7 mm és mennyisége az öntőforma-üreg térfogatának 25%-át tette ki. A sziliciumkarbid úgynevezett „46B" méretű volt, mely megközelítően 0,55—0,25 mm szemcsenagyságnak felelt meg, mennyisége pedig az öntőforma-üreg tér- 40 fogatának 12,5%-át érte el. A 0,7—0,25 mm szemcsenagyságú kromit-homok az öntőforma térfogat ugyancsak 12,5%-át tette ki. Az öntőformát a fenti nem oldódó részecskék homogén keverékével töltöttük meg, előzetes 1232 C°-ra 45 történt melegítés után, majd az 1. példában alkalmazatt öntöttvassal azonos összetételű anyagot öntöttünk az öntőformába 0,97 ata vákuum segítségével képzett nyomáskülönbséggel és 1538 C° hőmérsékleten, majd a gyártási 50 folyamatot a megelőző és következő példákban ismertetett módon fejezzük be. •24. példa: 23. példa: 55 A vasúti féktuskó öntésére alkalmas melegített öntőformát, térfogatának 35%-ában 0,7 mm szemcsenagyságú grafittal és 15%-ában „46B" méretű sziliciumkarbiddal töltöttünk meg. A részecskéket homogén állapotban juttattuk az 60 öntőforma-üregbe és előzetesen azokat 1204 C° hőmérsékletre melegítettük. 1,05%-os szénacélt öntöttünk a meleg részecskékre, az öntőformaüregbe, 0,97 ata vákuum segítségével létesített nyomáskülönbség mellett: 65 Ebben az eljárásban az öntőformát grafit és korund keverékével töltöttük meg, mely részecskék nem oldódnak vagy lényegében nem oldódnak a rájuk és közéjük öntött alapanyag fémben. Az alapanyag az 1. példa szerinti öszszetételű öntöttvas volt. A grafit-részecskék mennyisége az öntőforma-üreg térfogatának 35%-át, a korund részecskék pedig 15%-át tették ki. A részecskéket homogén állapotban az öntőformán kívül 1149 C° hőmérsékletre melegítettük. Az öntőformát a meleg részecskék lehűlésének megakadályozására ugyancsak melegítettük, ezután a meleg részecskéket betöltöttük az öntőforma üregébe, majd közvetlenül ezt követően az olvasztott öntöttvasat juttattuk be az öntőformába 1538 C° hőmérsékleten, 0,97 ata vákuum segítségével létesített nyomáskülönbséggel. Az öntöttvas az öntőforma még kihasználatlan térfogatát, vagyis az össz-térfogat kb. 50%-át tölti ki. 25. példa: E példa szerinti eljárásiban nem-oldódo részecskéknek grafitot és gránátot választottunk, az öntőforma térfogatának 35, ill. 15%-a mennyiségben. Mindkét anyag 0,7 mm szemcsenagyságú volt és az öntőformán kívül homogén állapotban 1149 C° hőmérsékletre melegítettük. A meleg részecskéket ezután az öntőforma-üregbe helyeztük, imaga az öntőforma is meleg volt, majd ezt követően az 1. példában leírt összetételű öntöttvasat öntöttük a formába, hogy kitöltse a részecskék közötti hézagokat, melyek a teljes öntőforma-üreg térfogatának kb. 50%-át foglalták el. 26. példa: Vasúti féktuskók öntésére alkalmas öntőformát grafit,-sziliciumdioxid és vas-sörét részecskékkel töltöttünk meg. A sörét anyaga 2%-OÖ vas, úgynevezett G—25 jelzésű anyag, szemcsenagysága pedig megközelítően 1,4 mm volt. A sörét az öntőforma térfogatának kb. 25%-át tette ki, az 1,4—1,0 mm szemcsenagyságú sziliciumdioxid mennyisége az össztérfogat 12,5%-a, a 0,7 mm szemcsenagyságú grafit-részecskék mennyisége pedig ugyancsak az össztérfogatra számítva 12,5%. A részecskéket a homogén állapot eléréséig kevertük, 885 C° hőmérsékletre előmelegítettük, majd azokkal az előző példákkal azonosan az öntőformát tömörítés nélkül megtöltöttük és azután a 16. példában ismertetett alumíniumötvözetet öntöttünk mint alapanyagot az öntőformába 788 C° hőmérsékleten, 0,97 ata vákuum segítségével létesített nyomáskülönbséggel. Mint egy megelőző példában már ismertettük, a vas-részecskék eloszlásuk során hígították a nem-fémes, szervetlen részecskéket, vagyis a grafit és sziliciumdioxid szemcséket. Meg kell említeni továbbá, hogy — mivel a 8 /