154831. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus metronómkomplex ritmusok számára

3 a hangszóró által visszaadott ritmus matema­tikai formuláját adja. A 'metronóm az aláosz­tásokat, az időegységeket és az ütemeket kü­lönböző hangerővel adja. Például a 2:2:3 rit­mikus alakzat hét aláosztást tartalmaz, amelye­ket kis hangerejű impulzusokkal adunk vissza; közepes hangerővel adjuk a ritmus ütemeit (az 1, 3 és 5 impulzusokat), végül az első ütemét legnagyobb hangerejű impulzussal adjuk. Ezt azáltal érjük el, hogy a különböző átkapcsoló­kat különböző nagyságú megfelelően kiválasz­tott kapacitásokon csatoljuk az erősítővel. Hogy a ritmikus formula, amelyet a billen­tyűzet határoz meg, önműködően és állandóan ismétlődjék, ezért a formula záróimpulzusa a billentyűzet segítségével, monostabil multivib­rátoron történő késleltetés uán az n számú ;bistabil multivibrator körre jut és ezeket kiin­duló állapotukba hozza. A kiindulási helyzetbe való visszatérést kézi működtetésű billentyűvel is el lehet érni és ezzel a ritmikus formulát a zenemű kezdetével szinkronizálni lehet. Az időarányok rögzítése ebben az esetben tehát abból áll, hogy megálla­pítjuk a dallam időtartamának és a metronóm ütemei időtartamainak egyezését. A következő példában rajz alapján n = 4 esetére ismertetjük a találmány kiviteli alak­ját. Az ábra tranzisztoros metronóm elvi kap­csolását mutatja, amelynél a billentyűk 2, 2, 3 állásban vannak, hogy a 2, 2, 3 ritmust kapjuk. A találmány szerinti metronóm A multivib­rátort tartalmaz, amely olyan impulzusokat ál­lít elő, amelynek frekvenciája B potenciométer segítségével a percenkinti 1280 impulzustól fo­lyamatosan a percenkinti 2560 impulzusig vál­toztatható. A frekvencia stabilizálására az A multivibrator termosztátban van elhelyezve. Ugyanezen célból a C egyenirányító által szol­gáltatott tápfeszültséget Zener diódával stabili­záljuk. Az impulzusok frekvenciája D impulzusfrek­vencia osztó segítségével öt lépcsőben változ­tatható. A D impulzusfrekvencia osztó lehetővé teszi, hogy az A multivibrátorról érkező impul­zusok frekvenciáját 1/2, 1/4, 1/8, 1/16 vagy 1/32 arányban ossza. A felosztási arányt az öt állású E átkapcsoló segítségével választjuk. Ilyen módon öt impul­zusfrekvencia tartományt kapunk: I. 40—80; II. 80—160; III. 160—320; IV. 320—640; V. 640— 1280. Mindegyik impulzusfrekvencia tartomány­ban a frekvencia B potenciométer segítségével folyamatosan változtatható. A metronómnak skálája van, amelyen az im­pulzusfrekvencia tartomány leolvasható és ren­delkezik egy mutatóval, amelyet a B potencio­méter működtet, .amely a választott percen­kinti impulzusszámot a megfelelő impulzustar­tományban megadja. Az E átkapcsoló a megfelelően osztott impul­zusokat az F dekódolóra vezeti, amely négy bistabil multivibrator fokozatból és 16 diódás koincidencia körből áll és az impulzusok a vé-4 tel sorrendjében a tizenhat darab 1 .. .16 hivat­kozási számokkal jelölt kapcsokra jutnak. Az 1... 16 kapcsok a 17 ... 31 átkapcsolók­kal vannak összekötve. Az átkapcsolok kétál-R lásúak és a billentyűzet billentyűi működtetik azokat. Ha egy vagy több billentyűt lenyomunk, akkor a megfelelő kapcsokon megjelenő impul­zusokat a G erősítőre vezetjük és innen a H hangszóróiban kerülnek visszaadásra. A 17 át-1° kapesoló (az első billentyű) a G erősítővel 25 nF-os kondenzátor útján van összekötve, míg a 18 ... 31 átkapcsolok egy-egy 5 nF-os konden­zátoron keresztül és ennek következtében az első impulzus a többiektől megkülönböztethető. 15 Ilyen módon jelezzük a ritmikus formula kez­detét. Az elvi kapcsolási rajzon látható, hogy az impulzus, amely zárja a ritmikus formulát (adott esetben a hetedik impulzus, minthogy 20 formulánk 2, 2, 3) a megtelelő átkapcsolóról (adott esetben a 24 átkapcsolóról) a mönostabil I billenőfokozatra jut, amely megfelelően kés­lelteti és azután az F dekódoló bistabil elemeire jut és ezek az elemek ennek következtében ki-25 induló állásukba térnek vissza. Az elvi kapcso­lási elrendezésből az is látható, hogy ez csak a 24 átkapcsoló útján történhet, minthogy a 24 billentyű lenyomása a kisebb rendszámú 17 ... 23 billentyűknek az I billenőfokozattal való o0 összeköttetését megszakítja. Az adott példában tehát ezt a nyolcadik billentyű lenyomásával érjük el. Az E átkapcsolótól az F dekódolóra vezetett impulzusok kívánság szerint a J át­kapcsoló segítségével egyidejűleg egy 500 pF-os SS kondenzátoron át a G erősítőre juthatnak. Ezek az impulzusok megfelelnek a ritmus legkisebb tört időrészének és ha szükséges, eltérő, a csa­toló kondenzátornak megfelelő hangerővel te­hetők hallhatóvá. 40 Minthogy az első impulzus a G erősítőre 25 nF-es kondenzátoron át jut, míg a billentyű­zettel vezérelt impulzusokat 5 nF-os kondenzáto­ron át, az aláosztott ütések pedig 500 pF-os 45 kondenzátoron át kerülnek az erősítőre, ezért az impulzusokat a hangszóró három különböző hangerővel adja vissza, ezáltal a dallam ritmi­kus jellegét igen világosan kapjuk meg. Míg az az impulzus, amely az automatikus 50 ismétlést működteti, csak az F dekódoló bista­bil elemeit hozza alapállásukba, addig a K kapcsoló a D impulzusfrekvencia osztó elemeit is visszaállítja nulla állásukba. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a metronómot a billentyűk 55 által megadott formula első időütemével együtt indítsuk, mégpedig teljes egyidejűségben a vizsgált zenemű kezdetével. Csak ilyen módon lehetséges a metronóm és a dallam ritmusának szinkronizálása. \ 60 Ha a metronóm valamely billentyűjét le­nyomjuk, az közönséges metronómmá alakul, amely egyenletes kopogó jeleket ad a 40—1280/ perc frekvencia tartományban. A találmány szerinti metronóm előnyei a kö-88 vetkezők: — lehetővé teszi komplex ritmusok 2

Next

/
Thumbnails
Contents