154831. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus metronómkomplex ritmusok számára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. X. 04. (AA—577) Romániai elsőbbsége: 1965. X. 04. Közzététel napja: 1968. II. 05. Megjelent: 1969. I. 31. 154831 Szabadalmi osztály: 51 e 1—6 Nemzetközi osztály: G 10 g Decimái osztályozás: Feltaláló: Georgescu loan mérnök, Bukarest, Románia Tulajdonos: ACADEMIA R. S. Rumania, Bukarest, Románia Elektronikus metronóm komplex ritmusokszámára A találmány tárgya elektronikus metronóm, amely zeneműnél a különböző időtartamok arányát meg tudja állapítani és a kutatóknak, zenészeknek, koreográfusoknak, stb. a nehezen elképzelhető ritmusokat megadja. A klasszikus MAELZEL féle metronómon kívül ismeretesek modern villamos vagy elektronikus metronómok, amelyek azonos időtartamokban vagy gyorsított sorozatban kopogójeleket állítanak elő. Az idősorozatok ezen módja következtében — azaz egyenletes vagy gyorsított sorozatok következtében — ezek a metronómok nem alkalmasak ritmikusan komplex formák tanulmányozására, mert ilyen esetekben a kopogó jelek különböző időközökben követik egymást. Az ilyen ritmusok igen elterjedtek, mégpedig a román népi zenében, a Balkán, a Kelet, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika zenéjében és mindinkább teret hódítanak a modern kompozíciókban is. — A komplex ritmusok tanulmányozására az ismert metronómok segítségével csaik akkor lehetséges, ha a vizsgálandó zenemű tempója elég lassú és ezt is csak pontatlan kerülő úton lehet végezni oly módcn, hogy a metronóm ütemét úgy választják meg, hogy ez a vizsgált zeneütemek különböző időtartamainak közös osztója legyen. Ha például az ütem első időszakasza a metronóm két ütésének felel ímeg, a második ezzel egyenlő és a harmadik a metronóm három ütésének időtar-10 15 20 25 30 tárnáig tart, akkor megállapítható, hogy ezen ütem időtartamainak aránya 2:2:3 (mint például a „geampara" nevű román népi táncnál). Ezen számok segítségével ki lehet fejezni matematikailag ezen zenemű ritmikus alakját. A ritmus ezen fajtáját a zenei tudományban az „aláosztás módszere" néven ismerik és csak különleges esetekben alkalmazzák. Ezt a módszert a nehézkesség és pontatlanság jellemzi, minthogy az aláosztások időtartamainak és a vizsgált zenemű ütem-időtartamainak arányát becsülik. Ezért a ritmika a zenei kutatás vitatott területe maradt. Találmányunk tárgya lehetővé teszi a komplex ritmusok kutatásának kiterjesztését minden zeneműre, függetlenül azok tempójától és az említett pontatlanságokat kizárja, minthogy egy multivibrator által előállított, kívánság szerint szabályozható frekvenciájú impulzusok — ahol a szabályozás folyamatosan történhet potenciométer segítségével — dekódolóra jutnak, amely n számú bistabil multivibrátorból és 2" számú koincidencia körből áll, amelyek az impulzusokat 2" kapocsra osztják el (minden impulzus számára egy kapocs) sorrendjük rendje szerint és innen 2" számú billentyűvel működtetett átkapcsolókra jutnak, amelyek csak azon impulzusokat bocsátják erősítővel ellátott hangszóróra, amelyek a vizsgált zenemű ütemeivel megegyeznek. Ilyen módon a billentyűk állása 154831