154823. lajstromszámú szabadalom • Rövidrezárt forgórészű motort tápláló közvetlen áramirányítós hajtás nagyobb fordulatszám lehetővé tételére

3 154823 4 feszültséghullám. A 2. áforán ez abból is látha­tó, hogy a féUhullámok mellé beírt számok (1, 2, 3, 4, 5, 6), amelyek a motortekercséknek/va­lamint a hozzájuk csatlakozó, illetőleg az azo­kat kapcsoló áraimirányító szelepnek a számai kétszer egymás után is előfordulnak. (A vessző nélküli, illetőleg vesszős alak arra utal, hogy az egymást követő félperiódusok a hálózati feszült­ség, illetőleg másik irányú kitéréséhez kapcso­lódnak.) Az ábra alsó részén ezek a számok a tekercsek mezőirányát is jelölik. Három-három egyszerre • kapcsolt tekercs mezejének eredőjét jelöljük római számokkal (I., II., III.,). Olyan esetekben, amikor két félhullám követi egymást egy irányban, a motorban kialakuló mező az egyik helyzetből a következőibe 120°-os (villamos fok) ugrással jut, mint azt a 2. ábra 33 1/3 Hz­es esetre mutatja. Mindazon esetekben, amikor mindkét irány­ban egy-félhullámos alakzat iktatódik közbe, úgy az ugrás 180° (villamos fok), mint azt a 3. ábra szemlélteti. A gyakorlat azt mutatja, hogy míg a szinkron gerjesztés esetében a ter­helési szög változása elegendő nyomatékot szol­gáltat ahhoz, hogy ezt a 180°-os szögváltozást áthidalja — mint ahogy az egyfázisú szinkron gép is 180°-os mezőugrásokkal dolgozik — ad­dig az aszinkron forgórésznél a motor az ilyen nagy mezőugrást már bizonyos gyakoriságon túl nem tudja elviselni, A 180°-os ugrás át­hidalása megoldható úgy, hogy a szögelfordu­lást két fázishelyzetre bontjuk. Amint a 2. és 3. ábra mutatja, az eredő mező mindig három tekercsmező összetevéséből keletkezik és így alakul ki nagyságra a középső vektor kétsze­reseként. Ha a három összetevő közül a forgás­irányban elől futót elhagyjuk (az azt kapcsoló tirisztor gyújtását letiltjuk), mint azt a 4. ábra mutatja, úgy a megmaradt két mezővektor ere­dője (II) csak 15'0°-ot fog bezárni az előző mezőhelyzettel (I—II). Ha ezt a helyzetet a fél­periódus egy részén, például egy harmadán fenntartjuk és utána a letiltást megszüntetjük, a mindhárom tekercsmező eredőjeként adódó III vektor akkorra már a 180°ns ugrásból adó­dónál kisebb szöget zár be a forgórészmezővel és így tovább tudja azt lendíteni teljes nyoma­téka kifejtésével. A feladat tehát, hogy átmenetileg letiltsuk a forgásirányban legelői levő motortekercset kap­csoló tirisztor gyújtását. Ennek megoldásához a vezérlőberendezést kell olyan letiltó kiegészítés­sel ellátni, amely ezt az időleges letiltást végre­hajtja. Az alkalmazott gyújtóegységeknek ter­mészetesen alkalmasaknak kell lenniük arra. hogy logikai „igen" behatására zárolják a gyújtást. Példaképp az egyfázis-háromfázisú tirisztoros közvetlen áramirányító vezérlésénél alkalmazott lendítő letiltó vezérlőberendezésénél a vezérlő­jelet gyűrűs számláló szolgáltatja, amelynek 3 + 3 kimenetéhez (amelyek közül kettő-kettő egymás inverze) hat egymástól villamosan 60°­ra eltolt jel rendelhető. Ezek a jelek felhasz­nálhatók a lendítő letiltó működtetéséhez. A 4. ábra mutatja, hogy a 2, 4 és 3 teker­csek a következő félhullámban 5, 1 és 6 tekercs­re váltanának, úgy abból a 6 tekercset tápláló, tirisztor gyújtását kell 2,5—4 ms-ra letiltani. 5 Ugyanezt a helyzetképet ciklikus továbbszámo­lás útján kialakíthatjuk az alábbi táblázattá: 6, 2, 4 esetben le kell tiltani az 1^ gyújtót, 4, 3, 5 esetben le kell tiltani a 2k gyújtót, 10 5, 1, 6 esetben le kell tiltani a 3^ gyújtót, 3, 5, 1 esetben le kell tiltani a 4fc gyújtót, 1, 6, 2 esetben le kell tiltani az 5;{ gyújtót, 2, 4, 3 esetben le kell tiltani a 5k gyújtót. 15 Ennek megfelelően van az 5. ábra kapcsolása elrendezve. A vezérlőberendezés B gyűrűs számlálójára csatlakoznak az 1, 2, 3, 4, 5 és 6 vezetékek. A fenti táblázat szerinti csatlako­zásokat hozzuk létre hat, 41, 42, 43, 44, 45 és 20 46 NOR^kapu három-három bemenetével. A NOR-kapuk negyedik bemenetei össze vannak egymással kötve és ezeket 40 monostabil multi­vibrátorral kötjük össze. Ez a multivibrator a hálózatra csatlakozik és olyan megoldású, hogy 25 a hálózati nuliaátmenet után a szükséges, be­állított 2,5—4 ms időre ad jelet. Ennek a jel­nek az inverzét visszük a multivibrator ki­menetére. Ennek révén a 41, 42, 43, 44, 45 és 46 NOR-kapuk csak a nullaátmenet utáni idő-30 szakban adhatnak ki jelet. Bármely kombináció jelentkezik a fenti táblázatból, annak meg­felelő letiltó jel fog a nullaátmenet utáni rövid időszakban megjelenni és a forgásirányban elöl fekvő tekercset kapcsoló tirisztor gyújtását át-35 menetileg megakadályozni. A letiltást biztosító logikai funkció természe­tesen nem csupán NOR-elv alapján oldható meg. Másik változat, hogy a NOR-kapuk helyé­be ÉS-kapukat építünk .be. Ebben az esetben 40 azonban a 40 monostabil multivibrátornak a jelét nem kell megfordítani, a gyűrűs számláló­tól érkező jeleket viszont fordítva kell az ÉS­-kapukra rávinni. Ez csupán abból áll, hogy az összetartozó vezérlőjeleket egymás közt fel-45 cseréljük. Az ÉS-kapuk energiaigénye mindenesetre na­gyobb, azért a NOR-kapukkal való megoldás gazdaságosabbnak mondható. 50 Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos hajtás, amelynek egyfázisú háló­zatra (F) csatlakoztatható egyfázis-többfázisú közvetlen áramirányító ja (E) és ennek teljes 55 félhullámokból összetett feszültségű kimenetet létesítő vezérlőberendezése (V) van, azzal jel­lemezve, hogy a vezérlőberendezés (V) elé logikai áramkörökből álló kapcsolás (D) van iktatva, amely monostabil m ultivibrátorból (40) 60 és NOR-kapukból (41, 42, 43, 44, 45, 46) van összetéve, amikoris a monostabil multivibrator bemenete a hálózatra csatlakozik, kimenete a NOR-kapuk egy-egy bemenetére van kötve, a NOR-kapuk többi bemenete a vezérlőberende-65 zés (V) gyűrűs számlálójának (B) kimenetére 2

Next

/
Thumbnails
Contents