154832. lajstromszámú szabadalom • Fémalapanyagot és ebbe ágyazott szemcséket tartalmazó öntvény és eljárás annak előállítására

154832 25 26 folyékony állapotát .biztosítani tudjuk, miközben azt a vákuum segítségével a részecskék között átkényszerít j ük. A 30 acél erősítő betét és az ahhoz tartozó 35 pánt a forma felső részen van elhelyezve. A felső részt szorosan és biztosítva a forma­szekrény alsó felére helyezzük, majd vákuumot létesítünk az alsó rész üregében a már leírt összekötő szervek segítségével, majd a 40 be­öntő nyíláson keresztül elvégezzük az olvasztott fém öntését. Az olvasztott fém megmarad fo­lyékony állapotában, a meleg részecskék kö­zötti áthaladás során. Amikor az olvasztott fém eléri a 43 légvezető járatokat, a járatokban el­helyezett acél sörétek bizonyos hűtőhatást fej­tenek ki. A 2. ábrával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a forma felső részén 21A és 21B vájatok vannak, melyekbe öntés során az olvasztott fém felemelkedik és így alakítjuk ki a 10. ábrán szereplő 31 és 32 vezető bütyköket. Az olvasz­tott fém bejut a 21C vájatba is, melyet a 21 forma felső részen a 34 kiemelkedések kialakí­tására képeztünk ki. Megemlítendő ezzel kap­csolatban az is, hogy a nem oldódó részecskék közül a forma alsó részén felül elhelyezkedők felfelé bejuthatnak a 21A, l21B és 2IC vája­tokba, de ez csak igen kis mértékben mehet végbe, és figyelembe kell venni, hogy az önt­vénynek ezek a kinyúlásai nem tartoznak az öntvény-test vastagságnak ahhoz a részéhez, melynek minőségét a nem-oldódó részecskék­kel javítani kívánunk. A részecskéknek ilyen természetű mozgását a végeken elhelyezett 43 légvezető járatokkal csökkenthetjük a minimá­lisra, melyek hatásukat a 21A és 21B vájatok közelében fejtik ki. A 11. és 12. ábra fénykép reprodukció, az első a 17. példában leírt féktuskó keresztmet­szetét szemlélteti, a 12. ábra pedig a megfelelő WF kopási felületet. A reprodukciókon a sötét részecskék grafit szemcséket mutatnak, a vilá­gos részek pedig a fém alapanyagot mutatják (11. ábra). A sziliciumdioxid részecskéket, mint fehér részeket a 12. ábra mutatja, a grafit szemcsék ugyanitt sötétek, a fém-alapanyag pe­dig szürke árnyalatú. Alumíniumötvözetből féktuskók öntésére a találmánynak megfelelően 60 kokillát alkalmaz­hatunk, mely 61 alsó részből és 62 felső részből áll. A 61 forma^alsórész 63 üreggel van kiké­pezve, mely az öntésre kerülő féktuskó alakjá­nak felel meg, a forma-felsőrész pedig 62A, 62B és 62C vájatokkal van kialakítva, a 2. ábra ismertetése során már leírt céllal. A 63 üregben a vákuum létesítésének körül­ményeit figyelembe véve a forma-alsórészt vi­szonylag tág 65 vájattal képezzük ki, ebben finom felületre kidolgozott 66 kerámia dugót helyezünk el, melynek felső 67 felülete az ívelt kopási felületet alkotja, a 63 üregben öntésre kerülő féktuskóval kapcsolatban. A 4. ábrának megfelelően a 66 kerámia dugó végein, alsó ré­szén és oldalfelületein egymással összekötött 68 vályúalakú járatokkal van kiképezve, melyek az alsó és felső felület között megszakítás nél­kül húzódnak. A forma-alsórész bizonyos szá­mú 70 légvezető járattal van kialakítva, amint azt a 3. ábra szemlélteti. Ezek alkalmasak vá­kuumszivattyúval történő összekapcsolásra, és felső végeiken érintkeznek a 68 vályúalakú járatokkal a mag alsó részében. Ilyen módon a 70 légvezető járatok és a 63 üreg között a vá­kuum összeköttetést biztosítják. Alumínium ötvözetből készült féktuskók ön­tésére alkalmas fcokillaöntvény másik kiviteli alakját az 5—7. ábrán szemléltetik. Ez az öntő­forma 75 alsó félből áll, melyhez a 3. ábra kap­csán leírt jellegű felső rész tartozik. A forma alsófél 76 üregét 77 peremek veszik körül, melyek az öntőforma alsófél belső felülete men­tén húzódnak. A peremek a 80 öntőforma fedél tartására alkalmasak, amint azt a 6. és 7. ábra szemlélteti, és ezeknek az ábráknak megfele­lően az üreg porózus 82 kerámia betéttel van kiképezve. A kerámia betét határozza meg az öntőforma üreg végleges alakját, melyben a részecskék elhelyezése és kitöltő fém öntése történik. A 80 öntőforma fedél fémből van ki­alakítva, hőálló ötvözetből és olyan módon van a 82 kerámia bélés felső része kialakítva, hogy az öntőforma meghatározott számú 83 légvezető járattal lehessen ellátva. A 75 öntőforma alsófél egy pár 85 vezetékkel van kiképezve, melyek vákuumszivattyúhoz kapcsolódnak. A vákuumszivattyú tehát a 85 vezetéken keresztül van az öntőforma alsófél belsejével egybekapcsolva, a szivattyú második oldala pedig a 83 légvezető járatokkal kapcso­lódik, amikor a 80 öntőforma fedelet behelyez­tük az alsó öntőforma fél 76 peremére. A fentiekben ismertetett kivitellel kapcsolat­ban meg kell jegyeznünk, hogy az 5. és 7. ábra kapcsán ismertetett jellemzők ingot öntőfor­mára is vonatkoznak, annak az alaknak a ki­vételével, mely alkalmas olyan bugák öntésé­hez, melyekből a 29—34. példákban leírt és a 9. ábrán bemutatott vasúti 91 tárcsás fékhez alkalmas 90 súrlódó tömböket készítjük. Ugyan­ilyen ingot öntőforma alkalmas a 35., 36. és 37. példákban ismertetett dörzstárcsák öntvé­nyeinek előállításához is. A 38., 39. és 40. példákkal kapcsolatban hi­vatkozunk a 13. és 14. ábrákra, melyek vázla­tosan csapágyat a benne levő tengellyel szem­léltetnek. Ebben a szerkezetben a csapágyat a 38., 39. és 40. példában leírt eljárás szerint ál­lítjuk elő. A 13. ábrán bemutatott 100 csapágy olyan tengelycsapágy, melynek öntése a 38. példában ismertetett eljárás szerint történik és abban helyezkedik el a 101 tengely. A 14. példa szerinti 105 csapágy talpcsapágy, melyhez a 106 tengely vége illeszthető, a csapágy ösz­szetétele és jellemzői pedig a '40. példában le­írtakkal azonosak. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 13

Next

/
Thumbnails
Contents