154832. lajstromszámú szabadalom • Fémalapanyagot és ebbe ágyazott szemcséket tartalmazó öntvény és eljárás annak előállítására

154832 8 lyek hézagai közé az olvasztott fém öntése történik, a továbbiakban leírt példákban, legalább a teljes szabad öntőforma üreget, vagy az egyenértékű öntőforma-részt kitöltik, vagyis azt a részt, melyet az öntőforma betétje, vagy 5 a felső részen elhelyezett alkatrész nem foglal el; így ezek a részek az öntvény szerves részeivé válnak. A részecskék nem-fémes, lényegében az alap- 10 anyag fémanyagában nem oldódó szemcsékből vagy vegyesen fémrészecskékkel kevert szemcsékből állnak, melyek adandó esetben bizonyos mértékig olvadnak az olvasztott fémben. Minden esetre, jellemző tulajdonsága a találmány 15 szerinti megoldásnak, hogy az alapanyag fémanyagában lényegileg nem oldódó .részecskék az öntőforma üregének teljes térfogatában egyenletesen helyezkednek el. 20 Az öntőforma kitöltése során, az alapanyagban nem oldódó részek rögzítve vannak minden lényeges és nem kívánatos elmozdulással szemben, az olvasztott fém öntése és a részecskék közé történő kényszerítése közben, az ön- 25 tött test pedig — mint egész — azonos sűrűségű, a kopásnak vagy használatnak kitett vastagsága minden síkjában. Jellemző továbbá a találmányra, bogy a nem oldódó részecskék az alapanyag fém-anyagában egyenletes elosztá- 30 súak és koncentrációjúak és így annak egységes tulajdonságait biztosítják. Dudorodásokat, füleket vagy nyúlványokat az öntvényen, melyeket az öntőforma felső részében levő mélyedésekkel alakítunk ki és amelyekbe az olvasz- 35 tott fém behatol, annak érdekében, hogy az öntvények rögzítését, vagy a kívánt környezetben való elhelyezését biztosítsuk, nem szabad az öntvény említett vastagságánál figyelembevenni, mikor a kopásállóságot és a súrlódási 40 tényezőt állapítjuk meg. Mikor tehát a találmány által megjavított tulajdonságokról beszélünk, vagy ezeket vizsgáljuk, csak a tényleg működő, súrlódásnak kitett részeket vesszük figyelembe, nem pedig a megerősítő vagy rög- 45 zítő nyúlványokat. Meg kell végül jegyeznünk, hogy vasöntvények esetében az öntőformában levő részecskék (szemcsék) előre meghatározott hőmérsékletű- 50 ek, az olvasztott anyag öntése során. Ilyen módon biztosítjuk az olvasztott anyag folyékony állapotát a részecskék közötti hézagok kitöltésének és azok nedvesítésének művelete során. A részecskéket célszerűen külön olvasztóié- 55 gelyben melegítjük a kívánt hőmérsékletre és ezután adagoljuk azokat az öntőforma üregébe, annak megtöltéséig. Annak érdekében, hogy a részecskék kihűlését megakadályozzuk, az o:.itőforma falait kellő hőfokon kell tartanunk, így 60 pl. enyhén vörös izzó állapotban; ilyen módon az öntőforma hőfokcsökkenését megakadályozhatjuk. A fentebb említett eljárást főleg vasfém alapanyagok esetében alkalmazzuk, de ez nem 'minden esetben szükséges alumíniumnál. 55 Ennél a fémnél különösképpen az előmelegített öntőforma nem mindig szükséges. Az ismertetett példák mindegyikében a fémalapanyag összefüggő rácsozatot alkot a részecskék között és körülvesz és bezár minden egyes nem-oldódó részecskét az öntőformában, vagy más szavakkal kifejezve, a részecskék különállóak és nem összefüggőek, és egymástól el vannak határolva vagy választva. A részecskék enyhe szóródási (egymástól való távolodási) jelenségét elősegíti és fokozza az olvasztott fémnek erő hatására történt áthajtása vagy kényszerítése a részecskék között. Ennek a műveletnek a során az olvadt fém lényegében minden érintkezési pontot megszüntet a részecskék között, mely az öntő művelet előtt a részecskéknek az öntőforma üregébe történt behelyezése során keletkezett. Az 1. példa esetében 0,7 mm szemnagyságú, kemény, szintetikus grafitot és 1,4—1,0 mm szemnagyságú sziliciumdioxidot alkalmazunk, az öntőforma üregének 25—25%-éban. Az anyagokat homogénen összekeverjük és a szokványos alakú, előre meghatározott alakú vasúti féktuskó gyártásához alkalmas öntőformába helyezzük. A kemény, szintetikus grafitot minden példa esetében a tuskó vagy tömb alakjában gyártott súrlódó elemnél a súrlódási tényező szabályozására alkalmazzuk. A sziliciumdioxidot (homokot) a jelen példa, valamint a következő példák esetében is a tuskó- vagy tömbalakú súrlódó elemek előállításánál arra a célra alkalmazzuk, hogy fokozza vagy elősegítse a súrlódást és elősegítse az öntött test kopásállóságának növelését. Sziliciumkarbidot, krornitot, gránátot, korundot, mullitot, szillimanitot és alumíniumdioxidot alkalmazhatunk hasonló célra, de 'különböző mértékben, melyek a találmányra ugyancsak jellemzőek. , Az 1. példa szerint a grafit és sziliciumdioxid részecskéket homogénen kevert állapotukban 1010 C° hőmérsékletre előmelegítjük és a meleg öntőforma üregét a részecskékkel megtöltjük, melyek az öntöttvasban lényegileg oldhatatlanok. Ezután az alábbiakban megadott összetételű öntöttvasat öntünk a meleg öntőformába 1527 C° hőmérsékleten, a melegített részecskékkel történő érintkeztetéssel és 0,4 ata vákuum által létesített nyomással. Amikor az olvasztott fém öntését befejeztük és az öntvényt kihűlése után kiemeltük az öntőformából, az I. táblázaton és 1. ábrán megjelölt tulajdonságokra megvizsgáltuk (a sorja eltávolítása után). Ugyanez történt a többi példa esetében is. Ennek megfelelően tehát az öntőformából kiemelt öntvény az 1. ábrán megjelölt és az I. táblázaton feltüntetett súrlódási tényezővel és kopásállósággal rendelkezik. Az öntött vas, amelyhez a csapolásnál a kemény fehér-vas kialakulásának fokozására kevés tellurt adagoltunk 4,4 g/100 kg mennyiségben, 'a következő elemzést adta: 4